Nyugat-Szahara
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az arab nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
|
|||||
 |
|||||
| Főváros | Laâyoune (El-Ajún) | ||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| - Elnök | Mohamed Abdelaziz | ||||
| - Miniszterelnök | Abdelkader Taleb Oumar
|
||||
| Hivatalos nyelv | arab és spanyol | ||||
| függetlenség | Spanyolországtól | ||||
| - kikiáltása | 1976. február 27. | ||||
| - Irányítja | Marokkó | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 266 000 km² (83.) | ||||
| Népesség | |||||
| - 2004 évi becslés | 267 405 (182.) | ||||
| - Népsűrűség | 1 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Marokkói dirham (MAD) |
||||
| Időzóna | (UTC0) | ||||
| Internet TLD | .eh |
||||
| Hívószám | +212 |
||||
|
|||||
Nyugat-Szahara egy jelenleg marokkói megszállás alatt álló nyugat-afrikai (magreb-) ország.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Természetföldrajz
Az Atlanti-óceánt kísérő keskeny, tengerparti síkság kelet felé 500 m magasságig emelkedő homokos, sziklás vidékbe megy át. Legmagasabb pontja: 823 m. Az ország nagy része sivatag.
[szerkesztés] Történelem
██ Marokkói megszállás alatt
██ Felszabadított Zóna
Marokkó 1976-ban Nyugat-Szahara (Rió de Oro és Saguiet el-Hamra) területének 2/3-át elfoglalta, majd 1979-ben Mauritánia kivonulásakor az ország teljes területét elfoglalta, emiatt nem lehetett tagja a formálódó Afrikai Uniónak.
A Polisario Front gerillaharcainak köszönhetően Marokkó uralma Nyugat-Szahara felett meggyengült, de még nem ért véget, a terület végső státuszáról (a teljes függetlenségről vagy a Marokkóhoz tartozásról) egy hosszú évek óta halogatott népszavazás döntene. A felek jelenleg sem tudnak megegyezni a szavazáson részvételre jogosultak számáról. A népszavazás megszervezésében kulcsszerepe van az ENSZ Nyugat-Szaharai különleges kontingensének, a MINURSO-nak, amelynek magyar vezetője is volt Száraz György vezérőrnagy személyében.
A fegyveres konfliktus 1991 óta szünetel, az ország jelenleg két részre – a Marokkó által ellenőrzött nyugati részre és a Felszabadított Zónára – van osztva, a megszállók által létrehozott fal (Berm) mentén. A nyugat-szaharai lakosság jelentős része ma is az algériai Tindouf környékén található menekülttáborokban él.
[szerkesztés] Gazdaság
Bevételének fő forrását a foszfátbányászat, a halászat és a nomád pásztorkodás jelenti. A száraz éghajlat a mezőgazdasági tevékenységeket korlátozza, így élelmiszerekből, mezőgazdasági termékekből behozatalra szorul. A kereskedelem és az ipari tevékenység a kormányzat ellenőrzése és irányítása alatt áll, viszont az életszínvonal jóval elmarad a marokkóitól.
[szerkesztés] Etnikai ,nyelvi , és vallási megoszlás
50% fekete-afrikai 45% berber 5% arab. Vallás az Iszlám. Az országban az arab nyelvet beszélik.
[szerkesztés] Városok
| Nyugat-Szahara városai | ||||||
| Rangsor | Név | Lakosság | Tartomány | |||
| Latin betűkkel |
Arab betűkkel |
1994-es népszámlálás |
2004-es népszámlálás |
|||
| 1. | el-Ajún | العيون | 136 950 | 183 691 | el-Ajún | |
| 2. | ed-Dahla | الداخلة | 29 831 | 58 104 | Ved-ed-Dahab | |
| 3. | Szmara | السمارة | 28 750 | 40 347 | Szmara | |
| 4. | Rász-Búdzs-ed-Dúr | بو جدور | 15 167 | 36 843 | Búdzs-ed-Dúr | |
| 5. | em-Marszí | المرسى | 4 334 | 10.229 | el-Ajún | |
| 6. | Havdza | الحوزة | 2 940 | 8 769 | Szmara | |
| 7. | Mahbesz | ? | 1193 | 7 331 | Assa-Zag | |
| 8. | Geltat-Zemmúr | گَلتَة زَمُّور | 4 716 | 6 740 | Búdzs-ed-Dúr | |
| 9. | Bír-Anzáren | ? | 867 | 6 597 | Ved-ed-Dahab | |
| 10. | Tichla | ? | 290 | 6 036 | Avszerd | |
| 11. | Avszerd | ? | 672 | 5 832 | Avszerd | |
| 12. | el-Aargub | ? | 1374 | 5 345 | Ved-ed-Dahab | |
| 13. | Guera | ? | 509 | 3 726 | Avszerd | |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Association de soutien à un référendum libre et régulier au Sahara Occidental (angolul) (franciául)
|
|||||
|
||||||||||||||||||||||||||
