Malawi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malawi Köztársaság
Republic of Malawi
Dziko la Malaŵi
Malawi Köztársaság zászlaja
Malawi Köztársaság zászlaja
Malawi Köztársaság címere
Malawi Köztársaság címere
Nemzeti mottó: Egység és Szabadság
Nemzeti himnusz: Mlungu dalitsani Malawi
LocationMalawi.svg

Fővárosa Lilongwe
d. sz. 13° 57′, k. h. 33° 42′
Legnagyobb város Blantyre
Államforma elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Joyce Banda
Hivatalos nyelv angol, cseva
függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1964. július 6.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, Nemzetközösség, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 65
Becsült 16 829 000 fő (2014. július)
Rangsorban 65
Népsűrűség 88 fő/km²
GDP
Összes 7 507 millió USD (145)
Egy főre jutó 723 USD (164)
HDI (2007) 0,493 (160) – alacsony
Földrajzi adatok
Terület 118 480 km²
Rangsorban 98
Víz 20,6%%
Időzóna CAT (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Malawi kwacha (MKW)
Nemzetközi gépkocsijel MW
Hívószám 265
Internet TLD .mw

000 Malevia harta.PNG
Chishumulu-sziget
(MALAWI)
Likoma-sziget
(MALAWI)
Njaza
Malombe
Chilwa-
térkép szerkesztése

A Malawi Köztársaság (csicseva nyelven: Dziko la Malaŵi, angolul Republic of Malawi) egy állam Délkelet-Afrikában, Tanzánia, Zambia és Mozambik között.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország a Kelet-afrikai-árok déli végződésénél – Afrika harmadik legnagyobb tava – a Nyasza- (vagy Malawi)-tó mentén terül el. A Malawi-tó keskeny parti sávja és a Shire folyó völgyén kívül az ország területe a Közép-afrikai-fennsíkon található. Átlagos tengerszint feletti magassága, 750 és 1200 méter közt van, mind északról, mind délről közel 3000 méteres hegyvonulatok övezik.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam keleti határának kétharmada a Nyasza-tóban húzódik. A tó 587 km hosszú és 84 km széles. A víztükör tengerszint feletti magassága 460 m, legmélyebb pontján 700 méter mély. Tehát itt a tó feneke a tenger szintje alatt van. A hosszúkás tó déli végében van a lefolyása, a Shire-folyó. Ez 400 km út után, Mozambik területén ömlik a Zambéziba. Tehát Malawi területe az Indiai-óceán vízgyűjtő területéhez tartozik.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a szubtrópusi éghajlat uralkodik és 3 évszakot különböztethetünk meg. Május és augusztus között hűvös, augusztus és november között forró, november és április között esős az idő. A hőmérséklet novembertől áprilisig 20 °C körüli. Május és október között 25 °C körüli.

A magasabb területeken 2000 mm a csapadék mennyisége évente, míg az alacsonyabb területeken 1000 mm, vagy még az alatti.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam területének jelentős részét foglalják el a vadrezervátumok és nemzeti parkok.[1] Ezeken kívül ma már ritkán látni nagyvadat.

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyika Nemzeti Park - az ország északi részén magas hegyvidék. A hőmérséklet ritkán emelkedik 21 °C fölé.
  • Kasungu Nemzeti Park - itt a legkönnyebb nagyvadakat látni.
  • Malawi-tó Nemzeti Park (Lake Malawi Marine Park) - A tó déli végében. Sokféle édesvízi trópusi hal.
  • Liwonde Nemzeti Park - A Shire-folyó felső szakaszán mocsarak, holtágak között sok elefánt él.
  • Lengwe Nemzeti Park - A mozambiki határnál fekszik. Cukornád ültetvények között, magas fűvű szavannán sok és sokféle antilop él.

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO a természeti világörökségek közé számítja a Malawi-tó Nemzeti Parkot.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első bantu telepesek az 1. és 4. század között érkeztek a területre. A mai lakosság nagy részét kitevő csevák a 16. században vándoroltak be az ország területére, a zulu népcsoport 1830 és 1860 között érkezett.

Az európaiak David Livingstone felfedezőútjai nyomán ismerték meg, aki 1859-ben érte el a Nyasza-tó keleti partját (amely ma Malawi területe). 1875-ben nevezték ki a tó déli partján megszállt területre az első angol konzult. 1889-re már az egész tavat elfoglalták az angolok, majd 1891-ben Nyaszaföld néven brit védnökséggé nyilvánították az azt körülvevő területet.

Az Európából érkező telepesek, nagybirtokosok az őslakosokat területeik elhagyására kényszerítették, akik nagy része bányákban és ültetvényeken kapott munkát. Az ebből fakadó elégedetlenség és a keresztény hittérítők által terjesztett faji egyenjogúság eszméje jó táptalajt nyújtott egy felkelés kirobbanásához, amit John Chilembwe vezetett. Az 1915-ben kitört lázadást még abban az évben leverték.

1944-ben jött létre a Nyaszaföldi Afrikai Kongresszus, amely tanulva a lázadás sikertelenségéből reformista elképzelésekkel szerette volna elérni céljait. 1953 és 1963 között Rhodesia (a mai Zimbabwe) és Nyaszaföld gyarmati államszövetségbe tagolták. Ez adta meg a politikai gyújtószikrát egy újabb elégedetlenségi mozgalomnak. A háttérben húzódott a gazdasági érdek is, mivel a helyi földművelőket hátrányosan megkülönböztették, a fehér farmerek számára sokkal jobb terményárazási rendszert biztosított a brit kormányzat.

A függetlenségpártiak élére a külföldről hazatérő Hastings Banda állt, az ő vezetésével alakult meg 1959-ben a Malawi Kongresszus Párt (MCP). Az erős nyomás hatására 1963-ban felbomlott az államszövetség, az ország belső önkormányzatot kapott, majd 1964-ben a brit Nemzetközösség független állama lett. Az elnöki széket Banda foglalta el.

Elsődleges kérdésnek a gazdaság fellendítését tekintette. Igyekezett jószomszédi viszonyt ápolni a környező államokkal. Több kormánytag viszont Dél-afrikai Köztársaság elleni határozott fellépést és az államigazgatás gyors afrikanizációját követelte. A belső ellentét végül fegyveres konfliktusba csapott át az ország déli részén. A Henry Chipembere vezette lázadás 1964-ben tört ki, de 1965-re már le is verték. Banda megerősödött pozíciókkal került ki az esetből, amelyet fölhasználva az országot az MCP által irányított egypárti köztársasággá alakította. A hatalom ellenfeleit üldözték, sokan külföldre menekültek. Az állampolgároktól elvárták, hogy belépjenek a pártba. Ez vezetett el a legnagyobb kivándorlási hullámhoz, amikor a Jehova tanúi közösség több ezer tagja hagyta el az országot, mivel szabályaik tiltják, hogy politikai párt tagjai legyenek.

A külpolitikában Banda továbbra is nyitott maradt, több afrikai vezetőből ellenszenvet kiváltva kapcsolatot ápolt a rhodesiai fehér rezsimmel, a mozambiki portugál gyarmati rendszerrel és a Dél-afrikai Köztársasággal is.

Egyre erőteljesebb személyi kultusz alakult ki körülötte, 1971-ben örökös elnökké választották.

A nyolcvanas években megromlott a viszonya Mozambikkal, akik azzal vádolták, hogy támogatja az ottani lázadó RENAMO-mozgalmat.

Gazdaságpolitikája sikertelen volt, a lakosság életszínvonala a legrosszabbak közé tartozott és tartozik még ma is a világon. Elhibázott döntésekkel óriási adósságállományt halmozott fel.

1993-ban látta úgy az ENSZ, hogy be kell avatkoznia, és többpárti választásokat rendezett. Az itt született eredményt Banda nem fogadta el, egy éven belül újabb választások kiírását akarta elérni. 1993 őszére megromlott az egészségi állapota, külföldön való gyógykezelése idejére egy megbízott tanácsra bízta a hatalmat. Ekkor feloszlatták a Malawi Fiatal Úttörők (MYP) nevű félkatonai szervezetet, amely az MCP párthadseregének számított. Habár Banda 1994-ben visszatért a hatalomba az újabb választásokon az Egyesült Demokratikus Front jelölte, Bakili Muluzi legyőzte őt.

Muluzi alkotmányos reformokat és korrupció ellenes intézkedéseket vezetett be, kivizsgáltatta a Banda-rezsim alatti bűneseteket. Bandát és társait több esetben is elítélték, még gyilkosságok miatt is, de végül kegyelmet kaptak.

Muluzit ellenzéke korrupcióval és alkotmánysértéssel vádolta több alkalommal, kormánya egyre népszerűtlenebbé vált. Végül 1996 júniusában fel is bomlott, a hatalom viszont a kormány néhány tagja kezében maradt.

2004 májusában az újabb választásokon, legyőzve az MCP jelöltjét, Bingu wa Mutharika-t választották elnökké, aki 2012-es haláláig gyakorolta a hatalmat. Az új elnök Joyce Banda lett.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Malawi államformája köztársaság.

Malawi első alkotmányát 1966-ban fogadták el. Ekkor lett köztársaság a Nemzetközösség tagjaként. 1993-ig a Malawi Kongresszus Párt volt az ország egyetlen pártja. Azóta bevezették a többpártrendszert. A jelenlegi alkotmányt 1995-ben fogadták el.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlamentben 193 képviselő ül, akiket 5 évre választanak.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MW-Districts.png
  • Központi régió
    • 1 – Dedza
    • 2 – Dowa
    • 3 – Kasungu
    • 4 – Lilongwe
    • 5 – Mchinji
    • 6 – Nkhotakota
    • 7 – eu
    • 8 – Ntchisi
    • 9 – Salima
  • Északi régió
    • 10 – Chitipa
    • 11 – Karonga
    • 12 – Likoma
    • 13 – Mzimba
    • 14 – Nkhata Bay
    • 15 – Rumphi
  • Déli régió
    • 16 – Balaka
    • 17 – Blantyre
    • 18 – Chikwawa
    • 19 – Chiradzulu
    • 20 – Machinga
    • 21 – Mangochi
    • 22 – Mulanje
    • 23 – Mwanza
    • 24 – Nsanje
    • 25 – Thyolo
    • 26 – Phalombe
    • 27 – Zomba

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lilongwe, a főváros egy utcaképe
Az USAID amerikai fejlesztési alapítványnál dolgozó jómódú asszonyok
Gyerekek vizet hoznak
Livingstonia egy temploma

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 97%-a afrikai, 3%-a európai. A lakosság kilencvenkilenc százaléka a bantu népekhez tartozik. A maradék egy százalék ázsiai és európai (angol). Többséget az ország névadói a lakosság ötvenhét százalékát kitevő malavik vagy csicsevák teszik ki. A népesség tizennyolc százaléka lomve, tizenhárom százaléka jao, hét százaléka nguni, ezenkívül kisebb bantu népcsoportok élnek az országban. [2]

A lakosság 82%-a keresztény, 13%-a muszlim, 5%-a természeti vallások követője.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tea-ültetvény
Kisparaszti gazdaságok

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Malawi gazdaságilag rendkívül elmaradott ország és nagymértékben függ a fejlesztési segélyektől. A lakosság legnagyobb része a mezőgazdaságban dolgozik. Az ország tavain folytatott halászat az önellátást szolgálja.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A földeket törzsi-faluközösségi keretek között művelik. A kukorica mellett gumósokat termesztenek. A Malawi-tó partjának középső szakaszán kisparaszti mintagazdaságokban földimogyorót, rizst és gyapotot termesztenek.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legtöbb gyára Blantyre-ben található. Feldolgozóipara fűrésztelepekből, textil-, dohány-, cement- és cukorgyárakból áll, amelyek kicsi üzemek.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfontosabb exportcikkei a kávé, a dohány, a cukor és a tea.

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az M1-es jelzésű út Blantyre és Lilongwe között

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vidéki iskolaterem
Helyi xilofon

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A malawi oktatási rendszer hasonlít a angolra. Itt is alapiskolában kezdik a gyerekek a tanulást. Az osztályok falun azonban túlzsúfoltak, mert 80 gyerek tanul egy osztályban.

Az ország egyetlen egyeteme az University of Malawi.

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kulturális világörökség része chongoni sziklarajzai.

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.africaguide.com/country/malawi/parks.htm
  2. Navigátor Világ Atlasz Kossuth kiadó 2011.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a Malawi címszóra a Wikiszótárban!
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Malawi témájú médiaállományokat.