Togo

Togói Köztársaság
République Togolaise
Togo zászlaja Togo címere
Nemzeti mottó: Travail, Liberté, Patrie Nemzeti himnusz: Salut à toi, pays de nos aïeux
Fővárosa	Lomé
Államforma	Köztársaság
Vezetők
Elnök	Faure Gnassingbé
Miniszterelnök	Komlan Mally
Hivatalos nyelv	francia
függetlenség	Franciaországtól
kikiáltása	1960. április 27.
Tagság	ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	106
Becsült	5 556 812 fő (2002)
Rangsorban	106
Népsűrűség	98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	56 785 km²
Rangsorban	122
Víz	4,2%%
Időzóna	GMT (UTC{{{eltérés UTC-től}}})
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	CFA frank (XOF)
Nemzetközi gépkocsijel	TG
Hívószám	228
Internet TLD	.tg
Burkina Faso Benin Ghána LOMÉ Dapaong Mango Kara Bassar Sokodé Soutouboua Atakpamé Notsé Kpalimé Tsévié Kpémé Aného Atlanti-óceán Benini-ö. Volta-tó Volta

Togo, hivatalosan a Togói Köztársaság nyugat-afrikai állam, amelynek fővárosa Lomé.

Földrajz

Togo domborzati térképe

Az országot nyugatról Ghána, keletről Benin, északról pedig Burkina Faso határolja.

Domborzat

Az ország délen mindössze 53 km-es partszakaszon érintkezik a Guineai-öböllel, észak felé pedig Benin és Ghána közé ékelődve 70–140 km széles és keskeny sávban 600 km-re nyúlik a kontinens belsejébe. A tengerpartot csendes lagúnatavak övezik. A déli országrészt a part mentén termékeny, 30–50 km széles alföld (Terre de barre) övezi; ez észak felé alacsony fennsíkba megy át. Délnyugat-északkelet irányban az egész országon áthúzódik a Togo-hegység, amely legmagasabb csúcsa az Agou (1020 m).

Vízesés Kpalimé közelében

Éghajlat

Togóban a trópusi éghajlat kétféle változata alakult ki. A parton az Egyenlítő vidékére jellemző két esős évszak a legmagasabb napállást követi, míg a belső országrészben az egyetlen esős évszak a nyári félévet foglalja magába. A tengert a mélyből feláramló víz hűti, ennek köszönhetően a partvidék viszonylag száraz, csapadékösszege évi 900 mm. A Togo-hegység 1400–1700 mm esőt kap, az Oti-medence 1000–1200 mm-t. Észak felé az évi középhőmérséklet (24-26 °C) enyhe évszakos ingadozása kissé fokozódik.

Élővilág, természetvédelem

A természetes növénytakaró az éghajlattal összhangban magas füvű szavanna, amelyet délen sűrű ligetek, északon már inkább csak magányosan álló akáciák élénkítenek. A száraz évszak perzselő északkeleti szelétől, a harmattántól védett hegyvidéki lejtőkön s a folyók mentén sűrű örökzöld erdők is előfordulnak.

Nemzeti parkjai

Togóban három nagyobb nemzeti park található, amelyek fontos szerepet játszanak az ország turizmusában.

• Fazao-Malfakassa Nemzeti Park szabdalt hegyvidéki területen Togo legnagyobb érintetlen erdeje;
• Keran Nemzeti Park az ország északi részén fekszik, árterületen;
• Fosse aux Lions: aránylag sűrűn lakott területen sokféle nagy testű állat, köztük elefántok.

A védett területek az ország területének 11%-át teszik ki.

Történelem

A 11.-től a 16. századig terjedő időszakban különböző törzsek érkeztek a térségbe minden irányból: az ewe nép a mai Nigériából és Beninből, a mina és a guin nép Ghánából. A portugál hajósok 1471-1473 között jelentek meg először a togói partokon. A következő századokban a terület lakossága sokat szenvedett a rabszolga-kereskedelemtől, s a korabeli térképek is „Rabszolgapart” néven tüntették fel.

A 19. század derekán kibontakozó francia-német vetélkedésből az utóbbi került ki győztesen: 1884-ben Gustav Nachtigal és Mlapa törzsfőnök szerződése német védnökség alá kényszerítette Togót. 1919-ben a németek által gyarmatosított terület a Népszövetség égisze alatt brit és francia mandátum lett. A mai állam a francia mandátumterület, Kelet-Togo utódaként 1960-ban jött létre. Első elnöke Sylvanus Olympio volt. Őt megölték az 1963. január 13-i katonai puccs során. A puccsista katonatiszti csoportot Etienne Eyadama Gnassingbe őrmester vezette. A puccs után köztársasági elnökké Nicolas Grunitzkyt nevezték ki. 1967. január 13-án vértelen puccsal Eyadema Gnassingbe megfosztotta hatalmától Grunitzkyt és beült az elnöki székbe amit megőrzött 2005. február 5-én bekövetkezett hirtelen haláláig. 38 évet töltött a hatalom csúcsán, ő Afrika leghosszabban hatalmon maradt diktátora.

A katonák fiát, Faure Gnassingbet ültették be az elnöki székbe. Az ő elnöksége széles körű nemzetközi tiltakozást váltott ki, kivéve Franciaországot. Rövid ideig tartott. Faure Gnassingbe felállt székéből, de a két hónappal később tartott választást megnyerte. Az ellenzék szerint csaltak a szavazáson.

Államszervezet és közigazgatás

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Togo 1967 óta elnöki köztársaság. 2005-ben bekövetkezett haláláig Gnassingbé Eyadéma kormányzott diktatórikusan. Halálát követően egy alkotmánymódosítás árán, több vitatott hitelességű választást követően^[forrás?] fia, Faure Gnassingbé az ország vezetője.

A Nemzetgyűlés (Assemblée Nationale) 81 képviselőből áll. Az államfőt 5 évente választják újra. 2002 óta a Rassemblement du Peuple Togolais (RPT) nevű párt 72 helyet birtokol a parlamentben.

Közigazgatás

Togo öt régióra és 23 prefektúrára van felosztva. Togo régiói (zárójelben a székhellyel), alpontokban a prefektúrák:

régiók

• Centrale (Sokodé)
  • Blitta
  • Sotouboua
  • Tchamba
  • Tchaudjo
• Kara (Kara)
  • Assoli
  • Bassar
  • Bimah
  • Doufelgou
  • Kéran
  • Kozah
• Maritime (Lomé)
  • Golfe
  • Lacs
  • Lomé
  • Vo
  • Yoto
  • Zio
• Plateaux (Atakpamé)
  • Amou
  • Haho
  • Kloto
  • Ogou
  • Wawa
• Savanes (Dapaong)
  • Oti
  • Tône

Népesség

Lomé egy utcaképe

Togo népességének növekedése; a lakosság száma ezrekben.

Mami Wata természeti vallás papnője

Falusi kunyhók, Bomma

Általános adatok

• A népesség növekedése: 2,7% (2000-es becslés)

• Írástudás

definíció: 15 éves kor felett tud írni és olvasni

teljes népesség: 51,7%

férfi: 67%

nő: 37% (1995-ös adat)

A kor szerinti eloszlás nagyon egyenetlen; a togóiak majdnem fele 15 éven aluli.

Kor szerinti eloszlás

0-14 éves: 46% (férfi 1 161 610; nő 1 153 877)

15-64 éves: 51% (férfi 1 254 437; nő 1 327 306)

65 éves vagy idősebb: 3% (férfi 53 101; nő 68 171) (2000-es becslés)

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Togo közel ötmilliós lakossága 21 etnikumból tevődik össze: we-Adja 40,1%, Temba-Kabre 23,1%, Akebou 13,2%, Gurma 9,7%, Ana-Ife 6,8%, nem afrikai 0,99%, egyéb 6%.

A lakosság 55%-a törzsi vallású, 30%-a keresztény (12% Katolikus, 18% Protestáns), 20%-a szunnita muszlim.

Gazdaság

Kpalimé piacképe

Földművesek

Foszfátbánya

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Gazdaságának fő ágazata a mezőgazdaság (köles, cirok kukorica, kávé, kakaó, gyapot, földimogyoró termesztése). Élelmiszerekből önellátó az ország. A gyéren lakott szavannákon állattenyésztés (kecske, juh) folyik.

Ipar

Földje jelentős foszfátkészleteket hordoz. Ipara nem jelentős (cementgyártás).

Közlekedés

Az áruszállítás egy módja

A togoi közlekedési hálózat – az afrikai kontinens szegény országaira jellemzően – katasztrofális állapotú. 525 km-es, 1000 mm nyomtávú vasúthálózata egyik környező országhoz sem csatlakozik. A közutak hossza 7520 km, ebből alig 2376 km rendelkezik szilárd burkolattal. Vízi közlekedés a Mono 50 km-es szakaszán zajlik. Fontos kikötőváros Kpémé és Lomé (az utóbbi egyben a vasúthálózat központja is). Az országnak 9 reptere van, ebből 2 szilárd burkolatú, a többi füves.

Kultúra

Asszonyok egy fesztiválon

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Az UNESCO kulturális világörökségnek ismerte el az alábbi helyszínt:

• Koutammakou, a Batammariba vidéke.

Ünnepek

• január 1: újév
• január 13. az első elnök gyilkosságának napja
• január 24. a gazdasági függetlenség napja
• április 27.: a függetlenség napja
• május 1.: a munka ünnepe

• június 21.: Togo mártírjainak emléknapja

• szeptember 23.: a terrorizmus elleni nap
• december 25.: karácsony

Lásd még

• Togói hírességek

Források

• Szegedi: A világ országai, Kossuth Könyvkiadó, 1990.
• CIA World Factbook 2006 (angolul)