2006-os labdarúgó-világbajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Labdarúgó-világbajnokság
(2006)
(FIFA Fußball-Weltmeisterschaft Deutschland 2006)
World Cup 2006 logo.png
Adatok
Rendező Németország Németország
Dátum június 9.július 9.
Csapatok 32 (6 szövetségből)
(selejtezőben indult: 198)
Helyszínek 12 (12 rendező városban)
Honlap Hivatalos honlap

Címvédő  Brazília
Győztes  Olaszország (4. cím)
Statisztika
Mérkőzések 64
Gólok 147 (átlag: 2,3)

Gólkirály Németország Miroslav Klose
(5 gólos)
Legjobb játékos Franciaország Zinédine Zidane

 ← 2002 2010 → 
A VB egyik legismertebb képe, a Berlini tévétorony a focilabdával

A 2006-os labdarúgó-világbajnokság csoportmérkőzéseit és a legjobb 32 csapat közötti egyenes kieséses szakaszt Németországban rendezték 2006. június 9. és július 9. között. A tornára 198 válogatott nevezett, közülük 32-en jutottak be a záró szakaszba. A világbajnokságot Olaszország válogatottja nyerte úgy, hogy a döntőben tizenegyesekkel győzték le a francia nemzeti válogatottat. Olaszország ezzel negyedik világbajnoki címét szerezte meg. A házigazda német gárda bronzérmet szerzett, miután a harmadik helyért játszott mérkőzésen felülmúlta Portugáliát.

A rendező ország kiválasztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A házigazda kiválasztására a Zürichben, 2000. július 7-én megtartott szavazáson került sor. A szavazáson négy pályázó közül lehetett választani, miután Brazília három nappal korábban visszavonta jelentkezését. A négy megmaradt nemzet Németország, Dél-Afrika, Anglia és Marokkó volt. Három szavazási fordulóra került sor, és minden forduló után kiesett a legkevesebb szavazatot kapott nemzet. Az első forduló után Marokkó esett ki, miután a 23 szavazatból mindössze kettőt szerzett meg. A következő kieső Anglia volt, szintén két szavazattal. Végül Németország nyerte az utolsó fordulót, miután 12-11-es szavazati aránnyal legyőzte Dél-Afrikát.

Németország sikerét és örömét azonban elrontotta egy megvesztegetési botrány, amely végül újraszavazáshoz vezetett.[1] Este, a szavazás előtt egy német gúnymagazin leveleket küldött a FIFA-képviselőknek, és felajánlotta, hogy ajándékokat kapnak, amennyiben Németországra szavaznak.

Charles Dempseyt, Óceánia küldöttjét utasították, hogy Dél-Afrikára szavazzon, de ő „elviselhetetlen nyomásra” hivatkozva tartózkodott.[2] Dempsey szavazatával 12-12-es döntetlen alakult volna ki, ami azt jelentette volna, hogy a köztudottan Dél-Afrikát támogató Sepp Blatternek[3] (a FIFA elnöke) is le kellett volna adnia szavazatát, amellyel kétségtelenül Dél-Afrika nyerte volna el a rendezés jogát.

Selejtezők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megnyitóünnepség Münchenben

A selejtezőkön összesen 198 válogatott indult el. A házigazda Németország automatikusan kvalifikálta magát, míg a további 31 helyet a kontinentális szövetségek között osztották szét. Ez volt az első világbajnokság, ahol a világbajnoki cím védője nem jutott be automatikusan a záró szakaszra. Az UEFA-tagszövetségeknek (Európa) 13, a CAF-tagoknak (Afrika) 5, a CONMEBOL (Dél-Amerika) illetve az AFC (Ázsia) szövetségeinek 4–4, míg a CONCACAF-tagoknak (Észak-, Közép-Amerika és Karibi-térség) 3 hely volt fenntartva. A fennmaradó két hely sorsáról rájátszás döntött az AFC és a CONCACAF, illetve a CONMEBOL és az OFC (Óceánia) között.

A selejtezők után nyolc olyan válogatott jutott be a VB döntőjébe, amely először vehetett részt a záró szakaszban: Angola, Elefántcsontpart, Csehország, Ghána, Togo, Trinidad és Tobago, Ukrajna illetve Szerbia és Montenegró.

Csehország és Ukrajna független nemzetként először vettek részt, de régebben már rendre feltűntek a csehszlovák illetve a szovjet csapatok részeként; Szerbia és Montenegró 1998-ban, valamint 1930 és 1990 között még Jugoszlávia részeként játszott. A világbajnokság időpontjára azonban az államszövetség felbomlott, így a jogutód szerb labdarúgó-válogatott az újonnan megalakult, független Montenegró játékosait nélkülözvén vett részt magán a döntőn.

Az 1982-es VB óta mind a hat szövetség képviseltetheti magát a záró szakaszban.

Kabalák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világbajnokság hivatalos kabalái Goleo és Pille voltak. Goleo egy oroszlánt ábrázol, aki német válogatott mezt visel 06-os számmal, ami a 2006-os évre utal, társa pedig egy beszélő focilabda. A Goleo a „goal” (gól) és a „leo” (oroszlán) szavak összetételéből ered. Németországban a „Pille” a focilabda hétköznapi neve.

Helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világbajnokság mérkőzéseit Németország 12 városában rendezték.

Város Stadion Hazai klub(ok) Férőhely
Berlin Olympiastadion Hertha BSC Berlin 77 176
Dortmund FIFA WM-Stadion Dortmund Borussia Dortmund 64 000
Frankfurt Waldstadion Eintracht Frankfurt 50 132
Gelsenkirchen Veltins-Arena FC Schalke 04 53 804
Hamburg FIFA WM-Stadion Hamburg Hamburger SV 51 055
Hannover AWD-Arena Hannover 96 44 652
Kaiserslautern Fritz-Walter-Stadion 1. FC Kaiserslautern 41 170
Köln RheinEnergieStadion 1. FC Köln 46 120
Lipcse Zentralstadion FC Sachsen Leipzig 44 199
München Allianz Arena Bayern München, TSV 1860 München 66 000
Nürnberg Frankenstadion 1. FC Nürnberg 41 926
Stuttgart Gottlieb-Daimler-Stadion  VfB Stuttgart 54 267
A hamburgi stadion
A berlini stadion
A gelsenkircheni stadion
A kaiserslauterni stadion
A müncheni stadion

Csapatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Részt vevő országok

Afrika (CAF)

Ázsia (AFC)

Dél-Amerika (CONMEBOL)

Óceánia (OFC)

Európa (UEFA)

Észak- és Közép-Amerika (CONCACAF)

Játékvezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A labdarúgó-világbajnokságon először működtek közre állandó játékvezetői hármasok. A nemzetközi labdarúgó-szövetség (FIFA) ettől a döntéstől azt reméli, hogy kevesebb lesz a tévedés és a kommunikációs probléma a játékvezetők és asszisztenseik között. A bíróknak és asszisztenseiknek több elméleti és fizikai tesztet kellett teljesíteniük és csak a legjobb eredményt elérők lehettek ott a tornán. Szintén újítás a korábbi tornákhoz képest, hogy minden játékvezetőnek három asszisztenst kellett megneveznie és csak az a játékvezető kap feladatot a világbajnokságon, akinek legalább két segítője is megfelelt a FIFA által támasztott követelményének. Az új rendszer legnagyobb vesztese a legjobb spanyol játékvezető, Manuel Mejuto González és a német Herbert Fandel - aki Markus Merk mögött második a német játékvezetők rangsorában -, mindketten azért maradtak le a tornáról, mert csak egy segítőjük felelt meg a felmérések során. Más okból hiányzik az olasz Massimo de Santis. A bíró ellen ügyészségi vizsgálat folyt a hazájában kitört fogadási botrány kapcsán. A legbalszerencsésebb játékvezető a jamaicai Peter Prendergast, aki már Németországban futóedzés közben szenvedett térdsérülést és emiatt kellett hazautaznia.

Játékvezetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Esszám Abd el-Fattáh  Egyiptom   Carlos Amarilla  Paraguay   Benito Archundia  Mexikó
Massimo Busacca  Svájc Coffi Codjia  Benin Frank de Bleeckere  Belgium
Horacio Elizondo  Argentína Valentyin Valentyinovics Ivanov  Oroszország Kamikava Tóru  Japán
Jorge Larrionda  Uruguay Shamsul Maidin  Szingapúr Luis Medina Cantalejo  Spanyolország
Markus Merk  Németország Ľuboš Micheľ  Szlovákia Graham Poll  Nagy-Britannia
Eric Poulat  Franciaország Marco Rodríguez  Mexikó Roberto Rosetti  Olaszország
Óscar Ruiz  Kolumbia Carlos Simon  Brazília Mark Shield  Ausztrália

Partjelzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ázsia
Afrika
Európa
Észak-Amerika
Közép-Amerika
Dél-Amerika
Óceánia

Csoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A torna hivatalos labdája, a Teamgeist (magyarul: csapatszellem)

2005. december 9-én, Zürichben sorsolták ki a csoportok beosztását.

Minden csoportból az első két helyezett jut a kieséses szakaszba. A csoporton belüli rangsorolás szempontjai az alábbiak[4]:

  1. A megszerzett pontok száma az összes csoportmérkőzésen (3 pont a győzelem, 1 pont a döntetlen, 0 pont a vereség)
  2. Gólkülönbség az összes csoportmérkőzésen
  3. Több lőtt gól az összes csoportmérkőzésen

Ha két vagy több csapat az összes fenti mutatóban megegyezik, akkor a rangsorolás az alábbiak alapján történik:

  1. Az érintett csapatokkal szembeni meccseken szerzett pontok száma
  2. Az érintett csapatokkal szembeni meccseken elért gólkülönbség
  3. Az érintett csapatokkal szembeni meccseken lőtt több gól
  4. Sorsolás

A csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat M Gy D V Rg Kg Gk P
 Németország 3 3 0 0 8 2 +6 9
 Ecuador 3 2 0 1 5 3 +2 6
 Lengyelország 3 1 0 2 2 4 –2 3
 Costa Rica 3 0 0 3 3 9 –6 0
Németország  4–2  Costa Rica
Lahm Gól : 6' 6'
Klose Gól : 17' 17' Gól : 61' 61'
Frings Gól : 87' 87'
(2–1)
Jegyzőkönyv
Wanchope Gól : 12' 12' Gól : 73' 73'
Allianz Arena, München
Nézőszám: 66 000
Játékvezető: Horacio Elizondo (argentin)


Lengyelország  0–2  Ecuador
(0–1)
Jegyzőkönyv
C. Tenorio Gól : 24' 24'
Delgado Gól : 80' 80'
Veltins-Arena, Gelsenkirchen
Nézőszám: 52 000
Játékvezető: Kamikawa Tóru (japán)


Németország  1–0  Lengyelország
Neuville Gól : 90+1' 90+1' (0–0)
Jegyzőkönyv
Signal Iduna Park, Dortmund
Nézőszám: 65 000
Játékvezető: Luis Medina Cantalejo (spanyol)


Ecuador  3–0  Costa Rica
C. Tenorio Gól : 8' 8'
Delgado Gól : 54' 54'
Kaviedes Gól : 90+2' 90+2'
(1–0)
Jegyzőkönyv
Imtech Arena, Hamburg
Nézőszám: 50 000
Játékvezető: Coffi Codjia (benini)


Ecuador  0–3  Németország
(0–2)
Jegyzőkönyv
Klose Gól : 4' 4' Gól : 44' 44'
Podolski Gól : 57' 57'
Olympiastadion, Berlin
Nézőszám: 72 000
Játékvezető: Valentyin Ivanov (orosz)


Costa Rica  1–2  Lengyelország
Gómez Gól : 25' 25' (1–1)
Jegyzőkönyv
Bosacki Gól : 33' 33' Gól : 65' 65'
AWD-Arena, Hanover
Nézőszám: 43 000
Játékvezető: Shamsul Maidin (szingapúri)

B csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat M Gy D V Rg Kg Gk P
 Anglia 3 2 1 0 5 2 +3 7
 Svédország 3 1 2 0 3 2 +1 5
 Paraguay 3 1 0 2 2 2 0 3
 Trinidad és Tobago 3 0 1 2 0 4 –4 1
Anglia  1–0  Paraguay
Gamarra Gól : 3' 3' (öngól) (1–0)
Jegyzőkönyv
Commerzbank-Arena, Frankfurt
Nézőszám: 48 000
Játékvezető: Marco Rodríguez (mexikói)



Anglia  2–0  Trinidad és Tobago
Crouch Gól : 83' 83'
Gerrard Gól : 90+1' 90+1'
(0–0)
Jegyzőkönyv
Frankenstadion, Nürnberg
Nézőszám: 41 000
Játékvezető: Kamikawa Tóru (japán)


Svédország  1–0  Paraguay
Ljungberg Gól : 89' 89' (0–0)
Jegyzőkönyv
Olympiastadion, Berlin
Nézőszám: 72 000
Játékvezető: Ľuboš Micheľ (szlovák)


Svédország  2–2  Anglia
Allbäck Gól : 51' 51'
Larsson Gól : 90' 90'
(0–1)
Jegyzőkönyv
J. Cole Gól : 34' 34'
Gerrard Gól : 85' 85'
RheinEnergieStadion, Köln
Nézőszám: 45 000
Játékvezető: Massimo Busacca (svájci)


Paraguay  2–0  Trinidad és Tobago
Sancho Gól : 25' 25' (öngól)
Cuevas Gól : 86' 86'
(1–0)
Jegyzőkönyv
Fritz Walter Stadion, Kaiserslautern
Nézőszám: 46 000
Játékvezető: Roberto Rosetti (olasz)

C csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat M Gy D V Rg Kg Gk P
 Argentína 3 2 1 0 8 1 +7 7
 Hollandia 3 2 1 0 3 1 +2 7
 Elefántcsontpart 3 1 0 2 5 6 –1 3
 Szerbia és Montenegró 3 0 0 3 2 10 –8 0
Argentína  2–1  Elefántcsontpart
Crespo Gól : 24' 24'
Saviola Gól : 38' 38'
(2–0)
Jegyzőkönyv
Drogba Gól : 82' 82'
Imtech Arena, Hamburg
Nézőszám: 49 480
Játékvezető: Frank De Bleeckere (belga)


Szerbia és Montenegró  0–1  Hollandia
(0–1)
Jegyzőkönyv
Robben Gól : 18' 18'
Zentralstadion, Lipcse
Nézőszám: 43 000
Játékvezető: Markus Merk (német)


Argentína  6–0  Szerbia és Montenegró
Rodríguez Gól : 6' 6' Gól : 41' 41'
Cambiasso Gól : 31' 31'
Crespo Gól : 78' 78'
Tévez Gól : 84' 84'
Messi Gól : 88' 88'
(3–0)
Jegyzőkönyv
Veltins-Arena, Gelsenkirchen
Nézőszám: 52 000
Játékvezető: Roberto Rosetti (olasz)




Elefántcsontpart  3–2  Szerbia és Montenegró
Dindane Gól : 37' 37' (11-esből) Gól : 67' 67'
Kalou Gól : 86' 86' (11-esből)
(1–2)
Jegyzőkönyv
Žigić Gól : 10' 10'
Ilić Gól : 20' 20'
Allianz Arena, München
Nézőszám: 66 000
Játékvezető: Marco Rodríguez (mexikói)

D csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat M Gy D V Rg Kg Gk P
 Portugália 3 3 0 0 5 1 +4 9
 Mexikó 3 1 1 1 4 3 +1 4
 Angola 3 0 2 1 1 2 –1 2
 Irán 3 0 1 2 2 6 –4 1
Mexikó  3–1  Irán
Bravo Gól : 28' 28' Gól : 76' 76'
Sinha Gól : 79' 79'
(1–1)
Jegyzőkönyv
Golmohammadi Gól : 36' 36'
Frankenstadion, Nürnberg
Nézőszám: 41 000
Játékvezető: Roberto Rosetti (olasz)


Angola  0–1  Portugália
(0–1)
Jegyzőkönyv
Pauleta Gól : 4' 4'
RheinEnergieStadion, Köln
Nézőszám: 45 000
Játékvezető: Jorge Larrionda (uruguayi)


Mexikó  0–0  Angola
Jegyzőkönyv
AWD-Arena, Hanover
Nézőszám: 43 000
Játékvezető: Shamsul Maidin (szingapúri)


Portugália  2–0  Irán
Deco Gól : 63' 63'
Ronaldo Gól : 80' 80' (11-esből)
(0–0)
Jegyzőkönyv
Commerzbank-Arena, Frankfurt
Nézőszám: 48 000
Játékvezető: Eric Poulat (francia)


Portugália  2–1  Mexikó
Maniche Gól : 6' 6'
Simão Gól : 24' 24' (11-esből)
(2–1)
Jegyzőkönyv
Fonseca Gól : 29' 29'
Veltins-Arena, Gelsenkirchen
Nézőszám: 52 000
Játékvezető: Ľuboš Micheľ (szlovák)


Irán  1–1  Angola
Bakhtiarizadeh Gól : 75' 75' (0–0)
Jegyzőkönyv
Abou Tarika Gól : 60' 60'
Zentralstadion, Lipcse
Nézőszám: 38 000
Játékvezető: Mark Shield (ausztrál)

E csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat M Gy D V Rg Kg Gk P
 Olaszország 3 2 1 0 5 1 +4 7
 Ghána 3 2 0 1 4 3 +1 6
 Csehország 3 1 0 2 3 4 –1 3
 Egyesült Államok 3 0 1 2 2 6 –4 1
Egyesült Államok  0–3  Csehország
(0–2)
Jegyzőkönyv
Koller Gól : 5' 5'
Rosický Gól : 36' 36' Gól : 76' 76'
Veltins-Arena, Gelsenkirchen
Nézőszám: 52 000
Játékvezető: Carlos Amarilla (paraguayi)


Olaszország  2–0  Ghána
Pirlo Gól : 40' 40'
Iaquinta Gól : 83' 83'
(1–0)
Jegyzőkönyv
AWD-Arena, Hanover
Nézőszám: 43 000
Játékvezető: Carlos Simon (brazil)


Csehország  0–2  Ghána
(0–1)
Jegyzőkönyv
Gyan Gól : 2' 2'
Muntari Gól : 82' 82'
RheinEnergieStadion, Köln
Nézőszám: 45 000
Játékvezető: Horacio Elizondo (argentin)


Olaszország  1–1  Egyesült Államok
Gilardino Gól : 22' 22' (1–1)
Jegyzőkönyv
Zaccardo Gól : 27' 27' (öngól)
Fritz Walter Stadion, Kaiserslautern
Nézőszám: 46 000
Játékvezető: Jorge Larrionda (uruguayi)


Csehország  0–2  Olaszország
(0–1)
Jegyzőkönyv
Materazzi Gól : 26' 26'
Inzaghi Gól : 87' 87'
Imtech Arena, Hamburg
Nézőszám: 50 000
Játékvezető: Benito Archundia (mexikói)


Ghána  2–1  Egyesült Államok
Draman Gól : 22' 22'
Appiah Gól : 45+2' 45+2' (11-esből)
(2–1)
Jegyzőkönyv
Dempsey Gól : 43' 43'
Frankenstadion, Nürnberg
Nézőszám: 41 000
Játékvezető: Markus Merk (német)

F csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat M Gy D V Rg Kg Gk P
 Brazília 3 3 0 0 7 1 +6 9
 Ausztrália 3 1 1 1 5 5 0 4
 Horvátország 3 0 2 1 2 3 –1 2
 Japán 3 0 1 2 2 7 –5 1
Ausztrália  3–1  Japán
Cahill Gól : 84' 84' Gól : 89' 89'
Aloisi Gól : 90+2' 90+2'
(0–1)
Jegyzőkönyv
Nakamura Gól : 26' 26'


Brazília  1–0  Horvátország
Kaká Gól : 44' 44' (1–0)
Jegyzőkönyv
Olympiastadion, Berlin
Nézőszám: 72 000
Játékvezető: Benito Archundia (mexikói)


Japán  0–0  Horvátország
Jegyzőkönyv
Frankenstadion, Nürnberg
Nézőszám: 41 000
Játékvezető: Frank De Bleeckere (belga)


Brazília  2–0  Ausztrália
Adriano Gól : 49' 49'
Fred Gól : 90' 90'
(0–0)
Jegyzőkönyv
Allianz Arena, München
Nézőszám: 66 000
Játékvezető: Markus Merk (német)


Japán  1–4  Brazília
Tamada Gól : 34' 34' (1–1)
Jegyzőkönyv
Ronaldo Gól : 45+1' 45+1' Gól : 81' 81'
Juninho Gól : 53' 53'
Gilberto Gól : 59' 59'
Signal Iduna Park, Dortmund
Nézőszám: 65 000
Játékvezető: Eric Poulat (francia)


Horvátország  2–2  Ausztrália
Srna Gól : 2' 2'
N. Kovač Gól : 56' 56'
(1–1)
Jegyzőkönyv
Moore Gól : 38' 38' (11-esből)
Kewell Gól : 79' 79'
Mercedes-Benz Arena, Stuttgart
Nézőszám: 52 000
Játékvezető: Graham Poll (angol)

G csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat M Gy D V Rg Kg Gk P
 Svájc 3 2 1 0 4 0 +4 7
 Franciaország 3 1 2 0 3 1 +2 5
 Dél-Korea 3 1 1 1 3 4 –1 4
 Togo 3 0 0 3 1 6 –5 0
Dél-Korea  2–1  Togo
I Cshonszu Gól : 54' 54'
An Dzsonghvan Gól : 72' 72'
(0–1)
Jegyzőkönyv
Kader Gól : 31' 31'
Commerzbank-Arena, Frankfurt
Nézőszám: 48 000
Játékvezető: Graham Poll (angol)


Franciaország  0–0  Svájc
Jegyzőkönyv
Mercedes-Benz Arena, Stuttgart
Nézőszám: 52 000
Játékvezető: Valentyin Ivanov (orosz)


Franciaország  1–1  Dél-Korea
Henry Gól : 9' 9' (1–0)
Jegyzőkönyv
Pak Csujong Gól : 81' 81'
Zentralstadion, Lipcse
Nézőszám: 43 000
Játékvezető: Benito Archundia (mexikói)


Togo  0–2  Svájc
(0–1)
Jegyzőkönyv
Frei Gól : 16' 16'
Barnetta Gól : 88' 88'
Signal Iduna Park, Dortmund
Nézőszám: 65 000
Játékvezető: Carlos Amarilla (paraguayi)


Togo  0–2  Franciaország
(0–0)
Jegyzőkönyv
Vieira Gól : 55' 55'
Henry Gól : 61' 61'
RheinEnergieStadion, Köln
Nézőszám: 45 000
Játékvezető: Jorge Larrionda (uruguayi)


Svájc  2–0  Dél-Korea
Senderos Gól : 23' 23'
Frei Gól : 77' 77'
(1–0)
Jegyzőkönyv
AWD-Arena, Hanover
Nézőszám: 43 000
Játékvezető: Horacio Elizondo (argentin)

H csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat M Gy D V Rg Kg Gk P
 Spanyolország 3 3 0 0 8 1 +7 9
 Ukrajna 3 2 0 1 5 4 +1 6
 Tunézia 3 0 1 2 3 6 –3 1
 Szaúd-Arábia 3 0 1 2 2 7 –5 1
Spanyolország  4–0  Ukrajna
Alonso Gól : 13' 13'
Villa Gól : 17' 17' Gól : 48' 48' (11-esből)
Torres Gól : 81' 81'
(2–0)
Jegyzőkönyv
Zentralstadion, Lipcse
Nézőszám: 43 000
Játékvezető: Massimo Busacca (svájc)


Tunézia  2–2  Szaúd-Arábia
Jaziri Gól : 23' 23'
Jaïdi Gól : 90+2' 90+2'
(1–0)
Jegyzőkönyv
Al-Qahtani Gól : 57' 57'
Al-Jaber Gól : 84' 84'
Allianz Arena, München
Nézőszám: 66 000
Játékvezető: Mark Shield (ausztrál)


Szaúd-Arábia  0–4  Ukrajna
(0–2)
Jegyzőkönyv
Ruszol Gól : 4' 4'
Rebrov Gól : 36' 36'
Sevcsenko Gól : 46' 46'
Kalinicsenko Gól : 84' 84'
Imtech Arena, Hamburg
Nézőszám: 50 000
Játékvezető: Graham Poll (angol)


Spanyolország  3–1  Tunézia
Raúl Gól : 71' 71'
Torres Gól : 76' 76' Gól : 90+1' 90+1' (11-esből)
(0–1)
Jegyzőkönyv
Mnari Gól : 8' 8'
Mercedes-Benz Arena, Stuttgart
Nézőszám: 52 000
Játékvezető: Carlos Eugênio Simon (brazil)


Szaúd-Arábia  0–1  Spanyolország
(0–1)
Jegyzőkönyv
Juanito Gól : 36' 36'
Fritz Walter Stadion, Kaiserslautern
Nézőszám: 46 000
Játékvezető: Coffi Codjia (benini)


Ukrajna  1–0  Tunézia
Sevcsenko Gól : 70' 70' (11-esből) (0–0)
Jegyzőkönyv
Olympiastadion, Berlin
Nézőszám: 72 000
Játékvezető: Carlos Amarilla (paraguayi)

Egyenes kieséses szakasz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben a szakaszban, ha a rendes játékidő (90 perc) döntetlennel végződik, akkor kétszer 15 perces hosszabbítás következik. (Vagyis nincs arany-, illetve ezüstgól.) Ha a hosszabbítás végén is döntetlen az állás, akkor büntetőpárbaj következik. Ennek során mindkét csapat 5 büntetőt rúg, és aki többet értékesít, az jut tovább. Ha a 10 büntető után is döntetlen az állás, akkor egy-egy játékos rúg a két csapatból, egészen addig, amíg az egyik sikerrel jár, a másik pedig nem.

Nyolcaddöntők Negyeddöntők Elődöntők Döntő
                                 
június 24. – München            
 Németország 2
június 30. – Berlin
 Svédország 0  
 Németország 1 (4)
június 24. – Lipcse
   Argentína 1 (2)  
 Argentína 2
július 4. – Dortmund
 Mexikó 1  
 Németország 0
június 26. – Kaiserslautern
   Olaszország 2  
 Olaszország 1
június 30. – Hamburg
 Ausztrália 0  
 Olaszország 3
június 26. – Köln
   Ukrajna 0  
 Svájc 0 (0)
július 9. – Berlin
 Ukrajna 0 (3)  
 Olaszország 1 (5)
június 25. – Stuttgart
   Franciaország 1 (3)
 Anglia 1
július 1. – Gelsenkirchen
 Ecuador 0  
 Anglia 0 (1)
június 25. – Nürnberg
   Portugália 0 (3)  
 Portugália 1
július 5. – München
 Hollandia 0  
 Portugália 0
június 27. – Dortmund
   Franciaország 1   Bronzmérkőzés
 Brazília 3
július 1. – Frankfurt július 8. – Stuttgart
 Ghána 0  
 Brazília 0  Németország 3
június 27. – Hannover
   Franciaország 1    Portugália 1
 Spanyolország 1
 Franciaország 3  

Nyolcaddöntők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006. június 24.
17:00
Németország  2–0  Svédország
Podolski Gól : 4' 4' Gól : 12' 12' (2–0)
Jegyzőkönyv
FIFA WM-Stadion München, München
Nézőszám: 66 000
Játékvezető: Carlos Simon (brazil)


2006. június 24.
21:00
Argentína  2–1  (h. u.)  Mexikó
Crespo Gól : 10' 10'
Rodríguez Gól : 98' 98'
(1–1, 1–1, 2–1)
Jegyzőkönyv
Márquez Gól : 6' 6'
Zentralstadion, Leipzig
Nézőszám: 43 000
Játékvezető: Massimo Busacca (svájci)


2006. június 25.
17:00
Anglia  1–0  Ecuador
Beckham Gól : 60' 60' (0–0)
Jegyzőkönyv
Gottlieb-Daimler-Stadion, Stuttgart
Nézőszám: 52 000
Játékvezető: Frank De Bleeckere (belga)


2006. június 25.
21:00
Portugália  1–0  Hollandia
Maniche Gól : 23' 23' (1–0)
Jegyzőkönyv
FIFA WM-Stadion Nürnberg, Nuremberg
Nézőszám: 41 000
Játékvezető: Valentin Ivanov (orosz)


2006. június 26.
17:00
Olaszország  1–0  Ausztrália
Totti Gól : 90+5' 90+5' (11-esből) (0–0)
Jegyzőkönyv
Fritz Walter Stadion, Kaiserslautern
Nézőszám: 46 000
Játékvezető: Luis Medina Cantalejo (spanyol)


2006. június 26.
21:00
Svájc  0–0  (h. u.)  Ukrajna
Jegyzőkönyv
  Büntetőpárbaj:  
Streller Elhibázott
Barnetta Elhibázott
Cabanas Elhibázott
0–3 Elhibázott Sevcsenko
Értékesítve Milevskiy
Értékesítve Rebrov
Értékesítve Husyev
FIFA WM-Stadion Köln, Cologne
Nézőszám: 45 000
Játékvezető: Benito Archundia (mexikói)


2006. június 27.
17:00
Brazília  3–0  Ghána
Ronaldo Gól : 5' 5'
Adriano Gól : 45+1' 45+1'
Zé Roberto Gól : 84' 84'
(2–0)
Jegyzőkönyv
FIFA WM-Stadion Dortmund, Dortmund
Nézőszám: 65 000
Játékvezető: Ľuboš Micheľ (szlovák)


2006. június 27.
21:00
Spanyolország  1–3  Franciaország
Villa Gól : 28' 28' (11-esből) (1–1)
Jegyzőkönyv
Ribéry Gól : 41' 41'
Vieira Gól : 83' 83'
Zidane Gól : 90+2' 90+2'
FIFA WM-Stadion Hannover, Hanover
Nézőszám: 43 000
Játékvezető: Roberto Rosetti (olasz)

Negyeddöntők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006. június 30.
17:00
Németország  1–1  (h. u.)  Argentína
Klose Gól : 80' 80' (0–0, 1–1, 1–1)
Jegyzőkönyv
Ayala Gól : 49' 49'
  Büntetőpárbaj:  
Neuville Értékesítve
Ballack Értékesítve
Podolski Értékesítve
Borowski Értékesítve
4–2 Értékesítve Cruz
Elhibázott Ayala
Értékesítve Rodríguez
Elhibázott Cambiasso
Olympiastadion, Berlin
Nézőszám: 72 000
Játékvezető: Ľuboš Micheľ (szlovák)


2006. június 30.
21:00
Olaszország  3–0  Ukrajna
Zambrotta Gól : 6' 6'
Toni Gól : 59' 59' Gól : 69' 69'
(1–0)
Jegyzőkönyv
FIFA WM-Stadion Hamburg, Hamburg
Nézőszám: 50 000
Játékvezető: Frank De Bleeckere (belga)



2006. július 1.
21:00
Brazília  0–1  Franciaország
(0–0)
Jegyzőkönyv
Henry Gól : 57' 57'
FIFA WM-Stadion Frankfurt, Frankfurt
Nézőszám: 48 000
Játékvezető: Luis Medina Cantalejo (spanyol)

Elődöntők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006. július 4.
21:00
Németország  0–2  (h. u.)  Olaszország
(0–0, 0–0, 0–0)
Jegyzőkönyv
Grosso Gól : 119' 119'
Del Piero Gól : 120+1' 120+1'
FIFA WM-Stadion Dortmund, Dortmund
Nézőszám: 65 000
Játékvezető: Benito Archundia (mexikói)


2006. július 5.
21:00
Portugália  0–1  Franciaország
(0–1)
Jegyzőkönyv
Zidane Gól : 33' 33' (11-esből)
FIFA WM-Stadion München, München
Nézőszám: 66 000
Játékvezető: Jorge Larrionda (uruguayi)

A harmadik helyért[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006. július 8.
21:00
Németország  3–1  Portugália
Schweinsteiger Gól : 56' 56' Gól : 78' 78'
Petit Gól : 60' 60' (öngól)
(0–0)
Jegyzőkönyv
Nuno Gomes Gól : 88' 88'
Gottlieb-Daimler-Stadion, Stuttgart
Nézőszám: 52 000
Játékvezető: Toru Kamikawa (japán)

Döntő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2006-os labdarúgó-világbajnokság győztese

Olaszország
4. cím
Aranycipő: Aranylabda: Jasin-díj: Legjobb ifjúsági játékos: FIFA Fair play-díj: Legszórakoztatóbb csapat:
Németország Miroslav Klose
Franciaország Zinedine Zidane
Olaszország Gianluigi Buffon
Németország Lukas Podolski
 Brazília
 Spanyolország
 Portugália

A világbajnokság válogatottja (All Star Team)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A FIFA Technikai Bizottsága ezen a világbajnokságon is összeállította azt a 23 játékosból álló keretet, amelybe a torna legjobb játékosai kerülhettek be. A válogatás alapját az egyenes kieséses szakaszban nyújtott teljesítmény adta.

Kapusok Védők Középpályások Csatárok

Olaszország Gianluigi Buffon

Németország Jens Lehmann

Portugália Ricardo Pereira

Argentína Roberto Ayala

Anglia John Terry

Franciaország Lilian Thuram

Németország Philipp Lahm

Olaszország Fabio Cannavaro

Olaszország Gianluca Zambrotta

Portugália Ricardo Carvalho

Brazília Zé Roberto

Franciaország Patrick Vieira

Franciaország Zinedine Zidane

Németország Michael Ballack

Olaszország Andrea Pirlo

Olaszország Gennaro Gattuso

Olaszország Francesco Totti

Portugália Luís Figo

Portugália Maniche

Argentína Hernán Crespo

Franciaország Thierry Henry

Németország Miroslav Klose

Olaszország Luca Toni

Gólszerzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gólkirály Miroslav Klose az Adidas aranycipő díját kapta. A legutóbbi tornán Ronaldo érdemelte ezt ki, akinek egészen csapata kieséséig lehetősége volt megvédenie címét.

5 gólos
3 gólos
2 gólos
1 gólos
Öngólok
 

Figyelmeztetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A piros lap automatikus eltiltást jelent a következő mérkőzésről. Két különböző meccsen szerzett sárga lap után is egy mérkőzéses eltiltás következik, de a sárga lapok törlődnek az egyenes kieséses szakasz kezdetekor. Ha valamelyik játékos az utolsó csoportmérkőzésen megkapja a második sárga lapját, akkor a nyolcaddöntőben nem játszhat. Ha egy játékos csapata utolsó világbajnoki meccsén szerez eltiltást, akkor az a következő hivatalos nemzetközi mérkőzéséről való eltiltást eredményezi.

Közvetítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon első alkalommal egy kereskedelmi csatorna, az RTL Klub szerezte meg a közvetítési jogokat. Valamennyi mérkőzés élőben került képernyőre, viszont egy részüket a Sport Klub adta, ami nem minden háztartásban fogható. A nyolcaddöntőig stúdióból zajlott a kommentálás, a riporterek Hajdú B. István, Léderer Ákos, Hethéssy Zoltán és Világi Péter voltak, a szakkommentátorok Urbán Flórián, Kovács Kálmán, Nagy László és Verebes József. A legjobb nyolc csapat mérkőzéseire Léderer és Hajdú B. kiutaztak a helyszínre, a bronzmérkőzést és a döntőt utóbbi kommentálta.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az akkori világranglista 11. helyén álló Dánia és Nigéria nem tudta kiharcolni a részvétel jogát, Togo viszont szerepelt annak ellenére, hogy csak a 61. helyen állt a ranglistán.
  • Svájc csapata úgy esett ki, hogy egyetlen gólt sem kapott a világbajnokság során. A tornán négy mérkőzést játszottak, 4–0-s összesített gólkülönbséggel. Utolsó mérkőzésükön, Ukrajna ellen, a tizenegyes-párbajban egyetlen büntetőt sem sikerült értékesíteniük, így búcsúzniuk kellett.
  • Az angol Graham Poll az AusztráliaHorvátország mérkőzésen a 61. percben sárga lapot mutatott fel a horvát Josip Šimunićnak. Ezt megtette a 90. percben is, de elfelejtette a piros lapot felmutatni. Három perccel később, a meccs lefújása után újra sárga lappal jutalmazta a horvát játékos viselkedését, és ekkor már a piros lapot is felmutatta.
  • A brazil Ronaldo ezen a tornán döntötte meg Gerd Müller gólrekordját. A brazil a torna előtt 12 találatot ért el, ezzel holtversenyben állt Pelével, de a torna során Pelét, Just Fontaine-t és Gerd Müllert is maga mögé utasította, és 15 góllal ő vette át a vezetést az összesített világbajnoki góllövőlistán. Ezt a rekordot 2014-ben döntötte meg az ezen a tornán is szereplő Miroslav Klose.
  • A világbajnokságok történetének 2000. gólját a svéd Marcus Allbäck érte el az angolok elleni mérkőzésen.
  • A döntőben a francia Zinedine Zidane a 110. percben mellkason fejelte az olasz Materazzit. Elizondo (a bíró) nem látta az esetet, a partjelzők sem, csak a tartalék játékvezető, aki tájékoztatta a mérkőzésvezetőt. Zidane-t élete utolsó mérkőzésén (a vb után visszavonult, ezt előre be is jelentette) kiállították, az esettel kapcsolatban három kép bejárta a világot: 1.: Zidane lefejeli Materazzit, 2.: Zidane-nak felmutatják a piros lapot és 3.: Zidane az öltözőbe menet elhalad a vb-kupa előtt.
  • Horacio Elizondo (argentin) az első nemzetközi játékvezető akinek lehetősége volt egy világbajnokságon a nyitómérkőzést – első csoportmérkőzés – és a döntő találkozót vezetni.
  • Benito Archundia (mexikói) az első játékvezető, aki egy világbajnokságon öt mérkőzésen működhetett közre.
  • Az olasz Alessandro Del Piero az elődöntő 122. percében szerzett találatával a világbajnokságon lőtt legkésőbbi gól rekordját tartja.

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2006-os labdarúgó-világbajnokság témájú médiaállományokat.