Dortmund

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dortmund
Dortmund Panorama.jpg
Dortmund címere
Dortmund címere
Dortmund zászlaja
Dortmund zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Kormányzati kerület Arnsberg
Kerület Szabad város
Polgármester Ullrich Sierau (SPD)
Irányítószám 44135–44388
Körzethívószám 02304
0231
Rendszám DO
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 580 956 fő (2011) +/-
Népsűrűség 2094 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 76 m
Terület 280,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dortmund (Németország)
Dortmund
Dortmund
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 31′, k. h. 7° 28′Koordináták: é. sz. 51° 31′, k. h. 7° 28′
Dortmund weboldala

Dortmund város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Németország nyolcadik legnagyobb városa, az utóbbi években számos kulturális látnivalót kínáló modern metropolisszá fejlődött.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dortmund Észak-Rajna-Vesztfália legnagyobb, a Ruhr-vidék legkeletibb fekvésű nagyvárosa. Az Emschertől 2 kilométernyire terül el, tengerszint feletti magassága 80 méter. A város az A1-es autópálya mellett fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első ízben 899-ben említett város már a 11. században vámmentességet élvezett a német birodalom területén, így kereskedelme korán felvirágzott; kereskedői Novgorodig terjesztették ki működésük körét. A legenda szerint Dortmund felemelkedése Szt. Reingold nevéhez fűződik, aki Nagy Károly alattvalójának, Haimon von Dordogne-nak egyik gyermeke volt. A király megölette a Haimon fivérek unokaöccsét, amiből háború lett. Haimonnak a király nővérével kötött házassága vetett véget a viszálynak. Reinold elment a Szentföldre és szentéletű férfi lett. Hazatérve nem talált megértésre, az emberek ellene fordultak és végül agyonverték. Holttestét a Rajnába dobták. A holttest azonban felszínre került a folyóból és a dortmundi vallásos hívők különböző csodajelzésektől indíttatva a holttestet koporsóba helyezték. A targonca, amelyre a koporsót tették, magától elindult és Dortmundig gurult. Ahol megállt, ott építették meg a Reinold-templomot. Szt. Reinold ma is a város védőszentje. A történelmi tényekhez visszatérve, egykori római kori településre utalnak a IV. századból való leletek (aranyérmek). A települést "Throtmani" néven említi egy, a IX. század végéről megmaradt okmány. Az egykori Karoling királyi udvart a Hellweg védelmére létesítették, amely a legfontosabb út volt Rajnától a Weserhez és az Elbához. Ebben a Karoling udvarban a X-XIII. században többször tartózkodtak német császárok és királyok, s idővel piaci, vásározó hellyé, sőt birodalmi helységgé fejlődött, amely 1220-ban szabad birodalmi és Hanza-város lett. 1387-89-ben a kölni érsek és szövetségesei 21 hónapig ostromolták, de a város ellenfeleit tisztes béke elfogadására kényszerítette. A későbbiekben Dortmund hanyatlásnak indult és a harmincéves háború után már csak 3000 lakosa volt. 1806-ban francia csapatok szállták meg; 1808-ban Napóleon császár Berg nagyhercegének adta, 1815-ben Poroszországhoz került. A város a XIX. század derekára erőteljes fejlődésnek indult. Mai kiterjedését a XX. században érte el, miután egyesült a környező kisebb településekkel.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

év lélekszám
1816 4465
1890 89663
2009 581 308

Németország hatodik legnagyobb városa, Dortmund, az elmúlt években igazi metropolisszá nőtte ki magát, számos kulturális látnivalót kínálva. Dortmund számos biztosítási és kutató cég, információs technológia és természetesen az oktatás és kultúra székhelye egyben a Ruhr vidéken.

A modernizáció ellenére Dortmund megőrizte hagyományait, s számos szabadidős lehetőséget kínál az ott élőknek, oda látogatóknak egyaránt. A városközpont legfőbb építészeti látványosságai a XIII. és XIV. században épült Reinoldi és Petri templomok. Berlin, Hamburg és Frankfurt mellett Dortmund Németország a legnagyobb bevásárlóparadicsoma. A nagy üzletek többségében a belvárosra, jól megközelíthető részekre koncentrálódnak.

Kultúra és látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Figyelemreméltó épületei a Reinoldi-templom üvegfestményekkel és kitűnő orgonával, a Mária-templom gót kórussal, a Péter-templom késői gót oltárral, a régi városháza. Egykori erődítményei helyét ültetvények és sétahelyek (Westwall, Hoher Wall, Südwall, Schwanenwall stb.) foglalják el.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borussia Dortmund

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dortmund híresebb szülöttei közé tartoznak Marco Reus, August Lenz, Lothar Emmerich és Siggi Held futballisták, valamint Michael Zorc és Lars Ricken a korábbi idők focijából. Ezek mellett még Leopold Hoesch iparos neve Dortmundon kívül is ismert. Nem utolsó sorban Friedrich Arnold Brockhaus könyvkiadó, a híres enciklopédia szerkesztője is dortmundi származású.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dortmund témájú médiaállományokat.