Újvidék
| Újvidék (Нови Сад / Novi Sad) | |||
 |
|||
| A Szabadság tér, jobbra a Mária neve római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia |
||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Újvidék | ||
| Rang | tartományi székváros | ||
| Polgármester | Igor Pavličić | ||
| Irányítószám | 21000 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Testvértelepülései | Dortmund, Pécs, Modena, Norwich, Budva, Helioupolis, Chang Chun | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 191 405 fő (2002) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 235,6 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Újvidék
Pozíció Szerbia térképén
|
|||
| Újvidék weboldala | |||
Újvidék (szerbül Нови Сад, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa.
Manapság Szerbia második legnagyobb városa, mely a Dél-bácskai körzetben (Južnobački Okrug) helyezkedik el. Vajdaság kétmilliós lakosságának kb. 18%-a él itt, lakosainak száma a környező településekkel együtt, a 2011-es népszámlálás adatai szerint 359 951 fő. Soknemzetiségű város: szerbek, horvátok, magyarok, szlovákok, svábok és ruszinok is élnek itt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Alföld déli részén, a Duna folyam bal partján, a Duna-Tisza csatorna torkolatánál található, Belgrádtól északnyugatra, a túlparti hegyen fekvő Péterváraddal (Petrovaradin) szemben. Tengerszint feletti magassága 70 és 80 méter között váltakozik.
[szerkesztés] Története
Újvidék helyén az ásatások során már 3000 éves romokat is tártak fel. A római korban Cusom városát alapították meg itt. Később avarok, gepidák és alánok lakták.
A mai város helyén az Árpád-korban Pétervárad (Varadium Petri) állt, mely a Duna révjének két oldalán, Bács és Szerém megyében alakult ki. Az 1200-as évek elején már a Duna mindkét oldalán álló település Várad nevet viselt.
Nevét 1213-ban említette először oklevél Petro de Wardino, majd 1236ban Peter Warad, 1237-ben Peturwarad, 1267-ben Peturwarada, 1332-ben Waradino Petri néven.
A Duna két partján épült akkori Várad Gurwey fia Péter - a Bánk bán-ban szereplő Petur bán birtoka volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt birtokait és életét is elveszítette.
1237-ben a király a Bács megyei Péterváradot az itt lévő királyi palotával' és annak tartozékaival, valamint Szajol és Bivaló nevű falvakkal együtt a bélakúti ciszterci apátságnak adta. Az említett királyi palota lehetett 1236 októberében IV. Béla király tartózkodási helye is.
A mohácsi vész idején létezett itt egy kis telep (Vásáros-várad), amely a Péterváradon székelő cisztercita apátság birtokaihoz tartozott. Amikor a törökök Péterváradot elfoglalták, ez teljesen elpusztult. A szerbek ezután alapították meg a jelenlegi várost, pontosan 1694-ben. Az „új” város első lakóit 12 katona jelentette, akik a Duna túlsó partján lévő péterváradi várban teljesítettek szolgálatot. A környező települések (Karlóca (Sremski Karlovci), Kamanc (Sremska Kamenica), Pétervárad) azonban már mind jóval régebbiek.
1748-ban kapott városi jogot. Az ekkortól megjelenő iskolákkal lendült fejlődésnek a település. Az ipari fejlődés lépései, a malom, a selyemgyár, majd a sörgyár működésének kezdetei az Osztrák–Magyar Monarchia idejére esnek. Az első világháborúig kiépültek a helyi közintézmények, a városháza, a Matica Srpska Kiadó és Könyvtár, valamint a jódos vizű gyógyfürdő.
Az 1920-as trianoni békeszerződés a várost a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolta.
1941 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. A második világháború alatt előbb a magyar és német katonaság, később a szerb partizáncsapatok követtek el etnikai alapú atrocitásokat, bűntetteket a polgári lakossággal szemben. (Lásd: újvidéki vérengzés, 1942, délvidéki vérengzések.) A szerbek megtorlásul mintegy 10000 magyart végeztek ki 1944 végén. A svábokat a háború után kitelepítették.
A 20. század második felére a lakosság létszáma 300 ezer fölé emelkedett. Jelentős iparvárossá, kereskedelmi és pénzügyi, kulturális központtá vált. Több színház és egyetem található benne. Fontos a nemzetiségi nyelvű színházak léte. Ma is itt nyomtatják a Magyar Szó című vajdasági magyar nyelvű napilapot.
1988-ban zajlott a „joghurtforradalom”, amellyel a milosevicsi hatalom bérencei a központosítási céllal Belgrád által követelt alkotmánymódosításokat ellenző vajdasági vezetést október 6-án megdöntötték. A név onnan ered, hogy a többnyire a városon kívülről toborzott tüntetők a körükben ingyen kiosztott joghurtos tasakokkal dobálták meg a vajdasági parlament székházát.
1996-1997-ben Milošević-ellenes diáktüntetések is zajlottak a városban.
A 1999-es NATO-bombázások során légitámadások érték a várost. Megsemmisítették a különleges rendőri erők kiképzőbázisának – addigra kiürített – objektumait, de lerombolták a város hídjait és a miloševići politika kiszolgálására lezüllesztett Újvidéki televízió épületét, megbénították a kommunikációt és ideiglenes ivóvízhiány lépett fel. A légitámadások után viszonylag gyorsan helyreállt az élet, és azóta nemzetközi segítséggel a hidakat is helyreállították.
[szerkesztés] Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 69 431 | 76 752 | 102 469 | 141 375 | 170 020 | 179 626 | 191 405[1] |
[szerkesztés] Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 141 475 | 73,91 |
| Magyarok | 11 538 | 6,02 |
| Jugoszlávok | 7055 | 3,68 |
| Montenegróiak | 4261 | 2,22 |
| Horvátok | 3519 | 1,83 |
| Szlovákok | 1673 | 0,87 |
| Ruszinok | 1556 | 0,81 |
| Cigányok | 1177 | 0,61 |
| Macedónok | 910 | 0,47 |
| Románok | 750 | 0,39 |
| Muzulmánok | 664 | 0,34 |
| Szlovének | 344 | 0,17 |
| Németek | 301 | 0,15 |
| Goránok | 288 | 0,15 |
| Ukránok | 247 | 0,12 |
| Oroszok | 217 | 0,11 |
| Albánok | 188 | 0,09 |
| Bunjevácok | 184 | 0,09 |
| Csehek | 119 | 0,06 |
| Bolgárok | 103 | 0,05 |
| Bosnyákok | 42 | 0,02 |
| Vlachok | 11 | 0,00 |
| Egyéb/Ismeretlenlt[2] |
[szerkesztés] Újvidék község települései
| Újvidék és Pétervárad község térképe | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
||||||
| Név (Szerb név) | Népesség (2002) |
Község |
|---|---|---|
| Bakolc (Bukovac) | 3585 | Pétervárad |
| Begecs (Begeč) | 3335 | Újvidék |
| Csenej (Čenej) | 2115 | Újvidék |
| Futak (Futog) | 18 582 | Újvidék |
| Hadikliget (Veternik) | 18 626 | Újvidék |
| Kabol (Kovilj) | 5599 | Újvidék |
| Káty (Kać) | 11 166 | Újvidék |
| Kiszács (Kisač) | 5471 | Újvidék |
| Ledince (Ledinci) | 1641 | Pétervárad |
| Máriamajor (Stepanovićevo) | 2214 | Újvidék |
| Óledince (Stari Ledinci) | 823 | Pétervárad |
| Piros (Rumenka) | 5729 | Újvidék |
| Tiszakálmánfalva (Budisava) | 3825 | Újvidék |
[szerkesztés] Gazdaság
Folyami kikötője mellett rendelkezik gép-, vegy-, olaj-, textil- és élelmiszeriparral.
[szerkesztés] Közlekedés
Korábban helyiérdekű vasút jelleggel kötötte össze Zentát és Szabadkát Újvidékkel a Szabadka–Zenta–Újvidék-vasútvonal, ami ma a Szerb Államvasutak vonalhálózatának része.
Újvidéknek a Dunán jelenleg három hídja van, két közúti: a Szabadság híd és a Péterváradi híd (Varadinski most) és egy közúti-vasúti.
A város tömegközlekedése sok sugárúton zajlik, melyek közül a legfontosabbak: Felszabadítás-sugárút (Bulevar Oslobodjenja), Szabadkai-sugárút (Bulevar Evrope), Mihajlo-Pupin-sugárút stb.
[szerkesztés] Kulturális élet
Újvidék a 70-es évek végétől a szerb underground élet központja. Több neves punk és new wave zenekar indult innen a jugoszláv időkben. Napjainkban aktív színházi élet is folyik a városban. A városban működik a Szerb Nemzeti Színház (Srpsko Narodno Pozorište rövidítése: SNP). Az újvidéki Szerb Nemzeti Színháznak is van opera társulata. Működik a városban még az Újvidéki Színház is (Novosadsko Pozorište), de a köznyelvben inkább csak "Magyar Színház"-ként emlegetik. A városban több szórakozóhely is várja a bulizni vágyókat. A Laza Telečki utca a szórakozóhelyeiről híres, de akanak még jó bulik Péterváradon is. Minden évben a város ad helyet az Exit nevezetű nemzetközi fesztiválnak, melyre ezrével özönlenek a látogatok Európa szerte.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1822. február 7-én Ðorđe Stratimirović, az 1848–49-es szabadságharcban a szerb felkelők főparancsnoka.
- Itt született 1881. május 18-án Garas Márton színész, rendező, filmrendező, a magyar némafilmgyártás hőskorának kimagasló alakja.
- Itt született 1894. január 1-jén Petrovics Szvetiszláv színművész, filmszínész.
- Itt született 1905. január 26-án Tamkó Sirató Károly költő, szakíró.
- Itt született 1925. augusztus 23-án Tandori Károly matematikus, egyetemi tanár
- Itt született 1937. augusztus 7-én Berczik Zoltán hatszoros Európa-bajnok asztaliteniszező, edző.
- Itt született 1942. október 25-én Ladik Katalin színésznő, költő, performer.
- Itt született 1953. május 11-én és itt él Đorđe Balašević dalszerző és énekes.
- Itt született 1963. augusztus 11-én Bada Tibor festőművész, költő, előadóművész.
- Itt született 1966. október 11-én Rátgéber László Euroliga győztes kosárlabdaedző.
- Itt született 1968. augusztus 19-én Szőke Zoltán magyar színész, szinkronszínész.
- Itt született 1973. december 2-án Szeles Mónika .
- Itt született 1986. április 9-én Mirna Jukić osztrák olimpiai bronzérmes úszónő.
- Itt született 1990. április 8-án Krivacevic Tijana magyar kosárlabdázó.
- Itt végezték ki 1946. november 5-én Grassy József altábornagyot és Zöldy Márton csendőrszázadost, az újvidéki vérengzés felelőseit.
- Itt hunyt el Király Ernő (1919-2007) néprajzkutató, avantgárd zeneszerző
[szerkesztés] Nevezetességek
- Karlóca (Sremski Karlovci): A magyar történelembe a karlócai béke helyszíneként írta be nevét a városka.
- Pétervárad (Petrovaradin): A középkorban a törökök elleni védelmet szolgálta, ma múzeum és jelentős kirándulóhely a város erődítménye. A vár toronyórájának mutatói fordított szerepűek. A nagymutató mutatja az órák múlását abból a célból, hogy a Dunán elhaladó hajók messziről láthassák a helyi időt.
- Újvidék főterén áll a városháza, ahonnét az utcák legyezőszerűen nyílnak szét. Itt található még a neogótikus katolikus templom is.
- A város főteréről nyílik a Zmaj utca (Zmajeva ulica).Ezen utca végén található a újvidéki szerb érsek palotája (Vladičin dvor).
- A város másik nevezetes utácja a Duna utca (Dunavska ulica), mely a Duna parkba(Dunavski park) torkollik.
[szerkesztés] Képek
-
A városháza
-
A sétálóutca
-
Pétervárad a Duna-partról
-
A híres fordított óra a péterváradi várban
-
A Szabadság híd újjáépítése 2005-ben
-
Árvíz 2006-ban
-
Báni palota
-
Újvidék strandja
[szerkesztés] Testvértelepülések
Modena, Olaszország (1974)
Csangcsun, Kína (1981)
Dortmund, Németország (1983)
Norwich, Nagy Britannia (1989)
Ilioupoli, Görögország (1994)
Budva, Montenegro (1996)
Temesvár, Románia (2005)
Nyizsnyij Novgorod, Oroszország (2006)
Pécs, Magyarország (2009)
.svg&filetimestamp=20090406124033){kind=small}
[szerkesztés] Források
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003, - ISBN 86-84433-00-9
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A város hivatalos honlapja
- Újvidék hídjai
- Újvidék.lap.hu – átfogó linkgyűjtemény
- Újvidéki Polgár Info – független hírportál
- Újvidék régi látképe
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
