Zombor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disambig gray.svg  Ez a szócikk a szerbiai városról szól. Hasonló címmel lásd még: Zombor (egyértelműsítő lap).
Zombor (Sombor)
Stara Gradska kuca.jpg
A régi városháza
Zombor címere
Zombor címere
Közigazgatás
Ország Szerbia Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Nyugat-bácskai
Község Zombor
Rang város
Polgármester Nemanja Delić (DS)
Irányítószám 25000
Körzethívószám +381 025
Népesség
Teljes népesség 51 471 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 82 m
Terület 90,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zombor (Szerbia)
Zombor
Zombor
Pozíció Szerbia térképén
Koordináták: é. sz. 45° 46′ 27″, k. h. 19° 6′ 44″
é. sz. 45° 46′ 27″, k. h. 19° 6′ 44″
Zombor weboldala

Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Szabadkától 60 km-re délnyugatra, a Ferenc-csatorna mellett, a magyar határtól mindössze 25 km-re fekszik.

[szerkesztés] Zombor község települései

Zombor községhez közigazgatásilag Bácsgyulafalva (régebbi nevén Telecska), Bácskörtés (Hadikfalva), Béreg, Bezdán, Csonoplya, Doroszló, Gádor, Sári (más néven Babapuszta vagy Hadikkisfalu), Kerény, Küllőd, Monostorszeg, Nemesmilitics, Őrszállás, Regőce és Sztapár falvak tartoznak Zombor mellett.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv Cibor személynévből ered és első birtokosának a Czobor családnak a nevét viseli (Czoborszentmihály).

[szerkesztés] Története

1360-ban Chobor Szent Mihály alakban említik. A Czobor-család egykori birtoka. 1478-ban a Czoborok a török veszély ellen erődítményt építettek birtokukra. 1541-ben a török elfoglalta, lakosságát elhurcolta. Helyükre szerbek települtek, ők kezdték Sombornak nevezni. A török időkben katonai kerület központja, erőddel, 2000 lakóházzal, 14 muzulmán imahellyel, szőlőskertekkel.

1687. szeptember 12-én szabadult fel. Még ebben az évben 5000 bunyevác betelepülő érkezett a városba, akiket 1690-ben szerb határőrök követtek. Ekkor Zombor tipikus határőrváros élén a kapitánnyal. Hatátőrei részt vettek az 1691. évi szalánkeméni csatában. 1697. szeptember 11-én a zentai csata alatt török portyázók támadták meg, de a lakosság visszaverte őket. Ennek emlékére a városban 21 órakor harangoznak. Az 1699-es karlócai béke utáni nyugodtabb időszakban a város újra fejlődésnek indult, járási központ, majd 1717-ben katonai határőrvidék központja lett. Ortodox iskoláját 1717-ben, katolikus iskoláját 1722-ben alapították. 1745-ben a bácsi vármegye része lett és elveszítette kiváltságait.1748 július elsején aláírják az Alternatíva elnevezésű dokumentumot, mely előfeltétele a szabad, királyi város státusz elnyerésének. A dokumentumban fektetik le a hatalom megosztásának alapelveit a katolikus és az ortodox egyház között. 1749-ben hosszas küzdelem és 150.000 aranyforint befizetése után Mária Terézia szabad királyi városá emelte. 1802-ben Bács-Bodrog vármegye székhelye lett. 1759-ben nyílik meg a Gramatikai (azaz a latin) iskola, mely 1763.-ban Városi Nyelvtani Iskolává válik. 1763-ban fejeződik be a a Szentháromság templom építése. 1766. március harmadikán alapították meg az Elsősegélyszolgálatot.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zombori járásának székhelye volt. 1941 és 1944 között Zombor az egész Bácskával együtt újra Magyarország része. A délvidéki razziázások idején a magyar katonák 11 helyi szerb lakost gyilkoltak meg.

A II. világháború alatt a város zsidó származású lakosságát, akik rendszerint magyarnak vallották magukat, deportálták. Auschwitzban 964 zombori zsidó veszett oda. A zombori temetőben helyezték végső nyugalomra a bóri munkatábor zsidó áldozatainak egy részét is. A 700 sír fölé a Jugoszláv Zsidó Hitközségek Szövetsége 1964-ben monumentális emlékművet állított.

1944-ben a szerb megtorlásnak 5650 helyi lakos (németek és magyarok) esett áldozatul.

[szerkesztés] Népesség

1910-ben 30 593 lakosából 11 881 szerb, 10 078 magyar, 6 234 bunyevác és horvát 2 181 német volt.

2002-ben 51 471 lakosából 32 988 szerb, 3 743 magyar, 3 197 horvát és 2 222 bunyevác volt.

A szerbek rendszerint ortodox vallásúak, a zombori magyarok, bunyevácok és horvátok viszont túlnyomó többségükben katolikusok. Van egy kis létszámú református gyülekezet is.

[szerkesztés] Híres emberek

A Szent György ortodox templom 1759-ben épült
Régi vármegyeháza
Huber Lipót és családjának sírboltja a zombori belvárosi Szent Rókus temetőben

[szerkesztés] Látnivalók

  • Nemzeti színház (Narodno Pozorište) (1882)
  • Városi múzeum. (Gradski Muzej) (1883) Eklektikus stílusban épült, könyvtára is van.
  • Kis Könyvtár (Mala Biblioteka) (1883).
  • Milan Konjović Galéria (1838)
  • Török ház (Turska Kuća), a 17. században épült.
  • Régi Városháza (Gradska kuća) (1842)
  • Régi Megyeháza (Županija), jelenleg a Zombori Községi Képviselő-testület székhelye (1808)
  • A régi Megyeháza tanácstermében Eisenhut Ferenc Zentai csata c. festménye (1896), mely ma Szerbia legnagyobb olajfestménye.

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Források

  1. ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zombor témájú médiaállományokat.
m • v • sz
 
A Nyugat-bácskai körzet települései
Zombor község (Opština Sombor)
Babapuszta (Aleksa Šantić) • Bácsgyulafalva (Telečka) • Béreg (Bački Breg) • Bezdán (Bezdan) • Csonoplya (Čonoplja) • Doroszló (Doroslovo) • Gádor (Gakovo) • Haraszti (Rastina) • Kerény (Kljajićevo) • Küllőd (Kolut) • Monostorszeg (Bački Monoštor) • Nemesmilitics (Svetozar Miletić) • Őrszállás (Stanišić) • Regőce (Riđica) • Sztapár (Stapar) • Zombor (Sombor)
Apatin község (Opština Apatin)
Apatin • Bácskertes (Kupusina) • Bácsszentiván (Prigrevica) • Szilágyi (Svilojevo) • Szond (Sonta)
Kúla község (Opština Kula)
Bácsistensegíts (Lipar) • Bácskeresztúr (Ruski Krstur) • Cservenka (Crvenka) • Kúla (Kula) • Szivác (Sivac) • Újcservenka (Nova Crvenka) • Veprőd (Kruščić)
Hódság község (Opština Odžaci)
Bácsordas (Karavukovo) • Dernye (Deronje) • Gombos (Bogojevo) • Hódság (Odžaci) • Liliomos (Lalić) • Rácmilitics (Srpski Miletić) • Szentfülöp (Bački Gračac) • Szilberek (Bački Brestovac) • Paripás (Ratkovo)


A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zombor&oldid=11115707”
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken