Szerb Haladó Párt

Szerb Haladó Párt
Adatok
Elnök	Aleksandar Vučić
Elnökhelyettes	Jorgovanka Tabaković
Alelnök	Tomislav Nikolić
Alapítva	2008
Elődpárt	Szerb Radikális Párt
Székház	Belgrád, Čika Ljubina 8.
Tagok száma	körülbelül 350.000 (2012.)
Ideológia	Európapártiság, neoliberalizmus, populizmus
Politikai elhelyezkedés	Gyűjtőpárt
Parlamenti jelenlét	Szerb parlament: 94 / 250 Vajdasági tartományi parlament: 65 / 120
Hivatalos színei	vörös, kék
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb Haladó Párt témájú médiaállományokat.

A Szerb Haladó Párt (szerbül Српска напредна странка / Srpska Napredna Stranka) politikai párt Szerbiában, amely 2020 táján az ország vezető kormánypártja.

Története

Tomislav Nikolić és Aleksandar Vučić az alapító kongresszuson

A pártot Tomislav Nikolić, a Szerb Radikális Párt (SZRP) addigi alelnöke és de facto vezetője alapította 2008-ban, miután összekülönbözött Vojislav Šešelj pártelnökkel Szerbia és az Európai Unió (EU) stabilizációs és társulási egyezményének ratifikálása kérdésében. 19 kilépő képviselőtársával saját frakciót alakított a szerb parlamentben.

Az új ellenzéki párt párt elvitte az SZRP korábbi szavazóinak nagy részét és 2009 szeptemberében az egyik legnépszerűbb párt az országban. A párt támogatta az európai uniós csatlakozást.

Az SNS 2012-ben megnyerte a parlamenti választásokat, de nem szerzett többséget, így koalícióra lépett a posztkommunista Szerb Szocialista Párttal, a miniszterelnök pedig a szocialista Ivica Dačić lett. Aleksandar Vučić, az SNS elnöke a miniszterelnök-helyettesi pozíciót kapta a kormányban, ám a szakértők egyhangú véleménye szerint Vučić irányította végig a háttérből a kormányt.

A kormány legfőbb programja az EU-csatlakozás, a Koszovóval való kapcsolatok normalizálása, a bűnözés és a korrupció elleni küzdelem, valamint a gazdasági reformok voltak.  A valóságban ebben az időszakban nem voltak gazdasági reformok, és a kormány még a neoliberális rendszert is folytatta, amelyet a Demokrata Párt kormánya hajtott végre 2008-ban.  Ez a kormány végül csaknem két évig volt hatalmon. 2014 elején az SNS és az SPS bejelentette, hogy a kormányt és a parlamentet feloszlatják "elégtelen politikai legitimitás" miatt.  Január 29-én Nikolić elnök hivatalosan feloszlatta a parlamentet, és a következő parlamenti választásokat március 16-án tartották.

A későbbi években az SNS minden választást abszolút többséggel megnyert olyan koalíciók élén, melynek tagjai az SNS-en kívül néhány szatellitpárt foglalt helyet. 2014 és 2017 között Aleksandar Vučić volt a miniszterelnök, őt azonban 2017-ben elnökké választották, így a kormányfői pozíciót Ana Brnabić kapta meg. Az ellenzék, és számos politikai szakértő vélekedése szerint az SNS leépítette a demokráciát, és egy Oroszországhoz hasonló tekintélyelvű rendszert hozott létre. A 2020-as parlamenti választásokon nem indultak ellenzéki pártok, így az SNS európában (Fehéroroszország után) a második legnagyobb parlamenti többséget szerezte meg

Választási eredmények

A 2012-es Szerbiai parlamenti választáson 24.05 százalékot ért el, ezzel 55 mandátumhoz jutott. Az előre hozott parlamenti választáson a párt a szavazatok 48,35%-át tudta megszerezni , és ezzel 131 mandátumot nyert. A 2016-os előre hozott parlamenti választáson 48.25 százalékot kapott, és ezzel 96 mandátumot szerzett.

Választások	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
2012-es	940 659	24,05%	58	23,20%	kormánypárt
2014-es	1 736 920	48,35%	128	51,20%	kormánypárt
2016-os	1 823 147	48,25%	93	37,20%	kormánypárt
2020-as	1 953 998	60,65%	158	63,20%	kormánypárt
2022-es	1 635 101	44,27%	95	37,60%	kormánypárt