Bácskörtés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bácskörtés (Kruševlje)
Kruševlje, site of the former Catholic Church.jpg
A katolikus templom helye
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Nyugat-bácskai
Község Zombor
Rang Gádor külterülete
Alapítás éve 1767
Irányítószám 25282
Körzethívószám +381 25
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 93 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bácskörtés (Szerbia)
Bácskörtés
Bácskörtés
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 55′ 57″, k. h. 19° 06′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 57″, k. h. 19° 06′ 01″

Bácskörtés vagy Körtés (szerbül: Крушевље / Kruševlje, németül Kruschiwel / Kruschiwl / Birndorf) lakott hely Szerbiában, a Vajdaság Nyugat-bácskai körzetében. Közigazgatásilag 1971 óta nem önálló település, Gádor külterülete.

A település régi nevei: Körtvélyes (1520), Krusivle Puszta (1763), Krusovje, Krusevlye, Krusevlya (1880, 1892).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település Regőce, Haraszti, Gádor és Őrszállás községek között helyezkedik el, a magyar-szerb államhatár szomszédságában.[1]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu létét 1520-ban jegyezték le először, a korabeli források akkor egy Körtvélyes nevű települést említenek Bácskörtés jelenlegi helyén. Nem tudni, hogy ekkor milyen nemzetiségű lakosok lakták, ellenben az bizonyos hogy a török jegyzékek 1598-ban már egy Kursevlje nevezetű faluról számolnak be.

Vályi András a Magyar Országnak leírása című munkájában így ír a településről 1799-ben:

Krusevlye, német falu Bács vármegyében, földesura a Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Gákovához 2500, Sztanisityhez 3100 bétsi ölnyire, határja búzát és kukoritzát terem, piatzozása Baján és Zomboron, szénája meglehetõs, legelője van elég, erdeje nints, szőleje középszerű.

A második világháború után, 1945-1948 között koncentrációs tábort üzemeltettek a település területén. A tábor létszáma 10-20000 ember volt. 3500 német származású egyén veszítette itt életét az embertelen bánásmód, bestiális kínzások, betegségek következtében. A települést 1948-tól szerb lakosokkal telepítették be.[2]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1765-67: ~ 400-500 fő (80 kizárólag német család)
  • 1780: ~ 600 fő (németek és néhány újonnan letelepedett francia család)
  • 1800: ~ 700 fő
  • 1822: 809 fő (803 német és 6 zsidó)
  • 1878: 968 fő
  • 1880: 952 fő (863 német; 948 róm. kat. és 4 izraelita)
  • 1890: 1048 fő (1024 német, 14 magyar, 10 zsidó; 172 ház)
  • 1910: 976 fő (954 német, 21 magyar, 1 szerb; 209 ház)
  • 1921: 935 fő (920 német; 210 ház)
  • 1940: 907 fő (895 német; 225 ház)
  • 1941: 950 fő (936 német)
  • 1948-51: ~ 4000 macedóniai és görög menekült
  • 1953: 282 fő (50 család)
  • 1961: 253 fő (45 család; ~ 50 ház, 170 házat lebontottak 1951-1961 között)
  • 1971: 211 fő (40 család)
  • 1977: ~ 150 fő (35 család melyből 28 szerb, 3 magyar, 3 horvát, 1 német; 27 ház)
  • 1991: ~ 35 fő (17 család; 17 ház
  • 2002: ~ 30 fő (13 család; 17 ház melyből 4 elhagyatott)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Krusevlje, Serbia Page (angol nyelven). fallingrain.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 26.)
  2. Völkermord der Tito-Partisanen 1944 - 1948 (német nyelven). nexusboard.net. (Hozzáférés: 2010. szeptember 26.)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bayer Johann & Angeli Philipp : Einwohner in Gakova und Krusevlje 1764 bis 1830, Heuchelheim, 1988 (eredeti gépelt változat fénymásolata).
  • Brandecker Jakob : Geschichte von Kruschiwl, Budapest, 1912.
  • Fekete J. József: Az eltűnt falu – Magyar Szó, 2011. június 19. – A hozzáférés ideje: 2012. szeptember 4. 15:00.
  • Herscha (Schmidt) Therese & Quinonez Ricardo : Kruschevlje – Concentration camp for German-Yugoslavs after World War II, 2007, 114 oldal.
  • Schnaterbeck Gertrud & Schnaterbeck Johann : Ortssippenbuch Kruschiwl (Krusevlje, Birndorf, Körtés) Batschka 1763-1895, Sindelfingen, 1995, 631 oldal.
  • Schnaterbeck Gertrud & Schnaterbeck Johann : Familienbuch Kruschiwl (Krusevlje, Birndorf, Körtés) in der Batschka 1826 (1763)-1943, Besigheim, 1999, 770 oldal.
  • Stattistische Daten von Kruschiwel 1859.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Memorials & Monuments (angol nyelven). Donauschwaben Villages Helping Hands dvhh.org. (Hozzáférés: 2013. április 27.)