Szarvas (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szarvas
Szarvas ótemplom.JPG
Evangélikus ótemplom
Szarvas címere
Szarvas címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Szarvasi
Kistérség Szarvasi
Jogállás város
Polgármester Babák Mihály (FIDESZ)[1]
Irányítószám 5540
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 16 795 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 107,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 161,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szarvas  (Magyarország)
Szarvas
Szarvas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 50″, k. h. 20° 33′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 50″, k. h. 20° 33′ 25″
Szarvas  (Békés megye)
Szarvas
Szarvas
Pozíció Békés megye térképén
Szarvas weboldala
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt
Római katolikus templom
A várost újratelepítő Harruckern János György szobra

Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés megyében található, a Szarvasi járás központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág). Közigazgatási területén van a Magyar Királyság (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján.

Megközelíthető közúton (Békéscsaba vagy Kecskemét felől) a 44-es főúton, illetve (Gyomaendrőd felől) a 443-as főúton; vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Halászlak és Sirató között található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn. Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település. Először Anonymus említi a települést Szarvashalom néven. A hajdani Árpád-kori falu létét számos 1284-85 közötti időből származó feljegyzés tanúsítja, mikor IV. (Kun) László király több rendeletét is Szarvashalomról keltezte. Ezen időszakból fenn maradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére vonatkozó egyéb adatot, mint az Ábránfy-, Maróthy-, Szilágyi-, Veér- és más családok birtok-viszályaira vonatkozókat.

1566 után a török hódoltság idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai szandzsákbég palánkvárat építtetett a településen. 1595-ben ugyan a törökök kiürítették és felégették a várat, azonban 1673-ban némi módosításokkal ugyan, de a réginek kijavított mását ismét felépítették, és a Körösön hidat építettek, az eddiginél is jobban emelve ezáltal a település jelentőségét. 1686-ban Szarvas a keresztények kezére került, de a vár és a település elpusztult, a lakosság elmenekült, a környék teljesen kihalt.

A település újkori történelme 1722-től számítható, amikor Szarvast sok más birtokkal együtt báró Harruckern János György kapta, aki főként felvidéki jobbágyokat telepített a vidékre. Az első betelepülő Valentik Pál volt, kit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki. A 1819. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikákat is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1847-től a megye első nyomdája is itt működött.

1848-ban történt meg Szarvas közigazgatási újjászervezése, mely során rövid időre rendezett tanácsú várossá lett. A szabadságharcban részt vett szarvasi honvédek száma egy 1849. december 4-i hivatalos kimutatás szerint 357 fő volt, de rajtuk kívül voltak még, akik a szabadcsapatokba, vagy nemzetőrök közé állottak.

A kiegyezés után, 1872-ben Szarvas elveszítette városi rangját, és csak 1966-ban kapta vissza. Az 1880–1893 közötti vasútépítés során csak szárnyvonalat kapott a település. Az első világháborúban a hivatalos adatok szerint 1153 szarvasi halt hősi halált. Emléküket hirdeti, vitéz Székely Károlynak márványból és bronzból készült alkotása: az 1927. augusztus 28-án felavatott gyönyörű hősi, emlékmű. A háború után bekövetkezett országos felfordulás súlyosan éreztette hatását. 1919. áprilisának végén, amikor a román megszállás már küszöbön állott, a menekülő direktórium nagyobb mennyiségű élelmiszert, pénzt, ékszert, részvényeket, betéteket vitt magával; csupa olyan dolgot, amikre a községnek akkor a legnagyobb szüksége lett volna. A kétségbeesett lakosság akkor felszabadítóként üdvözölte az 1919. április 28-án bevonuló románokat, nem sejtve, hogy az 1920. március 2-ig tartó megszállást leggyötrelmesebb emlékei közé fogja majd sorolni.

A második világháború után az oktatás vált a település életének a legfontosabb tényezőjévé, Szarvas ma fontos iskolaváros, a megye egyik kulturális központja. 2010. július 14. és 18. között itt rendezik meg a 8. Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozót.

Szarvas mellett található a Szarvasi Nemzetközi Zsidó Ifjúsági tábor létesítménye, melyet 1990 óta rendeznek meg a JDC és a Lauder alapítvány támogatásával.[3]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 89%-a magyar, 8%-a szlovák, 2%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres szarvasiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyóirat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. http://szarvastabor.hu/cikk.php?ID_cikk=1
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Ötmilliós kínai testvérvárossal szerződött Szarvas,.