Gádoros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gádoros
Gádoros címere
Gádoros címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Orosházi
Kistérség Orosházi
Jogállás nagyközség
Polgármester Dr. Prozlik László János (Hagyományőrző E.)[1]
Irányítószám 5932
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség 3642 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 98,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gádoros  (Magyarország)
Gádoros
Gádoros
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 09″, k. h. 20° 35′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 09″, k. h. 20° 35′ 46″
Gádoros  (Békés megye)
Gádoros
Gádoros
Pozíció Békés megye térképén
Gádoros weboldala

Gádoros nagyközség Békés megye Orosházi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gádoros Árpád-kori település, melyet a tatárok 1241-ben felégettek. Egy 1436-ból származó királyi adománylevél már említi, mint Gadoros-pusztát, neve a település ősi templomának előcsarnokára, gádorára utal. Az újratelepülés éve 1826. báró dezséri Rudnyánszky Sándor ekkor kötött szerződést a földek megművelésére az orosházi és szentesi lakosokkal. 1901-ig a Bánfalva nevet használták. A néphagyomány szerint az odatelepülők megbánták döntésüket, az elnevezés tehát a bánat szóból ered. Mások szerint azonban egyszerűen Rudnyánszky báró nevezte el így új birtokát.

Justh Zsigmond író (1863–1894) síremlékét 1963-ban helyezték Gádorosra a Justh-majorból. Az író birtokán parasztszínházat alapított. A klasszikus és népszínműveket a birtokán élő és dolgozó parasztok adták elő.

Érdekesség, hogy ebben a temetőben nyugszik Udvardi Kossuth Lászlóné, aki Petőfi első szerelmének unokája volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt élt egy nagyon híres család, nevezetesen a Békés család. Az idősebb Bekes Józsefnek vegyeskereskedése volt az öregfaluban. Ma is szerepel az épületen az eredeti felirat. 3 gyermeke közül Békés József író, dramaturg, a TV főmunkatársa lett, ő találta ki a Ki mit tud? című műsort is. Vass Márta (Bekes Iluska) újságíró lett a békéscsabai újságnál. Varga Virág (Bekes Boce) festőművész, a mai magyar akvarell művészet egyik legnagyobb alakja.
  • A Deák utcában található a kisméretű zsidó temető, amelyet az az 1800-as évek végétől az 1940-es évekig használt a helyi zsidó közösség. Az ezredfordulón a település és a békéscsabai zsidó hitközség összefogással felújíttatta, bekeríttette.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]