Körösnagyharsány

Körösnagyharsány címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Alföld

Megye

Békés

Kistérség 2012-ig

Sarkadi

Jogállás

község

Polgármester

Máté Pál (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

5539

Körzethívószám

66

Népesség

Teljes népesség

549 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

27,57 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

19,91 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Körösnagyharsány

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,0°, k. h. 21,65°

Körösnagyharsány

Pozíció Békés megye térképén

é. sz. 47,0°, k. h. 21,65°

Körösnagyharsány weboldala

Körösnagyharsány község Békés megye Sarkadi kistérségében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Megközelíthető
3 Története
- 3.1 A körösnagyharsányi zsidók története
- 3.2 Népcsoportok
4 Nevezetességei
- 4.1 Zsidó emlékek
5 Testvértelepülése
6 Források
7 Jegyzetek
8 További információk

Fekvése [szerkesztés]

Békés megye északkeleti sarkában a magyar-román határ közelében, Nagyváradtól 23 km-re helyezkedik el. Újjáépítés alatt van a Körösszeg felé menő közút.

Megközelíthető [szerkesztés]

Vonattal a MÁV 127-es számú (Körösnagyharsány–Vésztő–Dévaványa–Gyoma) vonalán érhető el. A megállóhely Körösszakál után található.
Közúton ugyancsak onnan közelíthető meg.

Története [szerkesztés]

A körösnagyharsányi önkormányzat által állított emléktábla Aranyosgerenden

Nevét a honfoglalás korára vezetik vissza, amikor a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs, egyik neve Harsány néven maradt fenn.

Körösnagyharsány nevét az 1300-as évek elején a Váradi Regestrum említette először egy oklevélben, amelyben a község egyik lakosát istenítéletre idézték.

1234-ben II. Endre király az Aba nemzetségbeli Demeter mesternek adományozta. A település neve az oklevélben Egyházasharsán néven volt feljegyezve.

1241/1242-ben a tatárjárás idején elpusztult, de később újjáépítették.

Körösharsány hűséges szolgálataiért Bocskai Istvántól hajdúvárosi rangot kapott.

1660-ban a törökök ismét teljesen elpusztították, ezután a Sebes-Körös bal partján építették újjá a jelenlegi települést.

A települést később Nagy- és Kisharsány néven, mint a váradi székeskáptalan birtokát említették, aki még a 19. század első felében is birtokosa volt, majd a 20. század elején Elek Gusztávnénak volt itt nagyobb birtoka.

1910-ben 1411 lakosából 1336 magyar és 73 román volt. Vallási megoszlásuk: 1288 református, 73 görögkeleti ortodox és 19 izraelita.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

A körösnagyharsányi zsidók története [szerkesztés]

A településre az első zsidók Nagyváradról érkeztek, az 1700-as évek végén. A harsányi Váradi úti kis zsidó temető legkorábbi síremléke 1855-ből származik. A település első állandó zsidó lakosai az Áron, Klein és Roseth családok voltak. A község központjában, a mai Kossuth téren és környékén telepedtek le, építették meg kereskedésüket, házukat. A harsányi közösség 1880-ban 43, 1890-ben 44 jómódú, vallásos családból állt, az 1900-as évek elején azonban gyors csökkenés kezdődött, több család beköltözött Nagyváradra.

A két világháború között Harsányban élt Grosz Jónás és Krepsz Jenő szatócs és családja, Breyer Ignácné kocsmáros és Steiner Mórné. 1944 áprilisában a Grosz család tagjait sárga csillag viselésére kötelezték, majd a nagyváradi gettóba szállították őket. Az 1945-ben munkaszolgálatból hazatért Grosz Márton is rövidesen elköltözött Körösnagyharsányból, de halála után a faluban temették el.

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 7%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességei [szerkesztés]

Legismertebb eseménye a minden év augusztusában megrendezett falunap.
Magyarország egyetlen olyan normál nyomközű vasútvonala, amely táblás megállóhellyel (Körösnagyharsány) ér véget, ahol mindössze egy vágány, egy peron és egy ütközőbak van.
A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Zsidó emlékek [szerkesztés]

A Kossuth téren található a Grosz család nagy méretű háza.
A Váradi úti kisebb zsidó temető a mai vágóhíd mellett található.
A nagy zsidó temető. A település határában található, nem messze a ma is használt köztemetőtől. A máig megmaradt síremlékek az 1850-60 és az 1940-es évek között készültek.