Körösnagyharsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körösnagyharsány
Körösnagyharsány címere
Körösnagyharsány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Kistérség Sarkadi
Rang község
Polgármester Máté Pál (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 5539
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 549 fő (2010. január 1.)[2] +/-
Népsűrűség 27,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Körösnagyharsány  (Magyarország)
Körösnagyharsány
Körösnagyharsány
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47.0° k. h. 21.65°
Körösnagyharsány  (Békés megye)
Körösnagyharsány
Körösnagyharsány
Pozíció Békés megye térképén
é. sz. 47.0° k. h. 21.65°
Körösnagyharsány weboldala

Körösnagyharsány község Békés megye Sarkadi kistérségében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Békés megye északkeleti sarkában a magyar-román határ közelében, Nagyváradtól 23 km-re helyezkedik el.

[szerkesztés] Megközelíthető

[szerkesztés] Története

A körösnagyharsányi önkormányzat által állított emléktábla Aranyosgerenden

Nevét a honfoglalás korára vezetik vissza, amikor a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs, egyik neve Harsány néven maradt fenn.

Körösnagyharsány nevét az 1300-as évek elején a Váradi Regestrum említette először egy oklevélben, melyben e község egyik lakosát, akit istenitéletre idéztek.

1234-ben II. Endre király az Aba nemzetségbeli Demeter mesternek adományozta. A település neve az oklevélben Egyházasharsán néven volt feljegyezve.

1241/1242-ben a tatárjárás idején elpusztult, de később újjáépítették.

Körösharsány Bocskai István idejében hajdúvárosi ranggal rendelkezett.

1660-ban a törökök ismét elpusztították, ezután a Sebes-Körös bal parján építették újjá a jelenlegi települést.

A települést később Nagy- és Kisharsány néven, mint a váradi székeskáptalan birtokát említették, aki még a 19. század első felében is birtokosa volt, majd a 20. század elején pedig Elek Gusztávnénak volt itt nagyobb birtoka.

1910-ben 1411 lakosából 1336 magyar, 73 román volt. Ebből 1288 református, 73 görög keleti ortodox, 19 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.


[szerkesztés] A körösnagyharsányi zsidók története

A településen az első zsidók az 1700-as évek végén telepedtek le, akik Nagyváradról érkeztek. A harsányi Váradi úti kis zsidó temető legkorábbi síremléke 1855-ből származik. A település első állandó zsidó lakosai az Áron, Klein, és Roseth családok voltak. A zsidó családok a község központjában, a mai Kossuth téren és környékén telepedtek le, építették meg kereskedéseiket, házaikat. A harsányi közösség jómódú, vallásos családokból állt. 1880-ban 43 , 1890-ben 44 zsidó élt Harsányban. Az 1900-as évek elején azonban gyors csökkenés kezdődött, több család beköltözött Nagyváradra.

A két világháború között Harsányban élt Grosz Jónás és Krepsz Jenő szatócs és családja, Breyer Ignácné kocsmáros és Steiner Mórné. 1944 áprilisában a Grosz család tagjait sárga csillag viselésére kötelezték, majd a nagyváradi gettóba szállították. 1945-ben hazatért a munkaszolgálatos Grosz Márton. Ő rövidesen elköltözött Körösnagyharsányból. De halála után visszahozták a faluba eltemetni.

[szerkesztés] Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 7%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Legismertebb eseménye a minden év augusztusában megrendezett falunap.
  • Magyarország egyetlen olyan normál nyomközű vasútvonala, mely egy táblás megállóhellyel (Körösnagyharsány) ér véget, ahol mindössze egy vágány, egy peron és egy ütközőbakk van.
  • A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

[szerkesztés] Zsidó emlékek

  • A Kossuth téren található a Grosz család nagy méretű háza.
  • A Váradi úti zsidó temető. A kisebb zsidó temető a Váradi úton, a mai vágóhíd mellett található.
  • A nagy zsidó temető. A település határában található nem messze a ma is használt köztemetőtől. A mai állapot alapján a síremlékek az 1850-60 és az 1940-es évek között készültek.

[szerkesztés] Testvértelepülése

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken