Körösnagyharsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körösnagyharsány
Körösnagyharsány címere
Körösnagyharsány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Kistérség Sarkadi
Jogállás község
Polgármester Máté Pál (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 5539
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 568 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 27,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Körösnagyharsány  (Magyarország)
Körösnagyharsány
Körösnagyharsány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 32″, k. h. 21° 38′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 32″, k. h. 21° 38′ 34″
Körösnagyharsány  (Békés megye)
Körösnagyharsány
Körösnagyharsány
Pozíció Békés megye térképén
Körösnagyharsány weboldala

Körösnagyharsány község Békés megye Sarkadi kistérségében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békés megye északkeleti sarkában, a magyar-román határtól 1,5 km-re, Nagyváradtól 23 km-re, a Sebes-Körös bal partján helyezkedik el.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A körösnagyharsányi önkormányzat által állított emléktábla Aranyosgerenden

Nevét a honfoglalás korára vezetik vissza, amikor a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs, egyik neve Harsány néven maradt fenn.

Körösnagyharsány nevét az 1300-as évek elején a Váradi Regestrum említette először egy oklevélben, amelyben a község egyik lakosát istenítéletre idézték.

1234-ben II. Endre király az Aba nemzetségbeli Demeter mesternek adományozta. A település neve az oklevélben Egyházasharsán néven volt feljegyezve.

1241/1242-ben a tatárjárás idején elpusztult, de később újjáépítették.

Körösharsány hűséges szolgálataiért Bocskai Istvántól hajdúvárosi rangot kapott.

1660-ban a törökök ismét teljesen elpusztították, ezután a Sebes-Körös bal partján építették újjá a jelenlegi települést.

A települést később Nagy- és Kisharsány néven, mint a váradi székeskáptalan birtokát említették, aki még a 19. század első felében is birtokosa volt, majd a 20. század elején Elek Gusztávnénak volt itt nagyobb birtoka.

1910-ben 1411 lakosából 1336 magyar és 73 román volt. Vallási megoszlásuk: 1288 református, 73 görögkeleti ortodox és 19 izraelita.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

A körösnagyharsányi zsidók története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településre az első zsidók Nagyváradról érkeztek, az 1700-as évek végén. A harsányi Váradi úti kis zsidó temető legkorábbi síremléke 1855-ből származik. A település első állandó zsidó lakosai az Áron, Klein és Roseth családok voltak. A község központjában, a mai Kossuth téren és környékén telepedtek le, építették meg kereskedésüket, házukat. A harsányi közösség 1880-ban 43, 1890-ben 44 jómódú, vallásos családból állt, az 1900-as évek elején azonban gyors csökkenés kezdődött, több család beköltözött Nagyváradra.

A két világháború között Harsányban élt Grosz Jónás és Krepsz Jenő szatócs és családja, Breyer Ignácné kocsmáros és Steiner Mórné. 1944 áprilisában a Grosz család tagjait sárga csillag viselésére kötelezték, majd a nagyváradi gettóba szállították őket. Az 1945-ben munkaszolgálatból hazatért Grosz Márton is rövidesen elköltözött Körösnagyharsányból, de halála után a faluban temették el.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 7%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Legismertebb eseménye a minden év augusztusában megrendezett falunap.
  • Magyarország egyetlen olyan normál nyomközű vasútvonala, amely táblás megállóhellyel (Körösnagyharsány) ér véget, ahol mindössze egy vágány, egy peron és egy ütközőbak van.
  • A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Zsidó emlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Kossuth téren található a Grosz család nagy méretű háza.
  • A Váradi úti kisebb zsidó temető a mai vágóhíd mellett található.
  • A nagy zsidó temető. A település határában található, nem messze a ma is használt köztemetőtől. A máig megmaradt síremlékek az 1850-60 és az 1940-es évek között készültek.

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösnagyharsány témájú médiaállományokat.