Békéssámson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Békéssámson
Békéssámson címere
Békéssámson címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Orosházi
Kistérség Orosházi
Jogállás község
Polgármester Barna Jánosné (független)[1]
Irányítószám 5946
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség 2426 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 33,30 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 71,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Békéssámson  (Magyarország)
Békéssámson
Békéssámson
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 01″, k. h. 20° 37′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 01″, k. h. 20° 37′ 18″
Békéssámson  (Békés megye)
Békéssámson
Békéssámson
Pozíció Békés megye térképén
Békéssámson weboldala

Békéssámson község a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, az Orosházi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alföld déli, a megye délnyugati részén található, közvetlenül Békés és Csongrád megyék határánál, a Száraz-ér mellett. A megye székhelyétől, Békéscsabától kb. 60 km-re, a Csongrád megyei Hódmezővásárhelytől kb. 20 km-re, míg a legközelebbi várostól, Tótkomlóstól kb. 15 km-re fekszik. Szomszédos települések: Hódmezővásárhely és Tótkomlós.

Természetföldrajzilag az Alföld Körös-Maros köze középtájának Csongrádi-sík nevű kistájához tartozik.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a Hódmezővásárhelyt Tótkomlóssal összekötő alsóbbrendű főúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Körös Volán Zrt. autóbuszai végzik, de a Tisza Volán Zrt. egyes Békés megyei járatai is érintik a települést.

Vasútvonal nem vezet át a községen, a legközelebbi vasútállomás a kb. 15 km-re lévő Tótkomlóson található, a MÁV 125-ös számú, Mezőhegyes - Orosháza - Mezőtúr közötti vonalán.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már az avar korban laktak a területen. Erre bizonyíték: a falu belterületén lovassírt tártak fel, melyet az Orosházi Szántó Kovács János Múzeumban őriznek. A 11. században a községnek Árpád-kori temploma is volt, melynek ma már a romjai sem találhatók meg.

A tatárjárás után a vidék teljesen elnéptelenedett. A legközelebbi híradások szerint Zsigmond király (1387–1437) uralkodása alatt már a Hunyadi-család birtokai közé tartozott. Mátyás (1458–1490) 1464-ben a nagylaki Jaksics családnak adományozta. Később, a török pusztítások idején, ismét elnéptelenedett, a területet legelőként használták a vásárhelyi jobbágyok. A lippai vereség után 1552-ben portyázó török csapatok elpusztították a falut.

A település 1566-ig Csanád vármegyéhez tartozott, majd 1715-től 1877-ig Csongrád vármegyéhez. 1722-ben Károlyi Sándor vásárolta meg a területet, később bérbe adta ki makai gazdáknak. Más források szerint labanc érdemeinek elismeréseként kapta meg Károlyi Sándor ezt a területet III. (Habsburg) Károly királytól.

1765-ben Károlyi Antal dohánytermesztőket telepített le itt, a dohánytermelők római katolikus vallásúak voltak, és 1782-ben vályogtemplomot emeltek. 1825-ben új templomot építettek, amelyhez 1827-ben fatornyot építettek. A feljegyzések szerint 1711-ben Trencsényi Mária ezüstkelyhet adományozott az egyháznak. Természetesen a Római katolikus Egyházról van szó ebben az esetben, hiszen református gyülekezetet sokkal később alapítottak.

1860-ban a falut jelenlegi helyére telepítették át, a Száraz-ér bal partjára. Ugyanebben az évben a római katolikusok önálló egyházközséggé váltak.

A település 1877-től napjainkig Békés megyéhez tartozik . 1926-ban József főherceg fia, József Ferenc főherceg is ellátogatott a faluba, ahol a ligetben felavatta az első világháborús emlékművet.

Az 1920-as évek elején a Zselénszky család birtokába került a terület. Zselénszky János több reformot vezetett be, ezek közé tartozik a Békéssámsont és Tótkomlóst összekötő keskeny nyomtávú vasútvonal 1948-ban, melyet 1970-ben számoltak fel. Cselédlakásokat is építtetett, melyek a falu határában vannak. Ezek az épületek ma is lakottak. A falu lakosainak száma ebben az időszakban rohamosan nőtt, a faluhoz tartozó tanyavilággal együtt meghaladta a 4600 főt. 80%-uk ekkor földműveléssel foglalkozott.

Az 1950-es években négy éven át Magyar Ellenállási Mozgalom néven egy kb. húsz fős csoport tevékenykedett. Röplapjaikat – például Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja, vagy Ávós spicli, figyelünk! szöveggel – országszerte terjesztették. A csoport tagjai közül két főt halálra, többeket pedig hosszú börtönbüntetésre ítéltek.[3]

1963. június 16-án 10 óra 52 perckor a település határában zuhant le a román TAROM légitársaság YR-ILL lajstromjelű nemzetközi járata. A katasztrófát a gépen tartózkodók közül senki sem élte túl.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevét feltehetőleg első lakosai egyikéről kaphatta. Hosszú időn keresztül a Békés előtag nélkül, mint Sámson szerepelt az okiratokban.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány, szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Lakosságszám alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1850: 1496 fő
  • 1890: 3277 fő
  • 1910: 4374 fő
  • 1920: 4291 fő
  • 1930: 4389 fő
  • 1940: 4472 fő
  • 1948: 4970 fő
  • 1983: 2841 fő
  • 1990: 2577 fő
  • 2001: 2646 fő
  • 2010: 2371 fő[5][6][7]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 49,5%-a római katolikus, kb. 23%-a református és kb. 1,5%-a evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 2% tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 24%.[7]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lelkészségét 1825-ben alapította a Váci egyházmegye. 1865-ben kapott plébániai rangot. 1939-ben csatolták a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez. Jelenleg a Szeged-csanádi Egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Orosházi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Sarlós Boldogasszony. Római katolikus anyakönyveit 1825-től vezetik.[8]

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.[9]

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tótkomlósi Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.[10]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A munkaképes lakosság nagy része a közeli Hódmezővásárhelyre jár dolgozni.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település határát is érinti a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták nevű területe. Számos védendő alföldi fajnak őrzi jelentős állományát. A legtöbb értékes növényfajnak a löszpusztagyepek adnak otthont. A terület szikes pusztáinak kiemelkedő értéket ad az őszi csillagvirág állomány. A nedves kaszálórétek szélein tenyészik védett, bennszülött növényünk, az erdélyi útifű és a réti őszirózsa. Európai vonatkozásban is kiemelkedő jelentőségű madárvonulási folyosó részét képezi ez a terület, elsősorban a daru, a récefélék és a parti madarak tekintetében.[11]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A békéssámsoni református gyülekezet temploma 1872-ben épült. A terveket Trutsko Ferenc nevű mesterember készítette. Stílusát tekintve a templom magyar stílusban épült. A torony nem együtt épült a templommal, hanem néhány évvel később, 1889-ben. A torony csúcsán lévő a csillag 15 méter magasan hirdeti a falu egyetlen templomáról református voltát. A templom belső tere 8 m x 17 m, ülőhelyeinek száma 220. Az elmúlt néhány évben felújították a templomot, ekkor szakértő állapította meg, hogy a templombelső nem kizárólag magyar stílusú. A szószék korlátja, a karzat korlátja valamint a padok végét díszítő egyszerű faragás nem magyar, sokkal inkább tót motívumokat mutat . A toronyban két harang szólal meg minden nap, hogy jelezze a delet, valamint a reggeli és esti órákat, valamint a halál esetén is szól. A faluban az 1950-es évekig külön hírharang szól ha férfi, asszony vagy gyermek hunyt el. Egy presbiteri határozat alapján törölték el. A templom háromszáz kilogrammos nagyobbik harangját 1922-ben Diósgyőrben öntötték acélból. A kettőszáznegyven kilogrammos kisebbik harang 1889-ben készült. Készítője Hönig Frigyes mester.
  • Római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) templom: 1825-ben épült. Kis fatornya 1827-ben készült.
  • I. világháborús emlékmű: 1926-ban avatták fel.
  • Székelykapu: A Millecentenárium tiszteletére emelték.
  • 1848-49-es emlékmű.
  • Magtár: A XIX. század elején épült.
  • A békéssámsoni légikatasztrófa emlékműve: az 1963. évi légibaleset emlékére emelték.
  • "Török-hídˇ: Valószínűleg az 1720-as években épült a Száraz-ér felett. Kétlyukú híd

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Labdarúgás: A jelenleg Békéssámsoni Sport Klub néven szereplő csapat a Békés megyei bajnokság II. osztályában játszik.
  • Karate
  • Dózsa Vadásztársaság (ha a vadászatot sportnak tekintjük.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]