Rény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rény (Rieni)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Alsófeketevölgy, Gyegyesény, Kakucsány, Kisszedres, Petrelény
SIRUTA-kód 30782
Népesség
Népesség 549 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 3
Község népessége 3050 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Rény (Románia)
Rény
Rény
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 34′ 36″, k. h. 22° 26′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 36″, k. h. 22° 26′ 44″

Rény (Rieni), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belényestől délkeletre, a Fekete-Körös jobb partja közelében, Bontesd, Kisszedres és Petrelény közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rény nevét 1588-ban Ryeen néven említette először oklevél.

1600-ban Rhen, 1692-ben Rhenye, 1808-ban Rieny, 1913-ban Rény néven írták.

Rény birtokosa a nagyváradi 1. sz. püspökség volt, és egykor francia bányászok telepe volt.

1910-ben 557 lakosából 17 magyar, 549 román volt. Ebből 546 görög katolikus ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ortodox fatemploma - 1753-ban épült.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rény egy régi térképen
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Biharvármegyei helyi munkatársak: Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai VI: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.