Pusztaottlaka

Pusztaottlaka címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Alföld

Megye

Békés

Kistérség 2012-ig

Mezőkovácsházi

Jogállás

község

Polgármester

Simonka György (FIDESZ)^[1]

Irányítószám

5665

Körzethívószám

68

Népesség

Teljes népesség

367 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

19,45 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

18,87 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Pusztaottlaka

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,55°, k. h. 20,98°

Pusztaottlaka

Pozíció Békés megye térképén

é. sz. 46,55°, k. h. 20,98°

Pusztaottlaka (románul Otlaca-Pusta) község Békés megye Mezőkovácsházai kistérségében.

Fekvése [szerkesztés]

Orosházától keletre, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza és Tökfalu között fekvő település.

Története [szerkesztés]

1928-ban alakult önálló községgé a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Ottlaka község Magyarországon maradt Meggyespuszta nevű exklávé határrészéből.

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 73%-a magyar, 22%-a román és 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Címerleírás [szerkesztés]

A címerpajzs leírása: A négyelt pajzsmező jobb felső részében egy három levélből álló arany dohánylevél csokor látható. E szimbólum Pusztaottlaka "Bagófalu" településrésznek a szimbolikája, ahol a múltban igen jelentős mértékben folyt dohánytermesztés. Innen származik a településrész elnevezése is.

A pajzs bal felső negyedében egy jobbra néző aranyszőrméjű kétlábon álló, jobbra néző oroszlán látható. Az oroszlán két halmon áll. Az egyik halom "Bagófalu" a másik "Tökfalu" szimbóluma. Az oroszlán mellső két mancsában aranykeresztet tart. Az oroszlán a heraldikában az erő, a bátorság és a kitartás szimbolizálja. A község története során a leghosszabb ideig Csanád vármegyéhez tartozott. Az oroszlán a Csanád nemzettség címerállata is volt. Egyrészt ezért került a község címerében, másrészt azért is, mert államalapító királyunk Szent István Csanádot bízta meg, hogy ezt a területet is birtokló Ajtony vezért, aki nem volt hajlandó áttérni népével a pogány hitről a kereszténységre, azt csatában győzze le. 1003-ban ez meg is történt, így hálából Szent István királyunktól Csanád megkapta Ajtony birtokait. Aki az itt élő népet a keresztény hitre térítette. Jelenleg és a történelem során többször is Pusztaottlaka település Békés megye egyik községe. Békés megye címerállata szintén a kétlábon álló oroszlán. Mindezek tették lehetővé és szükségszerűvé, hogy a község címerében is helyet kapjon az oroszlán, a keresztet magasban tartó oroszlán, mely nyugat felé néz. Országunk ezen területén, a 18. században betelepült Pusztaottlakai - akkor még Ottlaka-puszta néven, létesítette államalapító királyunk az első püspökségek között a Csanádi püspökséget.

A címerpajzs jobb alsó negyedében négy egyenes aranypálya található. Pusztaottlaka település négy nép letelepülésének eredménye. A magyarok, románok, a később Harrucken báró által a környékre telepített szlovákok és a dohánytermesztést meghosszabbító Elekről idetelepült németek (svábok) lakták és lakják a községet. A település címerében 1-1 aranypólya egy-egy népet szimbolizál.

Az osztott címerpajzs jobb alsó negyedében (a hármas arany dohánylevélre átlósan) egy tök növény termése látható. Ez a heraldikakép a Pusztaottlaka település másik részének Tökfalunak a címerképe.