Oroszlán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Oroszlán
Hím
Hím
Nőstény
Nőstény
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Párducformák (Pantherinae)
Nem: Panthera
Faj: P. leo
Tudományos név
Panthera leo
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A jelenlegi elterjedése (kék), kihalt (piros)A jelenlegi elterjedése (kék), kihalt (piros)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Oroszlán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszlán témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszlán témájú kategóriát.

Az oroszlánok elterjedése Afrikában

Az oroszlán (Panthera leo) a macskafélék (Felidae) családjába tartozó emlős. A tigris után ez a legnagyobb termetű és legelterjedtebb "nagymacska".

Gyakran külön fajnak tekintik a kihalt európai barlangi oroszlánt (Panthera spelaea faj vagy Panthera leo spelaea alfaj), mely az utolsó jégkorszakban együtt élt az emberrel, valamint a szintén kihalt amerikai oroszlánt (Panthera leo atrox vagy Panthera atrox), amely közeli rokonságban állt az európai barlangi oroszlánnal. (Nem összekeverendő a „hegyi oroszlánnak” is nevezett amerikai pumával.)

Az oroszlán visszatérő jelkép volt a királyi és lovagi címerpajzsokon, főként Nagy-Britanniában, ahol a brit emberek szimbóluma lett. Az oroszlánok a kínai művészetben is sűrűn megjelennek, annak ellenére, hogy soha nem éltek Kínában. Nincs még egy olyan állat, melynek több figyelmet szenteltek volna a művészetben és az irodalomban. Az oroszlán már a kőkori barlangrajzokon is látható, és 130-szor fordul elő a Bibliában.

Előfordulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oroszlánok Fekete-Afrika legnagyobb részén megtalálhatók. Főleg a fás területeken fordulnak elő, de megtalálhatók a félsivatagos és bozótos helyeken is. Korábban az európaiak mértéktelen vadászata miatt Afrika oroszlánállománya megcsappant, és egyes alfajok, mint a fokföldi oroszlán, ki is haltak. Ma a legtöbb oroszlán Közép-Afrika és Dél-Afrika országaiban él (Botswana, Angola, Mozambik, Zambia, Kongói Demokratikus Köztársaság). Ennél kisebb a kelet-afrikai és a kevéssé ismert nyugat-afrikai oroszlánpopuláció. A nyugat-afrikai oroszlán (Panthera leo senegalensis alfaj) példányszáma 30 000-100 000 közé tehető.

A hajdani észak-afrikai oroszlánok a berber oroszlán (Panthera leo leo) alfajhoz tartoztak. Valaha Marokkótól Egyiptomig sűrűn előfordultak. A legnagyobb testméretű oroszlán-alfaj volt, és a hímek sokkal terjedelmesebb sörénnyel rendelkeztek más fajtáknál. Az ókori Róma uralkodók berber oroszlánokat használtak a kegyetlen cirkuszi viadalokhoz, például tigrisek ellen, ahol rendszerint a tigrisek maradtak alul. A források szerint a római nemesek, például Sulla, Pompeius és Julius Caesar egyszerre akár 400 oroszlánt is halomra ölettek a gladiátorokkal. Az utolsó vadon élő berber oroszlánt 1922-ben, Marokkóban lőtték le a túlzott vadászat miatt. Ma már csak állatkertekben él néhány tucatnyi példányuk, többé-kevésbé keveredve a többi alfajjal. 2005 augusztusában egy tudóscsoport nekilátott, hogy visszatelepítse az oroszlánokat Észak-Afrika vadvidékére.

A történelmi időkben Eurázsiában is éltek oroszlánok, a Balkántól (Héraklész egyik első hőstette is ehhez kapcsolódik) Kis-Ázsián és a Közel-Keleten át egész Indiáig. Ezek az ázsiai oroszlán (Panthera leo persica) alfajhoz tartoztak. Nagy méretük és nappali életmódjuk könnyebben elejthetővé tette őket a vadászok számára, mint a tigriseket vagy a leopárdokat. Utolsó európai élőhelyük Görögország volt, ahonnan az 1. században tűntek el. Ázsiában a 20. század elejére haltak ki. Az utolsó vadon élő ázsiai oroszlánok ma csupán az Északnyugat-India területén levő Gir-erdőben fordulnak elő. A körülbelül 300 oroszlán mindössze 1412 km² területen él a Gudzsarát állambeli menedékhelyen.

Állatkertekben a leggyakoribb nagymacska, azonban tiszta vérben csak az ázsiai oroszlánt és a fehér oroszlánt tenyésztik. Magyarországon szinte minden állatkertben megtalálható: Budapesten, Nyíregyházán, Debrecenben, Veszprémben, Pécsett, Szegeden, Győrött, Jászberényben, Kecskeméten, Abonyban és Gyöngyösön is látható. A Nyíregyházi Állatparkban fehér oroszlánt is bemutatnak.

Alfajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oroszlán alfajok közötti fő megkülönböztető jel a méret, a sörény és az élőhely. Az alábbiakban felsorolt formák közül néhányat a taxonómusok nem külön alfajként kezelnek. A genetikai hasonlóság azt mutatja, hogy minden napjainkban élő oroszlán egy kb. 55 000 évvel ezelőtt élt őstől származik, ezért egyesek minden afrikai oroszlánt egyetlen alfajnak tekintenek.

A MOTI nevű ázsiai oroszlán (Panthera leo persica) a Helsinki Állatkertben (Finnország) született 1994 októberében és 1996 januárjában a Bristoli Állatkertbe (Anglia) szállították

Megjelenés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Figyelő hímoroszlán, Kenya

A kifejlett hímoroszlán könnyen felismerhető a sörényéről, a marmagassága kb. 120 cm, a súlya pedig akár a 250 kg-ot is elérheti. A nőstények jóval kisebbek, a felnőtt egyedek marmagassága kb. 90 cm, a súlyuk 180 kg körüli. A vadon élő oroszlánok körülbelül 15-20 évig élnek, míg fogságban elérhetik a 25 éves kort is.

Színváltozatok,mutációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fehér oroszlán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár ritkaságszámba megy, és ezért nem is hallhatunk róla túl gyakran, fehér oroszlánok is léteznek Timbavatiban, Dél-Afrikában. A fehér oroszlánokban található recesszív gén felelős szokatlan színükért (ahogy a fehér tigriseknél is sok, az állatkertekben és állatbemutatókon szereplő fehér tigrist tenyésztettek ki ezzel a génnel). A fehér oroszlán azonban jelentős hátránnyal küzd, amikor vadászni indul: fehér színe ugyanis felfedi rejtekhelyét. A fehér oroszlán kihalóban lévő színváltozat, szaporodásuk ritkaságszámba megy, és mindössze kétszáz él belőlük a világon. Állatkertekben is ritka, fogságban mindössze 500 egyed él belőle. Magyarországon egyetlen helyen látható, a Nyíregyházi Állatparkba nemrég érkezett egy fehér nőstény oroszlán.

Fekete oroszlán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekesség, hogy míg a többi macskafélénél igen gyakori a melanisztikus, fekete színvariáció megléte (például leopárd, jaguár, szervál), addig a oroszlánnál csak megerősítés nélküli jelentések szólnak fekete változatról. Már észleltek a vadonban fekete nőstényoroszlánt

Sörény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oroszlánsörény típusok

Az oroszlánok sörénye rendkívül fontos szerepet játszik a fajfenntartásban. A nőstények vonzására és a rivális hímek elijesztésére szolgál, amellett, hogy fontos hőtartó szerepe is van.

Sörénytelen hím oroszlán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sörénytelen hím oroszlán

A meleg élő helyeken például Tsavoban a legtöbb hímoroszlánnak nincs sörénye.

Életmód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oroszlánok húsevő ragadozók
A „Bóbita” nevű kölyökoroszlán a budapesti állatkertben született, ma a Szegedi Vadaspark lakója.
Anyaoroszlán kölykeivel
Vadászó nőstényoroszlán, Szerengeti (Tanzánia)

Az oroszlánok húsevő ragadozók, melyek különálló családokban, azaz falkában élnek. A család nagyobb részben nőstényekből, kölykeikből, és egy vagy több, egymással rokoni kapcsolatban álló hímből áll, melyek a felnőtt nőstényekkel párosodnak. Rendszerint az egy falkába tartozó összes nőstény rokonságban áll egymással (nagyanyák, nagynénik, anyák, nővérek). A hímek és a nőstények is védik a falkát a betolakodóktól. A hímek általában nem tűrik meg a kívülálló hímeket, ahogy a nőstények sem a kívülálló nőstényeket. A hímeket kizárja a falka, vagy saját maguk hagyják el azt, amikor elérik az ivarérett kort. Amikor új hím veszi át a falka vezetését, gyakran megöl az előző alomból minden kölyköt, és azok anyjai ezután mintegy két héttel újra ivarzanak.

Az újszülött vagy fiatal oroszlánokat kölyköknek hívják. A nőstények egyszerre 1-5 kölyöknek adnak életet a három hónapig tartó vemhességet követően. A kölykök 18 hónapon keresztül is szophatnak, de normális esetben 8 hét után leválasztja őket az anyjuk. Sok kölyök éhen hal, másokat más nagyragadozók támadnak meg, és a falkát átvevő hímek is sok kölyköt megölnek.

Mint minden nagymacska, az oroszlán is csúcsragadozó, ám a többi macskafélétől eltérően csapatban vadászik: a zebrák, kafferbivalyok, zsiráfok és vízilovak, vagy akár a fiatal elefántok sokkal nagyobbak és veszélyesebbek annál, hogy az oroszlán egyedül szembeszálljon velük. Leginkább a nőstények vadásznak, bebizonyosodott azonban, hogy a hímek is gyakran aktívan kiveszik a részüket a vadászatból. A vadászó oroszlán nyakra harap, és így kitöri az áldozat nyakát vagy súlyos vérveszteséget okoz. Az egyik oroszlán leköti a nagy zsákmányállat figyelmét, míg a többiek a halálos támadás lehetőségére várnak. Előfordul, hogy nem a zsákmányállat nyakát harapják át, hanem megfojtják azt úgy, hogy befogják az orrát. Általában az első harapás a hímet illeti meg, aki a zsákmányt gyakran a falka tagjaitól is agresszívan védi.

A legtöbb zsákmányállat nyugodt marad, ha bizonyos távolságon kívül látja az oroszlánokat. Az oroszlánok, akárcsak a hiénakutyák, elsősorban az életképtelen egyedeket szűrik ki a szüntelen üldözéssel. Természetes ellenségeik az olyan ragadozók, mint a krokodilok, hiénák, hiénakutyák és különösen más oroszlánok. Néhány zsákmányállat (zebrák, vízilovak, zsiráfok, kafferbivalyok, elefántok) rúgása, illetve taposása megbéníthatja vagy azonnal meg is ölheti őket.

Az oroszlán nem vonakodik a dögök fogyasztásától sem. Gyakran elkergeti a kisebb zsákmányejtő ragadozókat vagy azok kisebb csapatait, hogy elvegye prédájukat. Az oroszlánokat is elkergethetik a zsákmánytól az olyan ragadozók, mint a hiénák és a hiénakutyák, ha többen vannak. A többi macskaféléhez hasonlóan nagyszerűen látnak a sötétben, így éjszaka is hatékonyan tudnak vadászni. Naponta több mint 20 órát alszanak.

Emberevő oroszlánok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Míg az éhes oroszlán valószínűleg csak a közelébe kerülő embereket támadja meg, addig néhány (főként hím) oroszlán kiváltképp emberi prédára vadászik.[forrás?] A legközismertebb a tsavói és a mfuwei emberevők esete.[forrás?] Mindkét alkalommal azok a vadászok, akik elpusztították az oroszlánokat, könyvet írtak a történetről és arról, hogy mennyire megrémültek. A néphagyományban az emberevő oroszlánokat néha démonoknak tekintették. A mfuwei és tsavói esetek is rendelkeznek néhány jellegzetességgel: az oroszlánok mindkét esetben a normálisnál nagyobbak voltak, nem volt sörényük és valószínűleg fogproblémáik lehettek. Néhányan úgy gondolták, hogy besorolatlan oroszlánfajjal van dolguk, vagy betegek lehettek és nem egykönnyen tudtak zsákmányt ejteni.

Fogságban élő oroszlánok esetében is jegyeztek már fel emberre támadó egyedeket, leginkább azért, mert az állatokat olyan cirkuszi mutatványokban szerepeltették, amelyekben az erejükre és veszélyességükre nem voltak tekintettel.[forrás?]

Az oroszlán és más nagymacskák keresztezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oroszlánok közismerten párosíthatók közeli rokonaikkal. Ezek a nagymacskahibridek szinte kizárólag csak fogságban jönnek létre.[1] Az egyedüli ismert természetes hibrid az oroszlán és a leopárd kereszteződéséből létrejött marozi.

A tigrisekkel (leggyakrabban a szibériai alfajjal) létrehozható két új hibridet oroszgrisnek és tigroszlánnak nevezik – a hibrid nevét a két faj nevéből állítják elő úgy, hogy a hím állat fajnevének eleje kerüljön előre, a nőstény fajnevének vége hátulra.

A liger (lion+tiger) a hím oroszlán és a nőstény tigris párosításából ered. Mivel az oroszlán nagyságát befolyásoló gén öröklődik és a nőstény oroszlán növekedésgátló génje nincs jelen, a könnyen kiejthető angol szóval gyakorta „ligernek” nevezett hibridek nagyobbak lesznek szüleiknél. Úgy tartják, hogy a ligerek egész életükben folyamatosan nőnek, egészen addig, amíg csontjaik már nem tudják megtartani akár a fél tonnát is elérő súlyukat. A ligerek mindkét szülő tulajdonságaiból örökölnek néhányat, és valamennyien imádják a vizet, amit a tigris szeret, az oroszlán pedig nem, viszont homokszínűek, akár az oroszlán. A hím ligerek meddők, ám a nőstény ligerek gyakran termékenyek.

A tigon (tiger+lion) a nőstény oroszlán és a hím tigris keresztezése. Mivel a hím tigris nem adja tovább a nagyságot örökítő gént, és a nőstény oroszlán nagyságot befolyásoló örökítő génje kerül az utódba, a tigonok gyakran eléggé kicsik: csupán 150 kilogrammosok (350 font), így körülbelül 20%-kal kisebbek az oroszlánoknál. Megjelenésük leginkább „házimacskaszerű”, bár a fülük kerek. A hím tigonokhoz hasonlóan a hím tigroszlánok is meddők, egyszerre pöttyösek és csíkosak, a szemük pedig sárga.

A nőstény liger és a nőstény tigon szaporodásra képes, és utódokat nemzhetnek, ha fajtiszta oroszlánnal vagy fajtiszta tigrissel párosítják őket.

Az oroszlán bizonyítottan keresztezhető a jaguárral is; az amerikai állatkertekben meglehetősen népszerűek a különféle nagymacskák hibridjei.

Oroszlánok a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őroroszlán-szobor, Britannia híd Walesben
Csehország címere

Néphagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Habár az oroszlán nem honos Kínában, a kínai emberek úgy hiszik, hogy megóvja az embert a gonosz szellemektől, innen ered a kínai újév oroszlántánca, mellyel távol tartják a démonokat és a szellemeket. A legenda szerint az oroszlán a kínai állatöv tizenkét kiválasztott állata közé is tartozott, de a Nefrit Császár avagy az Ég Császára az emberek ellen elkövetett gonoszságai, vérengzései miatt száműzte őt és a győzedelmes Tigris (Állatjegy) lett az állatok királya, s őt tette a kínai állatöv harmadik állatjegyének tulajdonosává az oroszlán helyett.
  • Az oroszlán Srí Lanka nemzeti zászlaján és címerén egyaránt megjelenik. Az oroszlán a szingaléz nép jelképe. A szingaléz nép nevének eredete: szingha = „oroszlán”. A helyi néphagyomány úgy tartja, hogy az első szingaléz királyok egyike, Vidzsaja herceg Szingabahu fia, akinek apja egy oroszlán volt.

Oroszlánok a szobrászatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oroszlán-ábrázolások széles körben elterjedtek a szobrászat terén, ahol a méltóságot és a félelemmel vegyes tiszteletet érzékeltetik. Híres példák a világ építészetéből:

Címeroroszlánok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oroszlán gyakori ábra a heraldikában, hagyományosan a bátorságot, hősiességet és erőt szimbolizálja.

A címeroroszlánok vagy leopárdok (a korai heraldika mindkét szót használta) a következő pózokban fordulnak elő: hátsó lábain ágaskodó, szembenéző, hátrafelé néző, lépkedő, álló, fekvő, ágaskodó, ülő, alvó oroszlán.

A heraldika mai álláspontja szerint az oroszlán csak rendesen növő alakban ábrázoltatik, hátsó lábain állva, jobb első lábát felemelve. Heraldikai színei vörös vagy arany, ritkábban fekete, s csak elvétve más színű. Karmai elütő színűek, így ha az oroszlán ércszínű, karmai vörösek vagy kékek, ha pedig a test színes: akkor arany vagy ezüst színűek, de a pajzs, illetve mező színétől mindig elütő; a fogak és a szemek általában ezüstösek, de ha a mező ezüst, akkor szinesek. Az oroszlánt rendszerint koronával a fején ábrázolják. Heraldikai tekintetben a korona mindig nyílt, karikán egy egész és két fél háromleveles dísszel. Teljesen hibásak a zárt koronák. Elhelyezés tekintetében a korona függőlegesen legyen a fejen, lehetőleg a pajzs hosszvonalának megfelelőleg. A korona kivételével minden előző feltételnek megfelelő címerállat tekinthető kizárólag oroszlánnak, minden más nagymacskához hasonló ábra (még ha sörényes is, ám például nem ágaskodik) leopárdnak tekintendő.

Oroszlánok a médiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Talán a leghíresebb oroszlán az, amelyik a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió filmjeinek kezdetekor üvölt egyet. Az ING jelképe is az oroszlán.
  • Tezuka Osamu készített egy rajzfilmet, melynek címe Kimba, a fehér oroszlán. Egy kis oroszlánkölyökről szól, aki szülők nélkül nőtt fel és összefog barátaival, hogy túljárjanak a vadászok és más ragadozók eszén.
  • 1994-ben, a Disney készített egy nagy sikerű rajzfilmet Az oroszlánkirály címmel, a Disney-rajzfilmkészítés tetőfokán, a 90-es évek közepén.
  • A DreamWorks 2005-ös, Madagaszkár című rajzfilmjének egyik főhőse Alex, az oroszlán.
  • Az oroszlán a buldog mellett a brit emberek kedvelt jelképállata. Az 1966-os, Angliában tartott labdarúgó világbajnokság és az 1996-os angliai labdarúgó Európa-bajnokság kabalafigurája volt. A 2006-os németországi labdarúgó világbajnokságnak szintén az oroszlán lett a kabalája „Goleo” személyében.

Gépjárműipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Peugeot gépkocsimárka emblémája egy hátsó lábain lépdelő oroszlánt ábrázol.

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszlán témájú médiaállományokat.

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]