Reklám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A reklám a kommunikáció egy formája, rendszerint egy bizonyos áru vagy szolgáltatás megvételére, illetve igénybevételére ösztönző, esetleg egy egész márka, cég, terület vagy pusztán csak egy cél javára szóló hirdetés. Bővebb értelemben ezek összes, szűkebben csak a fizetett változatait soroljuk ide. A reklámok elkészítése és sugárzása szolgáltatás, az erre való igény működteti az úgynevezett reklámipart, így többek között lehetővé teszi a kereskedelmi televíziók és rádiók működését. Története az ókorig nyúlik vissza, s a kapitalizmus alatt jelentősége fokozatosan nő; a világ összesített reklámkiadásait 2007-re vonatkozóan 600 milliárd dollár fölé becsüli a The Kelsey Group.[1]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Reklám vagy marketing?

A reklám és a marketing nehezen szétválasztható fogalmak. Mindkettőnél cél egy bizonyos termék vagy szolgáltatás eladása, a fogyasztásra ösztönzés. Míg azonban a reklámnál egy üzenetet juttatnak el a fogyasztóhoz ("válaszd ezt"), a marketing magát a terméket próbálja vonzóbbá, jobban eladhatóvá tenni. Idetartozik a termék csomagolásának terve, az árkalkuláció, a márka, a termék helyének megválasztása a boltban, az akciók.

A reklámot gyakran nevezik marketingkommunikációnak.

Reklámtörténet

• visszanyúlik egészen az ókorba, ahol a borokat tartalmazó amforákat különböztették meg (falra festett hirdetések)

• a reklám fejlődése a nyomtatás elterjedésével indulhatott meg igazán (Angliában a 15. században jelent meg az első szórólap)

• Az ipari forradalom után a 19. században fordult elő először, hogy valaki nagyobb hirdetési felületet vásárolt

• A reklámszövegírás Charles Austin Bates (1870) nevéhez köthető, aki díjazás fejében fogalmazott hirdetési szövegeket

• 20. század plakátművészet, tömegmédiumok, internet!!

[szerkesztés] A reklám gazdasági szerepe

A reklámok beleolvadtak a mindennapokba, a gazdasági életet már el sem lehet képzelni nélküle. Minden vállalatnak létérdeke, hogy kapcsolatot találjanak a fogyasztókkal. A hirdetések alapvető funkciója az informálás, de befolyásoló funkciót is ellát (hatással van a fogyasztói döntésre). A reklám segítségével a márkák megkülönböztethetőek a piacon. Hatással van az árra is (a reklámköltségek megjelennek a termék árában, vállalatok bevételük 5-15 százalékát reklámra fordítják). Reklámjog (reklám jogi szabályozása)

A reklámtevékenység szabályozása törvények, rendeletek, szakmai önszabályozás révén történik.

[szerkesztés] 3 fő jogszabály

• 1997. évi LVIII. Törvény a gazdasági reklámtevékenységről (reklámtörvény „grt”)  Tiltja az olyan reklámokat, melyek erőszakra buzdítanak, félelemérzetet keltenek, fegyvert, lőszert, dohányárut, alkoholos italt reklámoznak

• 1996. évi I. törvény a rádiózásról, televíziózásról (médiatörvény)  Rádióra, tévére vonatkozik  1986-os sajtótörvényt váltotta ki

• 1996. évi LVII törvény a tisztességtelen piaci magatartás tilalma (versenytörvény)  Hírnév rontás tilalma  Üzleti titok megsértésének tilalma

Valamint létezik még az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT),amely a törvények mellett, azokat kiegészítve működik. Szolgáltatásai közé tartozik többek között a reklámok előzetes elbírálása.

(Forrás: Fazekas-Harsányi: Marketingkommunikáció, 2007)

[szerkesztés] Történelme

[szerkesztés] A kezdetek

A reklám kezdetei még a rómaiakig nyúlnak vissza. Pl. a korbeli kereskedők (találtak borkereskedők után fennmaradt leleteket, táblákat,amfórákat amelyeken reklám célzatú leirások voltak feltüntetve, valamint cégérek) előszeretettel villogtatták meg termékeik előnyeit, természetesen a hátrányok eltusolásával, így ösztönözve potenciális vásárlóikat, fogyasztóikat termékeik fogyastására. Kezdetben elegendő stratégiának bizonyult a termékekkel való extenzív kereskedés, az egyre távolibb piacok meghódítása. Árucsere volt a jellemző, majd megkezdődött a piacbővítés. A szükséglet bővítésére helyezték a hangsúlyt.

Ahhoz, hogy keresett legyen egy termék, különböznie kell a másiktól: csomagolás, forma, minőség. Ezt követően jött létre a társított érték. Pl: Atlantic szappan, a tengerből született. A termék körül kialakult mítosz reklámozása. Az ígéret kapja a hangsúlyt. A fogyasztás felgyorsulása érdekében az igényeket fel kell gyorsítani. Az igények fenntartására fontos a reklám.

[szerkesztés] Reklám a szocialista Magyarországon

A magyar reklám a második világháború végéig a nyugati reklámhoz hasonlóan fejlődött. A szocializmusban azonban nem volt igazi verseny és általában nem lehetett többféle hasonló termék közül választani: a reklámra gyakorlatilag nem volt szükség. Az ebben az időszakban készült "reklámok" mai szemmel nézve nem feleltek meg a reklámszakmai követelményeknek: inkább tetszetős poszterek, humoros filmek voltak, mintsem a termék vagy szolgáltatás választására buzdító művek.[forrás?]

[szerkesztés] A reklám korszakai

A reklámstratégiák első korszakában a termék ismertetésére épült a reklám. Kezdetben ez lehetett igen száraz információközlés, aztán a 20. század elejére rámenőssé vált. A rámenősség a szövegekben felfedezhető, míg a képeken az alakok valamilyen akciós viszonyban vannak a termékkel és mindig a terméken van a hangsúly. Az érvek típusai főutasok, érvelő jellegűek voltak és a figyelem a termék különleges tulajdonságai irányult. Előfordultak valótlanságok, de nem keltettek felháborodást.

A második korszakban a társított értékek jutottak döntő szerephez. Arról szólt, hogy aki ezt a terméket használja, ugyanolyan szép, fiatal, elragadó és magabiztos lesz, mint a hirdető. A meggyőzésnek egyre inkább a mellékútját választották. Erre reagálva, a reklámetika nem engedte a valótlan állításokat, a versenytárs elleni negatív kampányt. A társított értékeknél bármit lehet mondani. A második korszakban a termékek tárgyi differenciálódását a hozzá kapcsolt eszmei differenciálódás követte.

A harmadik korszak egy új fogyasztóval találta szembe magát. Megszokta a társított értékek, a reklám-ígéretek valótlanságát és ezért rezignált szórakozottsággal vagy unalommal szemléli azokat. A reklámok vizualitásukkal, ötletességükkel továbbra is lekötik a figyelmet, de a társított érték már kevésbé nyerő. Az átlagos háziasszony hitelesebbé tudja tenni a tárgyat, de nehezebben tudja lekötni a néző figyelmét. Kialakult egy igen kifinomult szimbolikus reklámkultusz. A modern reklámokban a csillogás mellett újra előkerül a hétköznapiság. A tömegközpontú meggyőzés technikája fontossá vált. Elszaporodtak a „lasor” reklámok, ahol szakértő próbál meggyőzni minket. A közvélemény-kutatások szerint ezek a lasor-reklámok nem népszerűek, az emberek unják őket. Viszont hatásosak és ezért elszaporodtak. A mellékút és a társított értékek alkalmazása a terméktől függ.

A harmadik korszakban nem az elkábítás, hanem a szórakoztatás a cél. A kötelességtudat ritkán szerepel, a kreativitás gyakrabban.

[szerkesztés] Funkciói

  • Az elfogult nézet (partial view) szerint a reklám célja a tájékoztatás, figyelemfelkeltés, hogy ezzel segítsék a vásárlók döntéseit. A reklám tájékoztat a termék létezéséről, áráról, forgalmazási helyéről, minőségéről. Csökkenti a vásárlók keresésre fordított erőfeszítéseit, ezáltal csökkenti az alulinformáltság okozta termékdifferenciációt. Támogatja minőségi termékeket, illetve az új termékek bevezetését a piacra; erősíti a piaci versenyt.
  • Az ellenséges nézet (adverse view) szerint a szándék a vásárlók meggyőzése, becsapása. A reklám látszólagos különbségeket kreál (l. imázsépítés), a meglevőket pedig kihangsúlyozza. Ezáltal a termékeket különbözőbbeknek mutatja, mint amilyenek valójában és ezzel növeli a termékdifferenciációt, csökkenti a versenyt. Mivel a reklámérték az áru valódi és képzelt tulajdonságainak összessége és a magasabb reklámértékű termék a vonzó, reklám növeli a belépési korlátokat: egy versenyképes imázs kialakítása költséges.

A reklám fajtája nagyban függ a forgalmazott jószág információs tartalmától. Míg keresleti javak esetén a tájékoztatáson van a hangsúly, tapasztalati és bizalmi javak esetén jóval nagyobb a hangsúly a manipuláción. Egyes esetekben nem is maga a termék tulajdonságai vannak a központban, hanem a kiválasztás módja. A fentiek itt is érvényesek: a praktikusságra kondicionálás növelheti a hatékonyságot, de a termékdifferenciációt is.

[szerkesztés] Módszerei

A reklámérték növelése érdekében találták ki a reklámeseményt. A reklámértéket növeli, ha újdonsággal szolgál. A reklámot a verseny szülte. Onlinepénz kifejezés alatt az interneten megkereshető pénzt értjük. Legjellemzőbben a reklámcégek által létrehozott rendszerekben kifizetésre kerülő pénzt.

[szerkesztés] Internetes reklámozás pénzért

[szerkesztés] Reklámcégek működési rendszere

Ezek a cégek ügyfeleiknek garantálják, a megvásárolt "megtekintőszámot", és az egy főre eső megtekintési időt, ami nagy előnyt jelent a többi reklámfelülettel szemben. A reklámért befolyó összeg egy jelentős részét szétosztják az adott reklámot megtekintők között (ezt nevezzük online pénznek), természetesen reklámonként egy-két fillérről (ill. centről) van szó. Ezeket a "filléreket" az adott cégnél vezetett számlán gyűjthetjük, a kiváltási minimumösszeg eléréséig. Az "onlinepénz" valóssá alakításához a különböző cégek, különböző megoldásokat alkalmaznak:

1. Csekken kifizetik.

2. Internetes bankokhoz (pl. PayPal)átutalják, és onnan átutalhatjuk a hagyományos bankszámlánkra.

3. Egyéb megoldások (ajándékok, levásárlás, stb.)

[szerkesztés] Fajtái

Fajtái alatt érthetjük, hogy mit kell tennünk a megkereséséhez, vagy a cégek szempontjából, hogy milyen úton jut el a reklám hozzánk. E szerint vannak:

  • PTC típusú cégek: ezeknél weboldalakon kell linkekre kattintanunk és adott ideig néznünk, az időt rendszerint egy visszaszámláló jelzi, majd megköszöni a reklám megtekintését.
  • Surf bare típusú cégek: ezek egy reklámcsíkot helyeznek el a gépen, és azért fizetnek, hogy ott futnak a reklámok. A hátránya, hogy ezzel a monitorunk felhasználható részét csökkentjük.
  • Levélküldő cégek: az email címünkre küldenek leveleket, és az azokban található linkre kattintva nyílik meg a reklám ablaka, ami már hasonlóan működik a PTC típusnál leírtakhoz.

[szerkesztés] A különböző GPT pénzkereseti rendszertípusok magyarázata

PTR: Itt azért fizetnek, ha e-maileket olvasol. Az e-maileket a "Pay to" cégek küldik, neked az a dolgod, hogy elolvasd mit írnak benne, azonban semmi féle kötelezettséget nem ró a felhasználóra. Tehát ha egy programba való belépésre buzdít, akkor nem kell belépned, ha nem akarsz.

PTC: Itt azért fizetnek, hogy különbözõ reklámfelületekre kattints és azt az oldalt böngészd egy meghatározott ideig, ami bejön a linkre kattintás után. Itt sem kell csatlakoznod, ha nem akarsz. Persze a reklámküldõk célja nyilván az emberek meggyõzése, de kötelezettséged nincs.

PTS: Itt azzal kereshetsz, ha beregisztrálod magad bizonyos oldalakra és annak a tagja maradsz egy meghatározott ideig. Egy regisztrációért többet lehet keresni, mint PTC vagy PTR tevékenységgel, azonban többet is igényel a felhasználótól (mind idõben, mind tevékenységben). Ezen kívül vannak bizonyos feltételek, amiket be kell tartani. Például nem lehet a regisztrációt egy adott ideig törölni.

PTP: Itt azzal kereshetsz, ha reklámozod bizonyos oldalak linkjeit. A lényeg az, hogy minél több találatot kapjon az oldal, de mindegyik találatnak máshonnan kell származnia. A reklámozott linken pedig több reklám is megjelenítésre kerül. A reklámozóknak ez nagyszerû lehetõség. A felhasználók minden egyes találat után keresnek egy keveset, a legtöbb oldal minden 1000. találat után fizet egy meghatározott összeget.

[szerkesztés] A PTC típusu cégek részletes ismertetése

[szerkesztés] Hogyan mûködik?

A rendszer úgy mûködik, hogy hirdetõk pénzért feladnak egy hirdetést a cégnél és az a cég garantálja, hogy azt több tízezer különbözõ személy fogja látni, vagy amennyit megfizettek, kevesebb is lehet. És a hirdetésért kapott pénz egy jelentõs részét szétosztja a reklámot megtekintők között.

[szerkesztés] Hirdetésekrõl

A hirdetéseket a cég honlapján általában a „Surf Ads” pontban találod. Ha itt ráklikkelsz az egyik linkre akkor megnyílik egy új oldal aminek a tetején elindul egy visszaszámláló. Ha visszaszámláló elérte a 0-t és mellette megjelent a dollár jel, vagy egy köszönő felirat. Akkor jóváírták neked a pénzt. Ha egy piros X-et kaptál, akkor egyszerre több hirdetést nyitottál meg és ezért nem kaptál pénzt. Ilyenkor lehet újra próbálkozni. Ha viszont megkaptad a pénzt, akkor ugyanazt a hirdetést már csak 24 óra múlva tekintheted meg újra feltéve, ha még ott lesz.

[szerkesztés] Ajánlás

Ezeknél a cégeknél akkor lehet nagyobb összegeket keresni, ha ajánlasz embereket. Tehát ha van olyan, aki nálad regisztrál. Ez azért nagyon fontos dolog, mert a nálad regisztrálók után részesedést kapsz. Minden nálad regisztráló, minden megtekintett hirdetése után kapsz pénzt.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Reklám témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Rekl%C3%A1m