Kereskedelem
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz, illetve a termelő eladhassa eladásra termelt áruját.
A közvetítést szükségessé tévő tényezők elsősorban a termelés és a fogyasztás közötti mennyiségi, térbeli és időbeli különbségek kiegyenlítése. A termelés költséghatékony mennyisége, volumene a tömeges sorozatgyártás, míg az egyedi fogyasztó szükséglete általában csupán egy termék egység. A termelés ideális helye a nyersanyag közelében lévő ipartelepeken van, míg a fogyasztás tőlük távol a kereskedelmi és lakóövezetekben. A termelés és fogyasztás ideje közötti különbség legjobban a szezonális termékek esetén, például a mezőgazdaságban szemléltethető, ahol az aratás egy évben egyszer van, míg a terményekre egész évben lehet szükséglet.
A szükségletek csoportosítása;
- A szükséglet kielégítésének sorrendje szerint
- A szükséglet-kielégítés tárgya szerint
- A kiváltó ok alapján
- A szükséglet mennyisége szempontjából
A kereslet nagyságát és szerkezetét meghatározó tényezők;
- Technikai és tudományos fejlődés
- Áruk élettartama
- Jövedelmi viszonyok
- Árak nagysága és arányai Þ rugalmasság
- Demográfiai, történelmi, társadalmi tényezők
- Kínálat nagysága, összetétele
Tartalomjegyzék |
A kereskedelem feladatai[szerkesztés]
Disztribúciós (elosztási) funkció[szerkesztés]
- Térbeli különbségek áthidalása
- Időbeli eltérések áthidalása
- Termelési és fogyasztási szerkezet összehangolása
- Termeltetés, javító-karbantartó szolgáltatás
- Fogyasztó és a forgalmazott áru minőségének védelme
- Fogyasztás befolyásolása (reklám, akciók, stb.)
- Finanszírozási és hitelfunkció
- Árukezelési funkció
- Transzformációs tevékenység
Lásd még[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
