Fenyő János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fenyő János sírja a Kozma utcai temetőben

Fenyő János (Budapest, 1954. április 19. – Budapest, 1998. február 11.) fotóművész, vállalkozó, az 1990-es évek magyar alvilágának egyik fő alakja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesten született 1954-ben, apja Fenyő Imre volt, a Magyar Fotóművészek Szövetségének ügyvezető titkára, így már gyermekkorában lelkes fotóssá vált. Kezdetben Pajtás majd Flexaret VI fényképezőgéppel, 12 évesen már saját, mindennel felszerelt házi fotólabort kapott. Családja orvosi vagy jogi pályára szánta, nem ment egyetemre. Az érettségi után 1974-ben fotós szakvizsgát, 1976–77-ben MÚOSZ újságíró iskolát végzi el. 1977-ben a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának és 1978-től a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja. 1976-ban A martinászok egy napja fotósorozatával Az év legjobb képe pályázaton I. díjat nyert. 1977-ben felfedezi az akkor 16 éves Sütő Enikőt akiből a kort meghatározó Fabulon reklám arca (és háta) lesz. A Magyar Távirati Iroda filmarchívumában helyezkedik el műszaki segédmunkatársként.

Fényképészként több díjat nyert, és olyan országos lapok foglalkoztatták mint a Képes Sport, Új Tükör Magazin, Ez a Divat, Ország-Világ. Bár sikeresen indult hazai pályája, az akkor csak nyugati országokban elérhető ismertségre és a velejáró pénzügyi elismertségre vágyva az 1980-as évek elején külföldön dolgozott. Kezdetben a francia Lui magazinnak fényképezett művészies félmeztelen lányokat, majd az Egyesült Államokban, Kaliforniában időzött hosszabb ideig, filmproduceri álmai voltak, és a Los Angeles-i pornóiparban dolgozott fotósként. 1987-ben tért haza, amerikai állampolgárként kb. 70 ezer dolláros bankszámlával. Ez az összeg Fenyő János saját bevallása volt, a ténylegest ennek tízszeresére teszik.)

Üzletei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazatérése után elkezdte üzleti tevékenységét, sikeres külföldi mozifilmek videokazettán történő forgalmazását, kölcsönzését. 1988-ban alapította meg a Vico céget, amely a hazai videokazetta-terjesztés és -kölcsönzés birodalma lett. Fenyő az itt szerzett pénzeken kezdte sajtóbirodalma kiépítését. Először a legsikeresebb hetilapot, a Nők Lapját majd a Rádió és Televízióújságot szerezte meg. Ezután következett a Vasárnapi Hirek, a Buci Maci, a Családi Lap, a Tina, a Bravo-lapcsalád és 1994-től a Népszava. A Vico Rt. által kiadott újságok példányszáma 1994 végén havi 12 millióra nőt.

A Vico 1992-ben 600 millió alaptökével alakult részvénytársasággá, de a videoüzletnek lassan vége lett, mert az amerikai filmstúdiók nem nézték el tovább hogy alkotásaikat Magyarországon mindenféle engedély nélkül forgalmazzák. Beperelték a Vicot és három évi pereskedés után 100 000 dolláros fájdalomdíj kifizetése és a jogtalan kazettaforgalmazás abbahagyására kötelezték.

Fenyő János ezután az elektronikus médiára vetette ki a hálóját, megalapította a Stáb TV-t, ezen keresztül érdekeltséget szerezve a Nap TV-ben is.

Halála és a nyomozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998. február 11-én a délutáni forgalom közepén a Rózsadombon lévő Vico székházból Mercedesével hazafelé tartott, a Margit körút-Margit utca kereszteződésben lévő lámpánál piros jelzést kapott. A mögötte lévő világos színű Mitsubishi Galant-ból egy férfi kiszállt és egy hangtompítós Angram-2000 típusú géppisztolyból kb. 20-25 lövést adott le a vállalkozóra. Tucatnyi lövedék találta el a fején, nyakán és mellkasán, azonnal meghalt. A tettes ezután egy közeli autó alá dobta a géppuskát, gyalog elsietett a Széna tér felé, sapkáját és kabátját egy kapualjba dobva eltűnt a helyszínről.

A nyomozásban nemcsak a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vett részt, hanem a titkosszolgálatok és a Nemzetbiztonsági Hivatal is. Először egy Salihi Mead nevű koszovói albánt, majd egy másik albánt, Afici Nijazit gyanúsították meg, de a DNS-vizsgálat kizárta bűnösségüket. Ezt követően egy harmadik albánt, Sefedini Gvint neveztek meg tettesként, de róla is kiderült, hogy ártatlan. A nyomozást 2002-ben felfüggesztették majd 2004 őszén újra elővették. 2013 áprilisában Jozef Roháč szlovák férfit vádolják a Fenyő-gyilkossággal; őt már megvádolták korábban az Aranykéz utcai és a Seres Zoltán elleni sikertelen robbantással is, ám egyik ügyben sem sikerült elítéltetniük.

Kiállításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1978 • Első, Fiatal Fotóművészek Stúdiója kiállítása, Budavári Palota A épület, Budapest
  • 1987 • Magyar Fotográfia, '87, Műcsarnok, Budapest. Kincses Károly

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]