Esztergom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Esztergom
EsztergomMontage2.JPG
Az óramutató járásával föntről: a Sötétkapu, a Bazilika, az Ószeminárium, a Kis-Duna sétány, és a Várhegy látképe Párkányból szemlélve
Esztergom címere
Esztergom címere
Esztergom zászlaja
Esztergom zászlaja
Becenév: Szent István városa, Magyar Sion, Magyar Róma
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Esztergomi
Kistérség Esztergomi
Jogállás város
Alapítás éve 972[1]
Polgármester Tétényi Éva (független)[2]
Jegyző dr. Laczó Bernadett Éva
Irányítószám 2500-2509
Körzethívószám 33
Népesség
Teljes népesség 28 412 fő (2014. január 1.)[3]
Népsűrűség 308,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 105 m
Terület 100,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Esztergom  (Magyarország)
Esztergom
Esztergom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 08″, k. h. 18° 44′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 08″, k. h. 18° 44′ 25″
Esztergom  (Komárom-Esztergom megye)
Esztergom
Esztergom
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Esztergom weboldala

Esztergom (németül: Gran, szlovákul: Ostrihom, törökül: Estergon) fejlett iparú iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom megyében a Duna folyó jobb partján. Fekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokták nevezni. Népessége 2013-ban 28 550[forrás?] fő volt, és ezzel a megye második legnépesebb városa. A 2009-es adatok alapján az esztergomi kistérségben 56 840 fő él.

Esztergomot már a történelem előtti időkben is lakták. A rómaiak is települést hoztak itt létre, melynek neve Salvio Mansio volt. A városban Marcus Aurelius is megfordult, aki itt írta az Elmélkedések 12 fejezetét. A magyarok érkezése után a várost Géza fejedelem tette meg állandó székhelyéül 972-ben, ezt a dátumot tekintjük Esztergom alapításának. Itt született és keresztelkedett fia Szent István, aki a várost érseki székhellyé tette. Egészen 1242 teléig, a tatárjárásig Esztergom volt az ország egyik központja. A tatárok a városban egyedül a fellegvárat nem tudták bevenni. A város a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát, számos király, Európa szerte elismert tudós és művész is megfordult itt, majd a török 1543-ban elfoglalta, és az Birodalom végvárává tette. A várost véglegesen Sobieski János foglalta vissza a párkányi csata során, 1683-ban. Miután az érsekek visszatértek, elkezdték építtetni a Bazilikát. 1895-ben megépült a Mária Valéria híd, ami összekötötte a várost Párkánnyal, és még ebben az évben egyesült a közeli településekkel, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. A hidat a második világháborúban felrobbantották. Esztergom 1952-ig maradt megyeszékhely. Az ezredfordulót követően 2001-ben újraépült a Mária Valéria híd, majd a város 2003-ban a megalakuló Ister-Granum Eurorégió központja lett.

Ma Esztergom kedvelt idegenforgalmi célpont, évente egymillió turista választja úti céljául. A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája, és egyúttal az ország legmagasabb épülete. Itt található az egyetlen épen maradt magyar reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára az országban, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik. Az Esztergomi Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. Esztergom továbbá a magyar repülés egyik bölcsője is, 1936-tól az esztergomi repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltástól 2012-ig a város volt az Alkotmánybíróság székhelye.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik. Egyesek szerint az Isztergamból ered (az Iszter jelentése Duna, a Gam jelentése pedig a közeli Garam folyó). Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótagos jelentése lehet a hajlat, görbület (például: gomb, gömb, gumó). Egy másik elképzelés szerint a név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utalhat (üsztürü jelentése mellékág). Megint másik szerint a bolgár-török estrogin küpe (azaz bőrpáncél) és a strgun (azaz tímár) főnevekből eredhet, és az egykori bőrpáncélkészítők lakhelyére utalhat. Nevének eredetével kapcsolatban továbbá a szláv sztregomj (akire vigyáznak) szó is szóba jöhet. Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való.

Nevének számtalan változata a város jelentőségére utal a történelem folyamán. Németül: Gran, ami a közeli Garam folyónévből ered, törökül: Estergon, spanyolul: Estrigonia, olaszul: Strigonia, szláv nyelveken csak Strihom, (szlovákul: Ostrihom, lengyelül: Ostrzyhom, csehül: Ostřihom, horvátul: Ostrogon, szerbül: Острогон), románul: Strigoniu, görögül: Έστεργκομ. A római korban latinul: Solva, a középkori latinul: Strigonium. Ősmagyar neve: Isztergám, régiesen: Esztergám. A helyi köznyelvben csak Egom. Szokták Szent István városának, a Magyar Sionnak vagy a Magyar Rómának is nevezni.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Esztergom a Dunántúlon a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi-hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye északkeleti részén fekszik, a Duna jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Az EU-normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból pedig a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Az óvárost nyugatról a Duna, keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre elterülő síkságon fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él. 2005 óta a Duna–Ipoly Nemzeti Park székhelye Esztergom, bár az igazgatóság továbbra is Budapesten működik.

Az óváros, előtérben a kórház sebészeti épülete
Az óváros, előtérben a kórház sebészeti épülete
Villámbecsapódás a Duna túlpartján, előtérben a kivilágított Bazilika
Villámbecsapódás a Duna túlpartján, előtérben a kivilágított Bazilika

Esztergom közigazgatási határain belül több sziget is található. Ezek, a Duna folyásának megfelelően, a Körtvélyesi-sziget, a Nyáros-sziget, a Táti-sziget (0947 helyrajzi számú része), a Csitri sziget, a Prímás-sziget, a Helemba-sziget, a Dédai-sziget és a Törpe-sziget. A 0956 helyrajzi számú szigetet, ami a Helemba-sziget felett volt, mára elmosta a Duna. A 2008 novemberében Tát nagyközséggel történt közigazgatási területek cseréje folyamán az egyes szigetek ahhoz a településhez kerültek, amelyikhez a nagyobb részük tartozott. A Prímás-sziget eredetileg két szigetből állt, a Prímás- és a Vízivárosi-szigetből. Ezek nagyon közel voltak egymáshoz, így amikor egy cementet szállító hajó elsüllyedt a Dunán a századfordulón, a két sziget közötti csatornát Víziváros település megbízásából feltöltötték a cementtel. A sziget ezen részét hívják ma Kutyaszorítónak.

Esztergomban a Duna 18 km hosszan terül el. Más folyóvizek a város határán belül, a Kis-Duna, a Csenke-patak, a Kincses-patak, a Szent János- vagy Szentléleki-patak, a Diósvölgyi-patak, a Kenyérmezői-patak, a Fári-kút, a Cigány- és a Hármas-kút. A Duna bal partján, a várossal szemben torkollik a Dunába a Garam, és tőle nem messze az Ipoly.

Az óváros legmagasabb pontja 157 méter, ez egy dolomitból álló Várhegy. Ezzel szomszédos a Szent Tamás-hegy, mely a várost övező dombvidék egyik tagja. Ennek a dombvidék felszíne keleti irányban lépcsőzetesen emelkedik, részei, az Elő-hegy (176 m), a Szent János-kút (175 m), az Orbán-kápolna (179 m), a Kusztus (237 m), a Sípolóhegy (318 m), a Kis-kúria hegy (317 m), a Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m) ami egyben a város legmagasabb pontja. A Szent Tamás-hegy, a Várhegy és a Kis-Duna-ág között törnek fel Esztergom hévforrásai. Valamennyiből hévízzel kevert karsztvíz tör föl, hőmérsékletük 29 °C körül mozog. Ezek a források táplálják a város strandját, és erre épült a város termál- és élményfürdője. A Várheggyel szemben lévő egykori Szent György-hegyet a bazilika építésekor elhordták.

A város fontosabb állóvizei közé, a Halas tó, a Mini tó, a Fürdő tó, a Kerek tó, a Dédai-tó, a Bíróréti-tó, a Palatinus-tó (vagy helyi köznyelven Pala) és a a Bottyán tó tartozik (A Bottyán tó nevéről bővebben az Esztergom története cikkben olvashatsz).

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Esztergom éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,9 1,2 7,6 12,5 17,4 23,7 25,4 21,3 17,0 12,6 5,1 2,2
Átlaghőmérséklet (°C) −2,0 −1,2 3,1 8,8 14,8 17,5 19,9 19,9 15,1 9,9 3,5 −1,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,1 −3,9 0,8 4,2 9,7 16,2 17,4 16,9 13,4 7,8 1,4 −2,1
Átl. csapadékmennyiség (mm) 38 36 32 42 59 71 56 57 41 40 58 47
Havi napsütéses órák száma 51 79 125 172 211 235 251 249 171 132 49 37


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: a Solva, az Esztergom története és az Esztergom polgármestereinek és tanácselnökeinek listája cikkeket
A középkori esztergomi vár

A város területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt. A római időkben Salvio Mansio nevű település állt itt. A rómaiak Solva néven castrumot építettek a város területén, mely a limes része volt. A 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta. Itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. István uralkodása óta érseki székhely. A Várhegyen építette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről Szent Adalbert-templomnak nevezett el. A középkori Esztergom több önálló egységbe szerveződött. A királyi várost több külváros vette körül. Itt működött a 13. század elejéig az ország egyetlen pénzverdéje. A 12. században a városban megfordult többek között II. Konrád német császár, VII. Lajos francia király és Barbarossa Frigyes német-római császár. Imre király 1198-ban az érseknek adta a várost. 1242 telén a tatárok a várost lerombolták, de a fellegvárat nem tudták bevenni. A tatárjárás után a királyi udvar előbb Visegrádra, majd Budára költözött. 1301-ben Esztergomban kapott magyar koronát Károly Róbert. A trónviszályok alatt a város többször is gazdát cserélt.

A török kori Esztergom látképe

A 15. században vallási és kulturális központ volt. Gyakran fordultak meg itt királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek. Majd 1543-ban elfoglalta a török, és az Oszmán Birodalom végvárának, az Esztergomi szandzsák központjává tette. A tizenöt éves háború idején Karl von Mansfeld csapatai gróf Cseszneky Mátyás magyar huszárainak segítségével visszafoglalták, de 1683-ig – végleges felszabadításáig – többször gazdát cserélt, az egymást követő ostromok során majdnem az egész város elpusztult, elnéptelenedett. 1683-ban a Bécset felszabadító Sobieski János lengyel király serege űzte el végleg a törököket. A kurucok hatheti ostrom után, 1706. szeptember 16-án, Rákóczi személyes vezetésével foglalták el a várat.

1708-ban visszakapta szabad királyi városi rangját. A török hódításkor elmenekült érsekség csak 1820-ban tért haza. 1822-ben kezdték építeni a bazilikát, melyet 1856-ban föl is szenteltek.

Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth Lajos és Széchenyi István is megszálltak a városban. 1849. április 16-án a magyar sereg itt is győztes csatát vívott az osztrákokkal.

1876-ban törvényhatósági jogú városi jogai megszűntek, és rendezett tanácsú városként, szabad királyi városi címmel, betagolták Esztergom vármegye szervezetébe. Ezt azzal indokolták, hogy lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt, és gazdasága sem volt elég erős. 1895-ben átadták a Budapest–Esztergom vasútvonalat. Ugyanebben az évben, szeptember 28-án nyílt meg a Mária Valéria híd is Esztergom és Párkány között, és ebben az évben egyesült véglegesen a város három szomszédos településsel (Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező).

A trianoni békeszerződés után elveszítette vonzáskörzetének nagy részét. 1919-ben cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, amelyet csak 1927-re sikerült újjáépíteni. Az ideiglenesen egyesített Komárom és Esztergom vármegyéknek 1923-tól Esztergom lett a székhelye. A harmincas években feltárták az addig a föld alatt fekvő várat, artézi fürdőket építettek, kedvelt idegenforgalmi célponttá tették Esztergomot.

Országzászló

A második világháborúban, 1944-ben visszavonuló német csapatok felrobbantották a híd három középső nyílását. A szovjetek 1944. december 26-án foglalták el. A város hivatalosan az 1950-es megyerendezésig, ténylegesen azonban 1952-ig maradt megyeszékhely, mivel a megyei tanács végrehajtó bizottsága csak ekkor tudott Tatabányára költözni. Több megyei intézmény azonban, mint például a megyei földhivatal, a levéltár, a megyei börtön és az 1980-as évek végéig a megyei bíróság is Esztergomban maradt. Az 1950-es években katonavárosként emlegették. Fél évszázados roncsaiból 2001-re ismét újjáépült a Mária Valéria híd. A híd megint összekötötte a várost történelmileg kialakult vonzáskörzetével. Regionális vezető szerepét tovább erősíti a 2003-ban megalakult Ister-Granum Eurorégió, amely nagyjából a régi Esztergom vármegyét, és Hont vármegye egyes részeit, területét öleli fel.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Esztergom címere
BlasonHU-esztergom.svg
« Esztergom ma használatos címere a szabad királyi várost lakó gazdag latinusok (vallon telepesek) 12. századi pecsétjéből alakult ki. A latinoknak II. András adott pecséthasználati jogot. A címeren a Szent Lőrinc kapu, mögötte a Szennye palota látható. Ez az épület a 11. században épült pénzverő kamara, aminek kinézetéről éppen a pecsétnyomóról tudni meg annyit. Kettős pecsétet csak Esztergom és Buda használt Magyarországon. »

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Esztergom műemlékeinek listája és az Esztergomi emléktáblák listája cikkeket

Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt, melyeknek maradványai nem fellelhetőek. Ezek, az Ákospalotája, az Árpádvár, a Hídfőerőd, a Sípolóhegy, a Szenttamás palánkvára és Párkány egykori erődje. A Táti út és a Duna által határolva a város szélén állt a hajdani Szentkirály városrész, kicsit távolabb, szintén a táti út mentén Zsidód falva. Mindkét település az Árpád-korban volt lakott, és élték virágkorukat.

Esztergom déli-városrészének nevezetességei közül talán a római Pantheon mintájára készült Szent Anna (Kerek) templom a legkiemelkedőbb. A templomot Packh János tervezte, és az épületen a Bazilika nagyobb kupolájának kivitelezését próbálta modellezni. További nevezetességei ennek a városrésznek, a világháborús hősök emlékműve a Hősök terén és a Vasút utca környékén a középkori Kovácsi falu templomának és temetőjének maradványai.

A Bazilika egy téli éjszaka
A Bazilika egy téli éjszaka
Melocco Miklós: István megkoronázása
Melocco Miklós: István megkoronázása

Esztergom belvárosa műemléki védelem alatt áll. Itt található a városközpont, azaz a Széchenyi tér és a Királyi város is. A Széchenyi téret 2006-ban újították fel. A téren állnak olyan épületek, mint a Vak Bottyán palota, azaz a városháza épülete, továbbá a Takarékpénztár és a Bíróság épülete is itt található. A belvárosban található továbbá a Mária Valéria híd a Dunán, ami Párkányba (már Szlovákia) vezet, valamint a Ferences templom ami 1700 körül épült és a mai barokk belváros első jellegzetes épülete. Továbbá itt van még a volt vármegyeháza, a Szent Tamás hegyi kápolna és kálvária, a Római kori mérföldkő a Fürdő Szállóval szemben, és az Aquasziget Termál-, gyógy- és élményfürdő, mely jelenleg nem üzemel.

A Várhegyen található Esztergom egyik legnevezetesebb épülete, mely egyben a város jelképe, azaz az Esztergomi bazilika a Szent István téren. Az épület a 19. században épült klasszicista stílusban, és jelenleg az ország legmagasabb épülete. A bazilika környékén található a Vár valamint Melocco Miklós szobra az északi rondellán, István megkoronázása címen. Itt van továbbá az Ószeminárium a Bazilika alatt, aminek egyik homlokzata klasszicista, a másik romantikus stílusban készült el, valamint a Sötétkapu átjáró is, ami átjáróútként szolgál a Bazilikához épített hatalmas mesterséges domb alatt.

A Vízivárosban található Esztergom török kori emlékei, az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi és Szulejmán győzelmi táblája a vízivárosi várfalban. A Mindszenty-téren található a vízivárosi plébániatemplom, ami egykor az ideiglenes főszékesegyház szerepét töltötte be, és közvetlen mellette áll a Prímási palota épülete. Itt van továbbá a középkori Macskalépcső is, mely a kikötőből felvezet a várba és a Bazilikához. A víziváros főterének keleti oldalán áll a Pestis-Madonna vagy Pestis- és Mária-szobor, melyet 1740-ben állították az 1739-es pestis emlékére.

Pilisszentlélek település nevezetességei közt a Pilisszentléleki pálos kolostor és a Pilisszentléleki szlovák tájház szerepel.

Esztergom természeti értékekkel is rendelkezik, ami kedvező fekvésével magyarázható. A város legmagasabb pontján (ami 406 méter) található a Vaskapu menedékház, ahonnan belátni az egész környéket és magát a várost is. A kirándulóknak ideális hely Búbánatvölgy és környéke, ami már a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. Továbbá, az Esztergom és Dorog között a Nagy-Strázsa-hegyben világhírű természeti képződmény, a Sátorkőpusztai-barlang, és a hideglelős kereszt is, amely egy 1784-ben állított kereszt a Hosszú-hegyen, ahonnan remek kilátás nyílik a Dunára, valamint egy helyi legenda is fűződik hozzá.

A Várhegy és a Víziváros Párkányból nézve, előtérben a Bazilika, a Vár és a Prímási Palota

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Városháza, ami a régi Vak Bottyán Palota és a Széchenyi tér szökőkutainak egyike

Már Géza fejedelem uralkodása alatt létrejött az első kereskedőtelep, amely egyben a Duna hajóforgalmának vámolóhelyéül is szolgált, és évszázadokig itt működött az ország egyetlen pénzverdéje. A kereskedelemmel foglalkozó örményeknek saját kolóniájuk volt Esztergomban. A 19. században lépett Esztergom a fontos bortermelő városok sorába. Az Esztergom-dorogi-medence bányászatának köszönhetően a 19. század végén fontos bányaváros volt. A huszadik század elején repülőgépgyár működött idősebb Rubik Ernő vezetésével. Az ő nevét vette fel az ipari park 2007-ben. A szocializmus évei alatt gépipar volt jelentős a városban. Fontosabb gyárak a Labor Műszeripari Művek, a Látszerészeti Eszközök Gyára, az Elektronikus Mérőeszközök Gyára és a Szerszámgépipari Művek voltak.

A város legnagyobb adófizetője, a Magyar Suzuki

A város határában, 1991-ben gyárat épített a Suzuki autógyár, ami a régió legnagyobb munkaadója és a város legnagyobb adózója. 2007-ben 6500-an dolgoznak a gyárban, ebből 2700-an Szlovákiából. 320 alkatrész-beszállítója van, köztük 60 magyar cég, a termelés az említett évben 232 480 db gépkocsi volt. Jelenléte határozta meg az ipari park kialakulását, fejlődését, ami a központi belterülettől délre fekszik. 2001. november 21-én Esztergomban alakult meg Magyarország első klasztere, a Közép-magyarországi Autóipari Klaszter. Az ipari park kiterjedése jelenleg 286 hektár[4], mely egy északi és egy déli területre oszlik. Negyvenkilenc cég telepedett itt meg.[5] Közülük nagyobb vállalatok: Tyco, Plastimat, Neuzer, Habasit, Diamond Electric, Alcufer, D&V Logistics 2000, Sumitomo Kft, Ger-Dach Kft, Pan Mont Kft, Sped Pack Kft, SZTTE Kft, Tari-Prod. Kft, Kirchhoff és a Ryowa. A 2001-es népszámlálás idején 8224 fő dolgozott helyben, 2931 fő más településre járt dolgozni, és 4357-en érkeztek más településekről. Ezzel jelentős munkaerőpiaci felvevőnek számított.[6] 2008 végén már 20 000 ember dolgozott az ipari parkban.[7] A munkanélküliség 2007 végén 3,7%-os volt.[8]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Esztergom Budapestről autóval a 10-es főúton Dorogon, a 11-es főúton Visegrádon vagy Dobogó-kőn keresztül közelíthető meg. 2001. óta a város újra elérhető Párkány irányából a Mária Valéria hídon át. Autóbuszok Budapest felé indulnak legsűrűbben, mintegy napi ötven-hatvan járatpár közlekedik az Árpád híd és Esztergom között. Kiépült a második közlekedési tengely, az úgynevezett Bánomi-áttörés, ami jelentősen tehermentesítette a műemléki belvárost és eltereli a forgalmat a Várhegy környékéről, így felgyorsítva a városon keresztül menő forgalmat. A városban két mélygarázs található, egy 109 férőhelyes és egy 330 férőhelyes a Prímás-szigeten.

Siemens Desiro típusú vonatok a vasútállomáson
Egy turista hajó a Várhegy lábánál található Erzsébet park egyik kikötőjénél
A város egyik új busza a belvárosban, Esztergom logójával

A város két vasúti vonalon közelíthető meg. 1891-ben készült el az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal, a Budapest–Esztergom-vasútvonalat pedig 1896 májusában adták át. A Budapest-Esztergom vasútvonalon hétköznapokon 27 járatpár közlekedik. (A vonatok a Budapest-Nyugati pályaudvarról indulnak). 2006. december 10-én a Budapest-Esztergom, illetve Esztergom-Almásfüzitő vonalakon az ütemes menetrend került bevezetésre, így a Nyugati pályaudvarról minden óra 21. percében, Esztergomból pedig minden óra 9. percében indul vonat, a csúcsidőkben betétjáratokat is indítanak. Az elővárosi vasúti pálya felújítása jelenleg zajlik. Esztergom területén négy vasútállomás található, ezekből kettő személy, egy ipari és egy megszűnt. Ezek, az Esztergom VÁ, az Esztergom-Kertváros, a Suzuki (ipari) és a Tábor, ami 1967-ben szűnt meg.

A Hotel Esztergom melletti Kis-Duna szakaszon már a nyolcvanas években kialakítottak kishajó kikötőt a nyugati turistáknak. Később, ahogy a városon belül elterjedt a hajózás és nőtt a hajósok száma yachtkikötővé alakították át. A távolsági vízi közlekedés egyértelműen a turisták igényeit elégíti ki. A várost hetente 54 szálloda- és több kirándulóhajó érinti.[9] Esztergom és Budapest között csak a főszezonban járnak menetrendszerinti kirándulóhajók az alábbi napokon. Többnyire reggel és délelőtt indulnak, és este érkeznek vissza Budapestre.

Előszezon: Április 8.Április 30. minden szombaton és vasárnap
Főszezon: Május 1.Szeptember 3. naponta
Utószezon: Szeptember 8.Október 1. minden péntek, szombat és vasárnap

A Mahart és a város közös vállalata, az Esztergom-Mahart Kft. 2009 májusában új hajójáratokat indít Esztergomból Visegrádra és Szentendrére. Az Ister-Granum névre keresztelt Moszkva típusú hajó hétvégenként jár. 2010-ben indulnak belföldi hajójáratok Komáromba is.[10] A városi kikötők belföldi utasforgalma évi 60 ezer fő. A nemzetközi szállodahajók forgalma 120-140 000 fő[11], kikötéseik száma évente 960. Mivel a Dunán egyszerre egymás mellett csak három hajó köthet ki, és nem egyszer a meglévő kikötő és a mólók kevésnek bizonyulnak, tervezik egy új turista-kikötő építését az esztergomi oldalon, és épül a teherkikötő a párkányi oldalon. A jelenlegi hajóállomás a Prímás-szigeten található. További kikötő-mólók vannak a vízivárosi Erzsébet parkban, illetve 2006-ban adtak át a Prímás-szigeten egyet.

Komárom-Esztergom megyében két repülőtér található. Az egyik a kecskédi repülőtér, a másik az esztergomi. A füves kifutópályával rendelkező Kertvárosban található repülőtér csak középkategóriájú gépek fogadására alkalmas, ezért tervben van átalakítása Business repülőtérré, ami elősegítené Esztergom erősödő regionális szerepét. Jelenleg főként sport célokra használják. Ejtőernyősök, vitorlázórepülősök, sárkányrepülősök kedvelt célpontja. Az esztergomi repülőtér a 111-es főúttal párhuzamosan fekszik Esztergom és Kertváros között az ipari parkkal szemben. Kifutója 1000 × 80 méteres.

Esztergomban az autóbusz-forgalom igen jelentős, naponta 408 távolsági, 14 elővárosi indul az autóbusz-pályaudvarról, illetve érkezik oda. A helyi buszközlekedést a Vértes Volán látta el 210 helyi járattal. 2011. július 4-étől viszont csak helyközi járatok biztosítják a helyi tömegközlekedést, mert az önkormányzat három évig nem fizetett a szolgáltatásért.[12] A Simor János utcai buszvégállomás az 1960-as években készült el. A városközpontban van, ezért minden látnivaló gyalogosan is könnyen megközelíthető onnan.

Hidak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mária Valéria híd naplementekor
Híd neve Leírás Akadály
Angyal híd
Vízmű területére vezet
Kis-Duna
Szent Erzsébet híd
2007-ig Tabán híd; a legújabb, tehermentesíti a belvárost
Kis-Duna
Szent Miklós híd
Régi nevén Béke híd, helyi nevén a „Lépcsős híd”, gyalogos
Kis-Duna
Bottyán híd
A belvárosba vezet
Kis-Duna
Kossuth híd
A Vízivárosban, csak gyalogos, kerékpáros közlekedés
Kis-Duna
Mária Valéria híd
A legnagyobb híd, összeköti a várost Párkánnyal
Duna
Szalma híd
Szent János-patak


Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: az Esztergom népessége és a Híres esztergomiak listája cikkeket
Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1900 16 948 —    
1910 17 881 +5,5%
1920 16 040 −10,3%
1930 17 354 +8,2%
1943 22 170 +27,8%
1949 20 040 −9,6%
1967 26 000 +29,7%
1970 28 519 +9,7%
1980 30 870 +8,2%
1990 29 841 −3,3%
2001 29 041 −2,7%
2009 30 928 +6,5%
2011 30 858 −0,2%
2012 30 434 −1,4%
20. századtól napjainkig

2001-ben a város népessége 29 041 fő volt, és ennek a lélekszámnak a 92,9%-a volt magyar. Más jelentősebb etnikumai a városnak, a cigányok 2,4%-al, a németek 1,4%-al, őket követik a szlovákok 1,3%-al, majd a lengyelek 0,1%-al és végül a románok szintén 0,1%-al. Ismeretlen, vagy nem válaszolt, 6%.[13]

Esztergom város vallási feloszlási aránya a következő, katolikus 19 622 fő, ebből római katolikus 19 365 fő azaz a 65,8%-a, református 2184 fő vagyis 7,4%-a, evangélikus 352 fő azaz 1,2%-a, görög katolikus 257 fő vagyis 0,9%. Más egyházhoz, felekezethez tartozik százalékban a város 0,9%-a. Nem tartozik egyházhoz és semmilyen más felekezethez, 3500 fő azaz a város 11,9%-a. Ismeretlen, nem válaszolt, 220+3307 fő, 12,0%.[14]

Nevezetes személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várossal kapcsolatos néhány (hiszen többen voltak) nevezetes személyek listája akik itt születtek, éltek, tanultak, dolgoztak vagy esetleg elhunytak:


Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem épülete a Várhegy szomszédságában, háttérben a Bazilika épületével

1978-ban 8000 diákkal és 500 pedagógussal, összesen 18 állami tanintézmény működött. Ebből egy leánynevelő intézet, egy gyermekotthon, kettő felsőfokú iskola, hat középiskola, kettő szakmunkás iskola.[15] 2004-ben összesen 7000 általános- és középiskolás diák tanult a városban (ebből 2500 általános iskolában, 4500 pedig középiskolában). Az 1842-ben alapított érseki mesterképző ma Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karaként működik. Az egyetem informatikus képzést is folytat a Szent István téren. A város egyetlen, 1928 óta megszakítások nélkül működő, alapfokú művészetoktatási feladatokat ellátó iskolája a Zsolt Nándor Zene- és Művészeti Iskola.[forrás?]

Esztergomban összesen hét általános iskola működik, ezek, az Arany János Általános Iskola, az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola, Óvoda és Általános Iskola, a Babits Mihály Általános Iskola, a József Attila Általános Iskola, a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola, a Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola, a Pilisszentléleki Általános Iskola és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Gyakorló Általános Iskolája. Szintén hét középiskola is működik a városban, ezek a Dobó Katalin Gimnázium, az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola, Óvoda és Általános Iskola, a Balassa Bálint Gazdasági Szakközép és Szakiskola, a Géza Fejedelem Ipari Szakközépiskola, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, a Kolping Katolikus Szakiskola és a Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola. A város felsőoktatást nyújtó intézményei, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kara, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara, a Gábor Dénes Főiskola Esztergomi Konzultációs Központja, a Esztergomi Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet és a Széchenyi István Egyetem (kihelyezett).

Esztergom megszűnt iskolaintézményei, a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola (beleolvadt a Balassa iskolába 2005-ben)[16], a Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola (összevonva a Bottyánnal 2000-ben), a Szent Imre Gimnázium (bezárt 1948-ban), a Petőfi Sándor Általános Iskola, a Szent István Gimnázium, a Bottyán János Műszaki Középiskola (összevonásukkal jött létre a Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola 2010-ben).

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pesellino: Mária gyermekével
Pesellino: Mária gyermekével
M.S. Mester: Krisztus a kereszten
M.S. Mester: Krisztus a kereszten

Esztergomban számos múzeum található, melyek közül sok kiemelkedik a gazdag gyűjteményeivel, nemcsak magyar hanem világviszonylatban is. Ilyen például, a Keresztény Múzeum, melynek a leggazdagabb az egyházi gyűjteménye az országban, ilyen még a Főszékesegyházi Kincstár is, ami a leggazdagabb egyházi kincstár az országban, és ami világviszonylatban is kiemelkedő ötvös és textil gyűjteménnyel rendelkezik.

A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma a Várhegyen, a Szent István tér 1. szám alatt található. A vármúzeum a feltárt középkori királyi palota megmaradt helységeit mutatja be, olyan híres termekkel, mint a Várkápolna vagy a Szent István terem. 2007-ben magyar restaurátorok hét éves munkájuk alapján bejelentették, hogy Vitéz János esztergomi érsek a várban található dolgozószobájában lévő Négy erény című freskóból az egyik, a Mértékletesség Botticelli korai munkája. A dolgozószoba 2009-ben Európai Örökség címet kapott. A vármúzeumot évente 101 ezer turista látogatja.

A Főszékesegyházi Kincstár szintén a Várhegyen, ám ez a bazilika emeletén található. A kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára. Egészen a 11. századig visszamenő műkincseket halmoz fel, leghíresebbek talán, a 15. századi Mátyás király kálváriája, mely a kincstár legértékesebb darabja, és az ország legnagyobb ékszerkincse. Más híresség továbbá, a Suki-kehely, amely a világ egyik legdíszesebb gótikus kelyhe, ami szintén a 15. századra tehető.

A Keresztény Múzeum az esztergomi vízivárosban lévő Prímási palota második emeletén tekinthető meg. A múzeum az ország leggazdagabb múzeuma és a harmadik legjelentősebb képtára. Sokszínű gyűjteményeivel a világ harmadik leggazdagabb keresztény múzeuma, a vatikáni és a müncheni után. A múzeum egészen a 13. századtól a 19. századig őriz magyar, olasz, német, németalföldi és osztrák festőktől származó képeket, továbbá magyar késő középkori és reneszánsz kori műalkotásokat is, mint például Kolozsvári Tamás Kálvária-oltár, M.S. Mester passióképei, valamint a garamszentbenedeki úrkoporsó. A múzeumnak jelentősek továbbá az iparművészeti és a grafikai gyűjteménye is. A keresztény múzeum működteti a Mindszenty-emlékhelyet a bazilikában, valamint kiállítóhelyei vannak az Ószeminárium épületébe, ahol a modern kiállítások várják az oda látogatókat.

Esztergomban található további múzeumok például, a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, a Balassa Bálint Múzeum és a Búvármúzeum, valamint a Babits Mihály Emlékház és a Rondella Galéria a várban.

Könyvtárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várhegyen található az Esztergomi Főkáptalani Levéltárnak is székhelyéül szolgáló Szent Adalbert Központ déli, klasszicista homlokzata

Esztergomban számos könyvtár és levéltár található, és vannak köztük olyanok is, melyek országos viszonylatban is kiemelkedőek. Ilyen a víziváros déli részén a Pázmány Péter utcában található Főszékesegyházi Könyvtár vagy más néven Bibliothéka. A könyvtár Magyarország legrégebbi és leggazdagabb könyvtára, ami 160 935 kötetet, és összesen 250 000 könyvtári egységet foglal magába.[17] A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kari könyvtár a város legnagyobb oktatási intézményének könyvtára, amely a Várhegy lábánál áll, és könyvtári állománya 99 111 kötet. A harmadik legnagyobb állománnyal rendelkező a jelenleg a Dobó Katalin Gimnáziumban működő Helischer József Városi Könyvtár, előző nevén Babits Mihály Városi Könyvtár, melynek állománya 85 684 kötet. Ezt követi az Érseki Simor Könyvtár, ami a Prímási palotában található, és amelynek állománya körülbelül 70 ezer kötetet jelent.[18] Az ezt követő Balassa Bálint Múzeum Könyvtára a múzeum főépületében található, könyvállománya 24 434 kötetes. A Deák Ferenc utcában található a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltári Szakkönyvtára, amelynek az állomány 15 063 kötet. Az ezt követő Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Könyvtár állománya 12 569 kötet. Az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára tartalmaz 42 114 vagy 80 000 kötetet.[19] A Magyar Ferences Könyvtár Esztergomi Műemlékkönyvtára 3000 kötetet tart a Szentgyörgymezői Olvasókör Klubkönyvtára úgyszintén.[20] Megszűnt könyvtár a Komárom-Esztergom Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet könyvtára, 998 kötettel (a börtön 2006-ban bezárt).

Esztergomban továbbá három levéltár is üzemel. A legnagyobb ezek közül az Esztergomi Főkáptalani Levéltár, mely középkori anyagát tekintve az ország második legnagyobbja is, csak a fővárosi Magyar Országos Levéltár előzi meg. A levéltár a Szent Adalbert Központban található. Eredetileg a káptalan saját magánlevéltára volt. Mivel a káptalan tevékenysége a töröktől el nem foglalt országrész egészére kiterjedt, így a levéltár az ország egyik legnagyobb családtörténeti anyagát is őrzi 1225-től 1882-ig. A levéltár iratanyagának mennyisége 385 folyóméter. A második a városban található levéltárak közül a Prímási Levéltár, amely az ország legnagyobb egyházi levéltára. Az iratokat a Prímási palota és a bazilika őrzi. A levéltárat a 11. században alapították, a legkorábbi leltára viszont a 15. századból maradt fent. Az ezt követő Komárom-Esztergom Megyei Levéltár az önkormányzati levéltárak közé tartozik, székhelye a Vörösmarty utcában található.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angelina Jolie és Brad Pitt 2010-ben az In the Land of Blood and Honey (A vér és méz földjén) című film forgatásán
  • Helyi újságok: Komárom-Esztergom Megyei 24 óra, Szerda Magazin.
  • Az esztergomi rádióállomásról sugározzák Kék Duna Rádió Esztergomot a 90,5 MHz-en.
  • Helyi zenekarok: Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar, Strigonium Consort (régizene-együttes), Jaywalker (ex-Longbow), Kamikaze, Anagramma (ex-Le panic), Angelus, Tűzkerék XT, Watch my dying, Graveyard At Maximum, Szépülő városközpont, Heaven Street Seven, Hobby Blues Band, Sic Transit

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Esztergomi Várszínház - Az Esztergomi Várszínház Esztergom egyetlen, szabadtéri színháza, ami a vár déli végében, az úgynevezett Budai toronynál működik.
  • Horror Színház - Magyarország első és egyetlen olyan színháza, melynek célja horror- és thriller-drámák bemutatása.

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Esztergom 2005-ben egymillió turistát fogadott. 1972-ben ez a szám, csak 200–350 ezer fő volt.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1895 előtt az Esztergom szent királyi város „testvérvárosai” kifejezést Szentgyörgymezőre, Szenttamásra és az Érseki Vízivárosra használták. Ma jelenleg a városnak kilenc testvérvárosa van, és 2007 óta Szekszárddal tart fent partnervárosi kapcsolatot.

Partnerváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo/adatok/turizmus/regiok/budapestkornyeke.html
  2. Esztergom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  4. :: 24 Óra Online
  5. Hídlap - 2009. február 7.
  6. http://www.esztergom.hu/wps/portal//fejlesztes?docid=CSAR-82WDVG
  7. Kék Duna Rádió Online - Munkalehetőségek és képzési program az elbocsátott esztergomiaknak
  8. Magyarországi térképek – Nyilvántartott álláskeresők
  9. A Komárom-Esztergom megyei területfejlesztési koncepció 2007-2013 (ágazati munkacsoportokkal egyeztetett változat)
  10. MNO Magyar Nemzet Online - Új hajójáratok indulnak
  11. ETV Köztér 2008. december 7.
  12. Tartozás miatt leáll a közösségi közlekedés Esztergomban
  13. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HELYSÉGNÉVTÁRA 2006
  14. Népszámlálás 2001 – 6. Területi adatok – Központi Statisztikai Hivatal
  15. Esztergom 1945-1975
  16. esztergom.hu Portál
  17. BIBLIO2
  18. Katolikus egyházi könyvtárak Magyarországon
  19. EKE
  20. EKE
  21. Hídlap 2007. augusztus 25-ei száma, 23. oldal
  22. Hídlap - Kanadától Esztergomig
  23. http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/hirek/esztergom/
  24. Pifkó Péter – Zachar Anna: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig (2000)
  25. Mindszenty József: Esztergom, a prímások városa (1973)

Felhasznált könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi könyvek a kategóriába tartozó cikkek többségének forrásul szolgáltak:

  • Almásy István 1842: Esztergam.
  • Dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai sorozat)
  • Az esztergomi Várhegy és történelmi környezete (2003)
  • Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)
  • Dercsényi Dezső és Zolnay László: Magyar műemlékek – Esztergom (1956)
  • Esztergom királyi vár (1971)
  • Zolnay László és Lettrich Edit: Esztergom
  • Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
  • Dr. Lepold Antal és Dr. Lippay Lajos: Esztergomi útikönyv
  • Lepold Antal: Esztergom régi látképei 1944 [1]
  • Dercsényi Dezső: Az esztergomi királyi palota (1975)
  • Győrffy Lajos: Az esztergomi bazilika Története és leírása (1886)
  • Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
  • Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászületése 1945 után (1993)
  • Cséfalvay Pál: Az Esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1997)
  • Esztergom ezeréves (1973)
  • Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája (2000)
  • Zolnay László: A középkori Esztergom
  • Esztergom – A Nemzeti Ujság külön melléklete
  • Régészeti barangolások Magyarországon (1978)
  • Szent István városa – Esztergom története (2006)
  • Egy elfelejtett temetőről – Helytörténeti pályamunka a Város- és Faluvédők Szövetsége pályázatára (A József Attila Ált Isk. munkája) (1994)
  • Esztergomi Balassa Bálint Társaság: Esztergom évlapjai (1988)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergom témájú médiaállományokat.

Programajánlók, hírforrások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Intézmények, rendezvények honlapjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még a Rendezvények menüpontot

Fényképalbumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Érsekújvár Zselíz Szob Héraldique meuble compas.svg
Párkány

Észak
Nyugat  Esztergom  Kelet
Dél

Visegrád
Nyergesújfalu Dorog Budapest