Esztergom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47° 47′ 8.20’’, k. h. 18° 44′ 25.04’’

Esztergom
A vár és a főszékesegyház
Esztergom címere
Esztergom címere		 Esztergom zászlaja
Esztergom zászlaja
Becenév: Szent István városa,
Magyar Sion,
Magyar Róma
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Kistérség Esztergomi
Rang város
Alapítás éve 972[1]
Polgármester Meggyes Tamás
Jegyző Dr. Marosi György
Irányítószám 2500-2509
Körzethívószám 33
Népesség
Teljes népesség 30 523 fő (2008) +/-
Népsűrűség 304,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 105 m
Terület 100,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Esztergom (Magyarország)
Esztergom
Esztergom
é. sz. 47° 47′ 8.20’’, k. h. 18° 44′ 25.04’’
Esztergom weboldala

Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben. Kikötőváros a Duna folyam partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont.

Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A magyar repülés egyik bölcsője: 1936-tól az itteni kisrepülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye, az Ister-Granum Eurorégió központja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése és földrajza

A város vázlatos térképe
Az óváros, előtérben a kórház sebészeti épülete
A Garam és a Duna találkozása a Vaskapuból nézve. A háttérben Garamkövesd, elöl Szentgyörgymező

A Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna folyam jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Az EU normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Az óvárosra kelet-nyugat irányú beszorítottság jellemző. Nyugatról a Duna, Keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él.

  • Szigetek Esztergom közigazgatási határain belül található szigetek a Duna folyásának megfelelően: Körtvélyesi-sziget, Nyáros-sziget, a Táti-sziget 0947 helyrajzi számú része, Csitri sziget, Prímás-sziget, Helemba-sziget, Dédai-sziget, Törpe-sziget.

A 0956 helyrajzi számú szigetet, ami a Helemba-sziget felett volt elmosta a Duna. A 2008 novemberében Tát nagyközséggel történt közigazgatási területek cseréje folyamán az egyes szigetek ahhoz a településhez kerültek, amelyikhez nagyobb részük tartozott. A Prímás-sziget eredetileg két szigetből állt: a Prímás- és a Vízivárosi-sziget. Ezek nagyon közel voltak egymáshoz, és amikor egy cementet szállító hajó elsüllyedt a Dunán a századfordulón, a két sziget közötti csatornát Víziváros település megbízásából feltöltötték a cementtel. A sziget ezen részét hívják ma Kutyaszorítónak.

  • Fontosabb állóvizek (északról délre): Halas tó, Mini tó, Fürdő tó, Kerek tó, Dédai-tó, Bíróréti-tó, Bottyán tó, Palatinus-tó (A Bottyán tó nevéről bővebben az Esztergom története cikkben olvashatsz)
  • Fontosabb folyóvizek Duna 18 km hosszan, Kis-Duna, Csenke-patak, Kincses-patak, Szent János- vagy Szentléleki-patak, Diósvölgyi-patak, Kenyérmezői-patak, Fári-kút, a Cigány- és a Hármas-kút. A Duna bal partján, a várossal szemben torkollik a Garam, és nem messze az Ipoly a Dunába.
  • Hegyek Az óváros legmagasabb pontja, legidősebb képződménye és egyben központja a 157 m magas, dolomitból álló Várhegy. Ezzel szomszédos a Szent Tamás-hegy, mely a várost keretező dombvidék egyik tagja. E dombvidék felszíne keleti irányban lépcsőzetesen emelkedik, részei: Elő-hegy (176 m), Szent János-kút (175 m), Orbán-kápolna (179 m), Kusztus (237 m), Sípolóhegy (318 m), Kis-kúria hegy (317 m), Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m). A Szent Tamás-hegy, a Várhegy és a Kis-Duna-ág között törnek fel Esztergom hévforrásai, valamennyi hévízzel kevert karsztvíz, hőmérsékletük 29 °C körül mozog. Ezek táplálják a város strandját, és erre épült a város új termál- és élményfürdője. A Várheggyel szemben lévő egykori Szent György hegyet a Bazilika építésekor elhordták.
  • 2005 óta a Duna–Ipoly Nemzeti Park székhelye Esztergom, bár az igazgatóság továbbra is Budapesten működik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Szentgyörgymező

Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik:

  • Egyesek szerint az Iszter(gam)ból ered (Iszter=Duna, Gam=Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó).
  • A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü=mellékág).
  • Neve bolgár-török estrogin küpe (= bőrpáncél) és a strgun (= tímár) főnevekből ered és egykori bőrpáncélkészítők lakhelyére utal.
  • Nevének eredetével kapcsolatban a szláv sztregomj (= akire vigyáznak) szó is szóba jöhet.

[szerkesztés] Más nyelveken

Nevének számtalan változata a város jelentőségére utal a történelem folyamán:

németül Gran, a római korban latinul Solva, középkori latinul Strigonium, szláv nyelveken: Strihom, szlovákul: Ostrihom, lengyelül: Ostrzyhom, csehül: Ostřihom, horvátul: Ostrogon, szerbül: Острогон, románul: Strigoniu, törökül Estergon, görögül: Έστεργκομ, ősmagyar neve: Isztergám, régiesen: Esztergám.

A köznyelvben csak Egom. Szokták Szent István városának, A magyar Sionnak, vagy a magyar Rómának hívni. A német Gran a közeli Garam folyónévből ered.

[szerkesztés] Története

Lásd még a Solva, az Esztergom története és az Esztergom polgármestereinek listája cikkeket
A belvárosi Lőrinc utca a Bottyán hídról
A vár
Várkápolna késó román-kori ülőfülkéje
A török kori Esztergom, 1664

A város területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt. A római időkben Salvio Mansio néven település állt itt. A rómaiak Solva néven castrumot építettek itt, a limes része volt. A 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta. Itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. István uralkodása óta érseki székhely. A várhegyem építette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről Szent Adalbert-templomnak nevezett el. A középkori Esztergom több önálló egységekbe szerveződött. A királyi várost rengeteg külváros vette körül. Itt működött a 13. század elejéig az ország egyetlen pénzverdéje. A 12. században a városban megfordult többek között II. Konrád német császár, VII. Lajos francia király és Barbarossa Frigyes német-római császár. Imre király 1198-ban az érseknek adta a várost. 1242 telén a tatárok a várost lerombolták, de a fellegvárat nem tudták bevenni. A tatárjárás után a királyi udvar előbb Visegrádra, majd Budára költözött. 1301-ben Esztergomban kapott magyar koronát Károly Róbert. A trónviszályok alatt a város többször is gazdát cserélt.

A 15. században vallási és kulturális központ volt. Gyakran fordultak meg itt királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek. 1543-ban elfoglalta a török, az Oszmán Birodalom végvára, az Esztergomi szandzsák központja lett. A tizenötéves háború idején Karl Mansfeld csapatai báró Cseszneky Mátyás magyar huszárainak segítségével visszafoglalták, de 1683-ig – végleges felszabadításáig – többször gazdát cserélt, az egymást követő ostromok során majdnem az egész város elpusztult, elnéptelenedett.

A kurucok hatheti ostrom után, 1706. szeptember 16-án, Rákóczi személyes vezetésével foglalták el a várat.

1708-ban visszakapta szabad királyi városi rangját. A török hódításkor elmenekült érsekség csak 1820-ban tért haza. 1822-ben kezdték építeni a bazilikát, melyet 1856-ban szenteltek föl.

Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth Lajos és Széchenyi István is megszálltak a városban. 1849. április 16-án a magyar sereg itt is győztes csatát vívott az osztrákokkal.

1876-ban törvényhatósági jogú városi jogai megszűntek, és rendezett tanácsú városként, szabad királyi városi címmel, betagolták Esztergom vármegye szervezetébe. Ezt azzal indokolták, hogy lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt, és gazdasága sem volt elég erős. 1895-ben átadták a Budapest–Esztergom vasútvonalat. Ugyanebben az évben, szeptember 28-án nyílt meg a Mária Valéria híd is Esztergom és Párkány között, és ebben az évben egyesült véglegesen a város három szomszédos településsel (Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező).

A trianoni békeszerződés után elveszítette vonzáskörzetének nagy részét. 1919-ben cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, amelyet csak 1927-re sikerült újjáépíteni. Az ideiglenesen egyesített Komárom és Esztergom vármegyéknek 1923-tól Esztergom lett a székhelye. A harmincas években feltárták az addig a föld alatt fekvő várat, artézi fürdőket építettek, kedvelt idegenforgalmi célponttá tették Esztergomot. A második világháborúban, 1944-ben visszavonuló német csapatok felrobbantották a híd három középső nyílását. A szovjetek 1944 december 26-án foglalták el. A város hivatalosan az 1950-es megyerendezésig, ténylegesen azonban 1952-ig maradt megyeszékhely, mivel a megyei tanács végrehajtó bizottsága csak ekkor tudott Tatabányára költözni. Több megyei intézmény azonban, mint például a megyei földhivatal, a levéltár, a megyei börtön és az 1980-as évek végéig a megyei bíróság is Esztergomban maradt. Az 1950-es években katonavárosként emlegették. Fél évszázados roncsaiból 2001-re ismét újjáépült a Mária Valéria híd. A híd megint összekötötte a várost történelmileg kialakult vonzáskörzetével. Regionális vezető szerepét tovább erősíti a 2003-ban megalakult Ister-Granum Eurorégió, amely nagyjából a régi Esztergom vármegyét, és Hont vármegye egyes részeit, területét öleli fel.

[szerkesztés] Közlekedés, infrastruktúra

A város egyik új busza, Esztergom logójával

[szerkesztés] Közút

A város Budapestről autóval a 10-es főúton Dorogon, a 11-es főúton Visegrádon vagy Dobogókőn keresztül közelíthető meg. 2001 óta a város újra elérhető Párkány irányából a Mária Valéria hídon át. Autóbuszok Budapest felé indulnak legsűrűbben, mintegy napi ötven-hatvan járatpár közlekedik az Árpád híd és Esztergom között. Jelenleg folyik a város második közlekedési tengelyének kiépítése, az úgynevezett Bánomi-áttörés, ami tehermentesíteni fogja a belvárost és eltereli a forgalmat a Várhegy környékéről, így felgyorsulhat a városon keresztül menő forgalom.

[szerkesztés] Vasút

Siemens Desiro típusú vonatok a vasútállomáson

Esztergom két vasúti vonalon közelíthető meg. 1891-ben készült el az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal, a Budapest–Esztergom-vasútvonalat pedig 1896 májusában adták át. Ma a Komárom-Esztergom–Komárom útvonalon naponta 14, Budapest-Esztergom-Budapest között naponta 46 menetrendszerinti járat közlekedik. (A vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnak). 2006. december 10-én az összevont Budapest-Esztergom, illetve Esztergom-Almásfüzitő vonalakon az Államvasutak bevezette az ütemes menetrendet, így a Nyugati pályaudvarról minden óra 20. percében, Esztergomból pedig minden óra 8. percében biztosan indul vonat. Budapest közelsége indokolná a pálya vonalvezetésének felülvizsgálatát, illetve a vágányok számának növelését.

  • Vasútállomások Esztergom területén:
Esztergom-Kertváros
Esztergom (végállomás)
Tábor (Kenyérmező) (nem működik; a 2006-ban meghirdetett önkormányzati program szerint újra üzembe helyezik)
Suzuki (csak ipari)

[szerkesztés] Vízi

A vasútállomás
A Bottyán-palota

Az Hotel Esztergom melletti Kis-Duna szakaszon már a nyolcvanas években kialakítottak kishajó kikötőt a nyugati turistáknak. Később, ahogy a városon belül elterjedt a hajózás és nőtt a hajósok száma yachtkikötővé alakították át. A távolsági vízi közlekedés egyértelműen a turisták igényeit elégíti ki. A várost hetente 54 szálloda- és több kirándulóhajó érinti. [2] Esztergom és Budapest között csak a főszezonban járnak menetrendszerinti kirándulóhajók az alábbi napokon. Többnyire reggel és délelőtt indulnak, és este érkeznek vissza Budapestre.

Előszezon: Április 8. – Április 30. minden szombaton és vasárnap
Főszezon: Május 1. – Szeptember 3. naponta
Utószezon: Szeptember 8. – Október 1. minden péntek, szombat és vasárnap

A Mahart és a város közös vállalata, az Esztergom-Mahart Kft. 2009 májusában új hajójáratokat indít Esztergomból Visegrádra és Szentendrére. Az Ister-Granum névre keresztelt Moszkva típusú hajó hétvégenként jár. 2010-ben indulnak belföldi hajójáratok Komáromba is.[3]

A városi kikötők belföldi utasforgalma évi 60 ezer fő. A nemzetközi szállodahajók forgalma 120-140 000 fő[4], kikötéseik száma évente 960. Mivel a Dunán egyszerre egymás mellett csak három hajó köthet ki, és nem egyszer a meglévő kikötő és a mólók kevésnek bizonyulnak, tervezik egy új turista-kikötő építését az esztergomi oldalon, és épül a teherkikötő a párkányi oldalon. A jelenlegi hajóállomás a Prímás-szigeten található. További kikötő-mólók vannak a vízivárosi Erzsébet parkban, illetve 2006-ban adtak át a Prímás-szigeten egyet.

[szerkesztés] Légi

Lásd még: Esztergomi repülőtér

Komárom-Esztergom megyében két repülőtér található. Az egyik a kecskédi repülőtér, a másik az esztergomi. A füves kifutópályával rendelkező Kertvárosban található repülőtér csak középkategóriájú gépek fogadására alkalmas, ezért tervben van átalakítása Business repülőtérré, ami elősegítené Esztergom erősödő regionális szerepét. Jelenleg főként sport célokra használják. Ejtőernyősök, vitorlázórepülősök, sárkányrepülősök kedvelt célpontja. Az esztergomi repülőtér a 111-es főúttal párhuzamosan fekszik Esztergom és Kertváros között az ipari parkkal szemben. Kifutója 1000 × 80 méteres.

[szerkesztés] Helyi közlekedés

A prímási palota, mögötte egy kikötőmóló az Erzsébet parkban
A Kálvária-kápolna

Esztergomban az autóbusz-forgalom igen jelentős, naponta 408 távolsági, 14 elővárosi, 210 helyi járat indul az autóbusz-pályaudvarról, illetve érkezik oda. A helyi közlekedést a Vértes Volán látja el, és azt csak buszok biztosítják, de mivel a buszvégállomás a belvárosban található, ezért minden látnivaló gyalogosan is könnyen megközelíthető. Helyijáratok indulnak a szomszédos Párkányba is „S” jelzéssel.

A Simor János utcai buszvégállomás 1960-as években készült el a belvárosban. Hosszú évek tervezése után megvalósulni látszik a buszpályaudvar kiköltöztetése a belvárosból az óváros déli részére, a Tesco áruház mellé. A jelenlegi buszpályaudvar helyén parkolókat alakítanának ki. Ezután a helyi közlekedést teljesen át kell szervezni. Az eddigi sugár irányú buszvonalak körjáratossá alakulnak. Nagy részük a belváros, valamint Kertváros felé indulna, de szó van egy búbánatvölgyi és egy párkány-esztergomi helyijárat indításáról is. 2008-ban iskolabuszjárat indult az óváros és Búbánat között. A belváros első háromszintes, 330 férőhelyes mélygarázsát 2008-ban adták át a Prímás-szigeten.

  • Esztergomi Duna-hidak listája (a Duna folyásának megfelelően)

A Kis-Dunán:

Angyal híd (Vízmű területére vezet),
Szent Erzsébet híd (2007-ig Tabán híd; a legújabb, tehermentesíti a belvárost),
Szent Miklós híd (régi nevén Béke híd, helyi nevén a „Lépcsős híd”, gyalogos),
Bottyán híd (A belvárosba vezet),
Kossuth híd (a Vízivárosban; csak gyalogos, kerékpáros közlekedés).

A főágon: Mária Valéria híd

A Szent János-patakon: Szalma híd

[szerkesztés] Látnivalók

A Pestis-Madonna szobor, 2005

Lásd még: Esztergom műemlékeinek listája Lásd még: Emléktáblák Esztergomban Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állott, melyeknek maradványai nem fellelhetőek. Ezek: Ákospalotája, Árpádvár, a Hídfőerőd, a Sípolóhegy és Párkány egykori erődje. A Táti út és a Duna által határolva a város szélén állt a hajdani Szentkirály városrész, kicsit távolabb, szintén a táti út mentén Zsidód falva. Mindkét település az Árpád-korban volt lakott, és élték virágkorukat.

[szerkesztés] A déli városrészben

  • A római Pantheon mintájára készült Szent Anna (Kerek) templom, amin Packh János a bazilika nagyobb kupolájának kivitelezését próbálta modellezni
  • A világháborús hősök emlékműve a Hősök terén
  • A Vasút utca környékén a középkori Kovácsi falu templomának és temetőjének maradványai kerültek elő.

[szerkesztés] A belvárosban

[szerkesztés] A Várhegyen és környékén

A Víziváros és a Várhegy árvíz idején

[szerkesztés] A Vízivárosban

Pilisszentléleki pálos kolostor

[szerkesztés] Pilisszentléleken

[szerkesztés] Természeti értékek

Lásd még: Híres esztergomiak listája

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Múzeumok

Az ószeminárium, 2007
A kertvárosi plébániatempolm

[szerkesztés] Levéltárak

A Királyi város fölé magasodó öregtemplom

[szerkesztés] Könyvtárak (állomány 2008-ban)

A bazilika és a vár Párkányból

Megszűnt könyvtárak

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Rendezvények

Széchenyi tér

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Helyi TV Stúdiók

[szerkesztés] Újságok

Szent István tér, háttérben a Duna, 2006
  • Komárom-Esztergom Megyei 24 óra
  • Esztergom és Vidéke
  • Hídlap

[szerkesztés] Rádióállomások

  • Kék Duna Rádió Esztergom (92,5 MHz)

[szerkesztés] Esztergomban forgatták

[szerkesztés] A várossal kapcsolatos egyéb művek

Egykori bencés gimnázium, ma Bottyán Középiskola
  • 2000-ben a Várhegyen volt Szörényi Levente rockoperájának, a Veled Uramnak az ősbemutatója.
  • Liszt Ferenc kompozíciója, az Esztergomi mise, ami a Bazilika fölavatására készült. (1856)
  • Hulényi Ferenc: Az Esik eső karikára kezdetű Kossuth-nóta (1848)
  • Kormorán : Öleld át, ki melletted áll (A Mária Valéria híd avatására, 2001)
  • Estergon Kalesi (Esztergom vára): janicsárinduló, később török virágének. Több neves török előadó is feldolgozta, pl: Barış Manço vagy Laço Tayfa.
  • Babits Mihály: Dal az esztergomi bazilikáról
  • Ismerős arcok: Építsünk hidat!

[szerkesztés] Helyi zenekarok

Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar, Strigonium Consort (régizene-együttes) Jaywalker (ex-Longbow), Kamikaze, Anagramma (ex-Le panic), Angelus, Tűzkerék XT, Watch my dying, Graveyard At Maximum, Szépülő városközpont, Heaven Street Seven

[szerkesztés] Érdekességek

A bazilika és a vár díszkivilágítása
  • Esztergom 2005-ben egymillió turistát fogadott. 1972-ben ez a szám, csak 200–350 ezer volt.
  • A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli. Itt megtalálod a kapcsolódó cikket.
  • Született egy janicsárinduló is a városról, az Estergon Kalesi (Esztergom vára).
  • A városban található egykori forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba (156 m). A szerkezet még a 17. században is működött. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.
  • A városba három császár tett látogatást: Barbarossa Frigyes (1189), Ferenc József (1886)[11], Akihito japán császár (2002)
  • A Bazilikában, a levéltárban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.
  • A 34 magyar szent mintegy harmada élt Esztergomban. [12]

[szerkesztés] A város jelképei

Városháza
  • Mai címere 12. századi városkép és az Árpádok sávos, címeres pajzsa kombinációjából alakult ki.
  • Zászlaja kilenc egyenlő részre osztott sáv, öt vörös, négy ezüst (fehér). Közintézményeken gyakran látni a város címerével kombinált változatot.
  • Esztergomi Bazilika A világ legnagyobb bazilikáinak sorában a 18. helyet foglalja el. A méretét a római Szt.Péter bazilika főhajójában lehet látni.
  • A királyi vár
  • A Mária Valéria híd
  • Esztergomi oroszlánok, eredetileg egy freskó a királyi vár falán (Bizánci hatásra). Ez volt az Árpádok címeres oroszlánja.
  • A rózsaablak a királyi várban
  • Városszignál: 2004. június 4-től a trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában, minden nap délután fél ötkor megszólal a királyi várból a város szignálja. A négy égtáj irányába fordított hangszórókból a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország” című dal hangzik fel, mely emlékeztet az első világháborút követő, a magyarság szempontjából sorsdöntő eseményre. A hét utolsó két napján a szignál hosszabban hallható, az említett dallamon kívül négy másik dal is elhangzik. Ezek a „Boldogasszony Anyánk”, „Krasznahorka büszke vára”, „Ott, ahol zúg az a négy folyó” és az „Esti dal”. A dalokat Fehér László esztergomi klarinét- és tárogatóművész adja elő a felvételen.

[szerkesztés] Gazdaság

A Rubik Ernő Ipari Park

Már Géza fejedelem uralkodása alatt létrejött az első kereskedőtelep, amely egyben a Duna hajóforgalmának vámolóhelyéül is szolgált, és évszázadokig itt működött az ország egyetlen pénzverdéje. A kereskedelemmel foglalkozó örményeknek saját kolóniájuk volt Esztergomban. A 19. században lépett Esztergom a fontos bortermelő városok sorába. Az Esztergom-dorogi-medence bányászatának köszönhetően a 19. század végén fontos bányaváros volt. A huszadik század elején repülőgépgyár működött idősebb Rubik Ernő vezetésével. Az ő nevét vette fel az ipari park 2007-ben. A szocializmus évei alatt gépipar volt jelentős a városban. Fontosabb gyárak a Labor Műszeripari Művek, a Látszerészeti Eszközök Gyára, az Elektronikus Mérőeszközök Gyára és a Szerszámgépipari Művek voltak. A város határában, 1991-ben gyárat épített a Suzuki autógyár, ami a régió legnagyobb munkaadója és a város legnagyobb adózója. 2007-ben 6500-an dolgoznak a gyárban, ebből 2700-an Szlovákiából. 320 alkatrész-beszállítója van, köztük 60 magyar cég, a termelés az említett évben 232 480 db gépkocsi volt. Jelenléte határozta meg az ipari park kialakulását, fejlődését, ami a központi belterülettől délre fekszik. 2001. november 21-én Esztergomban alakult meg Magyarország első klasztere, a Közép-magyarországi Autóipari Klaszter. Az ipari park kiterjedése jelenleg 286 hektár[13], mely egy északi és egy déli területre oszlik. Negyvenkilenc cég telepedett itt meg.[14] Közülük nagyobb vállalatok: Tyco, Plastimat, Neuzer, Habasit, Diamond Electric, Lotus foods, Alcufer, D&V Logistics 2000, Sumitomo Kft, Ger-Dach Kft, Pan Mont Kft, Sped Pack Kft, SZTTE Kft, Tari-Prod. Kft, Kirchhoff és a Ryowa. 2008 végén 20 000 ember dolgozott az ipari parkban.[15]

[szerkesztés] Oktatás

Az egyetem a Bazilika szomszédságában

1978-ban 8000 diákkal és 500 pedagógussal, összesen 18 állami tanintézmény működött. Ebből egy leánynyelő intézet, egy gyermekotthon, kettő felsőfokú iskola, hat középiskola, kettő szakmunkás iskola.[16] 2004-ben összesen 7000 általános- és középiskolás diák tanult a városban. (2500 általános iskolában, 4500 középiskolában)

[szerkesztés] Általános iskolák

  • Arany János Általános Iskola
  • Babits Mihály Általános Iskola
  • József Attila Általános Iskola
  • Mindszenty József Katolikus Általános Iskola
  • Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola
  • Petőfi Sándor Általános Iskola
  • Pilisszentléleki általános iskola
  • Szent Margit Általános Iskola
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Gyakorló Általános Iskolája

[szerkesztés] Középiskolák

Melocco Miklós: István megkoronázása

Megszűnt középiskolák

[szerkesztés] Felsőoktatás

[szerkesztés] Egyéb

  • Zsolt Nándor Zene- és Művészeti Iskola
  • OKTÁV Továbbképző Központ

[szerkesztés] Statisztikák

[szerkesztés] Éghajlat

Forrás, módszertan Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec
Levegő átlag hőmérséklete °C -2,04 -1,18 3,05 8,83 14,76 17,54 19,89 19,88 15,07 9,92 3,53 -1,01
Szél sebessége (m/s) 5,28 4,98 4,48 4,33 3,99 4,36 4,32 4,26 4,70 4,23 4,51 5,20
Csapadék (mm) 38 36 32 42 59 71 56 57 41 40 58 47
Csapadékos napok száma 12,1 10,8 10,9 11,1 12,6 12,9 11,0 10,5 9,0 8,5 12,6 12,9

[szerkesztés] A város 2007-es költségvetése

A 2007. október 18-i módosítások után: [18]

ezer Ft Bevétel Kiadás
Felhalmozási célú 5 158 846 6 158 846
Működési célú 9 712 597 9 712 597
Összesen 14 871 443 15 871 443

[szerkesztés] Közművek (2005. januári állapot szerint)

  • Vízellátottság szempontjából a város lefedettsége 100%-os, a fővezeték hossza 119 km.
  • Csatornázottság szempontjából a lefedettség 2005 januárjában 79%, a csatornahálózat hossza 75, 4 km.
  • Lefedettsége villamos-energia ellátás szempontjából 100%-os.
  • A város belterületének több mint 90%-a földgázvezetékkel lefedett, területén jelenleg hozzávetőlegesen 5.300 a hálózatba kapcsolt fogyasztók száma. A gerincvezeték hossza 100,1 km, a leágazó hossz 38,39 km.

[szerkesztés] Demográfiai adatok (2001)

[19]

Bottyán híd
Simor Kórház

Nemzetiségi kötődés: magyar: 92,9%; cigány: 2,4%; lengyel: 0,1%; német: 1,4%; román: 0,1%; szlovák: 1,3%; ismeretlen, nem válaszolt: 6,0%

Vallás:[20]

  • Katolikus 19 622 fő
    • Ebből római katolikus: 19 365, fő 65,8%
    • Görög katolikus: 257 fő, 0,9%
  • Református: 2184 fő, 7,4%
  • Evangélikus: 352 fő, 1,2%
  • Más egyházhoz, felekezethez tartozik: 0,9%
  • Nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 3500 fő, 11,9%
  • Ismeretlen, nem válaszolt: 220+3307 fő, 12,0%

Lakásszám:

  • 1990-ben 10 597
  • 1995-ben 10 739
  • 2001-ben 11 093
  • 2005-ben 11 550

[szerkesztés] Lakónépesség alakulása

A Szent Anna vagy „Kerektemplom”
Év Lélekszám
1000 10 000
1242 12 000
1683¹ 400
1701² 2 030
1720² 2 700
1756² 4 342
1789² 5 161
1820 10 169
1824 11 157
1850 11 661
Év Lélekszám
1867 11 215
1869 14 512
1880 14 944
1890 16 749
1893³ 15 749
1900 16 948
1910 17 881
1920 16 040
1930 17 354
Év Lélekszám
1943 22 170
1949 20 040
1967 26 000
1970 28 519
1980 30 870
1990 29 841
2001 29 041
2007 30 261
2008 30 523
  • ¹ A török kiűzése után
  • ² Csak a királyi városban
  • ³ Ebből 9 349 a királyi városban

[21] [19] [22] [23] [24] [25][26]

[szerkesztés] Összes jelenlévő népesség

Esztergom belvárosa
Év Lélekszám
1870 14 763
1880 15 231
1890 16 059
1900 18 206
1910 18 220
1920 18 283
Év Lélekszám
1930 17 543
1941 22 537
1949 20 363
1960 23 459
1970 27 367
2007 30 600

[27][28]

[szerkesztés] Egyes városrészek lakónépessége 2001-ben

A Kis-Duna

[19]

Belterület neve Lélekszám
Központi belterület ¹ 22 626
Kertváros 5765
Pilisszentlélek 328
Szamárhegy 261
Kettőspince 57
Döbönkút 42
Kerektó 36
Búbánatvölgy 20
Sípolóhegy 1
Külterület neve Lélekszám
Húsipari gazdaság 71
Bocskoroskút ² 38
Sátorkőpuszta 37
Borzhegy 26
Újföldekdűlő 25
Diósvölgy 21
Világoshegy 19
Kiskúria 16
Szentkirályi Duna-dűlő 14

¹ A központi belterület fontosabb részei: Belváros, Víziváros, Szenttamás, déli városrész (Egykori Kovácsi falu területe, Szentlázár, Szentpál), Tabán, Prímás-sziget, Szentgyörgymező, Bánom, Aranyhegy
² Bocskoroskutat (és a listán nem szereplő Zsellér-földeket) 2007 februárjában belterületté nyilvánította az önkormányzat.

[szerkesztés] Testvérvárosai

A Kerek-tó
A Várhegy
Az esztergomi bazilika orgonája

1895 előtt az Esztergom sz. kir város „testvérvárosai” kifejezést Szentgyörgymezőre, Szenttamásra és az Érseki Vízivárosra használták.

 

Partnerváros

[szerkesztés] Forrásnak használt könyvek

  1. ^ http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo/adatok/turizmus/regiok/budapestkornyeke.html
  2. ^ A Komárom-Esztergom megyei területfejlesztési koncepció 2007-2013 (ágazati munkacsoportokkal egyeztetett változat)
  3. ^ http://www.mno.hu/portal/633221
  4. ^ ETV Köztér 2008. december 7.
  5. ^ http://www.okgyk.hu/konyvtarak.html
  6. ^ Könyvtárak Komárom-Esztergom Megyében
  7. ^ BIBLIO2
  8. ^ http://www.eke.hu/feszter.html
  9. ^ Hídlap 2007. augusztus 25-i száma, 23. oldal
  10. ^ Hídlap - Kanadától Esztergomig
  11. ^ Pifkó Péter – Zachar Anna: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig (2000)
  12. ^ Mindszenty József: Esztergom, a prímások városa (1973)
  13. ^ :: 24 Óra Online
  14. ^ Hídlap - 2009. február 7.
  15. ^ http://www.kekduna.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=122366
  16. ^ Esztergom 1945-1975
  17. ^ http://www.esztergom.hu/wps/portal/aktualis?docid=AAMN-7L5JZ5
  18. ^ http://egominfo.hu/f_egy_irmutat.phtml?sn=1&ir=4373
  19. ^ a b c A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HELYSÉGNÉVTÁRA 2006
  20. ^ http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/11/data/tabhun/4/prnt01_10_0.html
  21. ^ Annales Strigonienses 1994, 172. o
  22. ^ Csonka-Magyarország közigazgatási helységnévtára (1943)
  23. ^ Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990
  24. ^ Népmozgalom a Közép-Dunántúlon 2007
  25. ^ Dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai sorozat)
  26. ^ Népszámlálás 2001 – 6. Területi adatok – Központi Statisztikai Hivatal
  27. ^ Népszámlálás 2001 – 6. Területi adatok – Központi Statisztikai Hivatal
  28. ^ Hídlap - Egyre gyorsabban fogy a magyar

Az alábbi könyvek a kategóriába tartozó cikkek többségének forrásul szolgáltak

  • Dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai sorozat)
  • Az esztergomi várhegy és történelmi környezete (2003)
  • Horler Miklós – A Bakócz-kápolna (1987)
  • Dercsényi Dezső – Zolnay László: Magyar műemlékek – Esztergom (1956)
  • Esztergom királyi vár (1971)
  • Zolnay László – Lettrich Edit: Esztergom
  • Zolnay László : Esztergom útikalauz (1957)
  • Dr. Lepold Antal – Dr. Lippay Lajos: Esztergomi útikönyv
  • Dercsényi Dezső: Az esztergomi királyi palota (1975)
  • Győrffy Lajos: Az esztergomi bazilika Története és leírása (1886)
  • Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978) (a török háborúkról szóló történei részhez)
  • Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászületése 1945 után (1993)
  • Cséfalvay Pál: Az Esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1997)
  • Esztergom ezeréves (1973)
  • Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája (2000)
  • Zolnay László: A középkori Esztergom (1983) (külvárosok cikkeihez)
  • Esztergom – A Nemzeti Ujság külön melléklete
  • Régészeti barangolások Magyarországon (1978) (külvárosok cikkeihez)
  • Szent István városa – Esztergom története (2006) (külvárosok cikkeihez)
  • Egy elfelejtett temetőről – Helytörténeti pályamunka a Város- és Faluvédők Szövetsége pályázatára (A József Attila Ált Isk. munkája) (Esztergom-Kertváros szócikk történeti részéhez) (1994 ?)
  • Esztergomi Balassa Bálint Társaság: Esztergom évlapjai (1988) (Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező cikkekhez)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Esztergom témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Programajánlók, hírforrások

[szerkesztés] Intézmények, rendezvények honlapjai

Lásd még a Rendezvények menüpontot

[szerkesztés] Videók

[szerkesztés] Fényképalbumok

[szerkesztés] Webkamerák

Érsekújvár Zseliz Szob
Párkány

Észak
Nyugat  Esztergom  Kelet
Dél

 Visegrád
Nyergesújfalu Dorog Budapest
m • v • sz
Az esztergomi Királyi városrész, Hévíz és Szenttamás látnivalói
Látnivalók
Templomok, kápolnák
Utcák és terek
Belvárosi hidak
m • v • sz
Az esztergomi Várhegy és környezetének látnivalói
Látnivalók
Királyi vár
Főszékesegyház
m • v • sz
Az esztergomi Víziváros látnivalói
Látnivalók
Utcák és terek
m • v • sz
Az Esztergomi kistérség települései
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök