Hibrid (biológia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zebra és szamár hibridje

A hibrid biológiai értelemben két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.[1] A legelterjedtebb értelmezésben a keresztezett csoportok általában különböző fajok – melyekből fajhibrid jön létre – de más szintű taxonok kereszteződése során létrejövő egyedeket is hibrideknek nevezzük. A hibridek tulajdonságai általában átmeneti jellegűek.[2]

Hibrid állatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatok körében természetes körülmények között leggyakrabban a különböző fajok, alfajok elterjedési területeinek határán jönnek létre hibridek. Azoknak a közeli rokon élőlények, amelyek más területeken élnek, és nincsenek kapcsolatban egymással, gyakran képesek hibridizációra, ha mesterségesen kerülnek kapcsolatba egymással, például állatkertekben.

A Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe a hibrideket nem kezeli taxonként, így azoknak nincs érvényes tudományos nevük. Ennek ellenére sok hibridnek létezik informális elnevezése, például a lókanca (Equus ferus) és a szamárcsődör (Equus africanus) kereszteződéséből született lóöszvért – régebben még inkább – Equus mulus néven is említik.

Hibrid növények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növényeknél gyakori a természetes intraspecifikus hibridizáció az egymással határos elterjedésű alfajok, változatok, alakok között, de nem elhanyagolhatók a interspecifikus, sőt az intergenerikus hibridek sem. A mesterséges hibridizáció a növénynemesítés egyik legfontosabb tényezője.

A Botanikai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe a különböző taxonok kereszteződésével létrejövő hibrideket önálló taxonokoknak, úgynevezett nototaxonoknak tekinti, azok nevezéktanát részletesen szabályozza.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kertészeti lexikon. (Hozzáférés: 2009. december 11.)
  2. Coombes, Allen J.: Fák, Budapest: Panemex, 1998