Cirkusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A cirkusz Georges Seurat festménye 1891.

A cirkusz eredetileg vándormutatványos csoportok kerek fellépő sátrát és műsorát jelentette. Jelenleg egy nagy hagyományokkal rendelkező előadó-művészeti ág.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Astley's Amphitheatre Londonban (1808)

A modern cirkusz 1769-ben született meg, Londonban, amikor Philip Astleynek az az ötlete támad, hogy néhány akrobatikus mutatvánnyal, például erőművészekkel és kötéltáncosokkal együtt lovasgyakorlatokat mutassanak be, egy lovaglóiskolában, melyet tíz évvel később széksorokkal vette körül, és Astley Royal Amphiteator of Arts-nak nevezte el.

Az Amerikai Egyesült Államokban a cirkusz 1778-ban született meg Philadelphiában, fénykorát pedig a Barnum Cirkusz jelentette, amely Buffalo Bill lovaglóművésszel hódította meg a világot. 1793-ban John Ricketts is létrehozott egyet. Az előadásokat külön erre a célra épített épületekben mutatták be. Később azután sátrakban fellépő vándorcirkuszok is kialakultak, mint például a Barnum & Bailey Cirkusz.

Franciaországban a császárság bukása után sok leszerelt lovaskatona vett részt ilyen bemutatókon, majd Franconi (1737-1836) megnyitotta az Olimpiai Cirkuszt. Párizsban a Napóleon Cirkusz, mai nevén Cirque d’Hiver, amelyet 1852-ben Dejean alapított, különféle állatmutatványokkal szórakoztatta a lovasszámokért lelkesedő közönséget. Az első nagy állatsereglet (menazséria) 1870-ben tűnt fel Angliában. 1914 után már vadállatmutatványok tették híresebbé az Amar, a Pinder és a Bouglione nevű cirkuszokat. 1960 körül az állatvédő egyesületek támadni kezdték az állatidomítást.

Budapesten az első állandó cirkuszt Barocaldi olasz artista hozta létre, a másodikat Wulf Ede német-holland cirkuszigazgató létesítette a századfordulón. A hullámbádogból készült cirkuszépületet 1895-ig vezette Wulf. A Városi Cirkusz 1904-től Beketow Mátyás, 1935-től Fényes György vezette. Ekkor lett a neve Fényes Cirkusz. Az épület 1966-ban lebontottak. A Fővárosi Nagycirkusz mai épülete 1971 óta működik folyamatosan a Városligetben.

A régi cirkuszok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Roncalli Cirkusz bejárata

Fő attrakciója a nyereg nélküli lovaglás és az oroszlánszelídítés volt.

Mai cirkuszok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományos cirkusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma a cirkusz a családi szórakozás egyik népszerű formája, kötéltáncosok, zsonglőrök, bohócok, bűvészek, állatidomárok stb. lépnek porondra. Philip Astley fedezte fel, hogy a ló hátán végzett mutatványokhoz 12,8 méter (42 láb) átmérőjű terület a legalkalmasabb, azóta tekintik ezt a méretet a porondok általános méretének.

Bizonyos vélemények szerint a mai cirkuszokban az állatok tartási körülményei állatkínzásnak minősülnek. Ennek ellenére (bizonyos állatvédő szerveztek szerint) egyelőre nincs megfelelő szabályzás a cirkuszok számára, az állatok tartását illetően.[1]

Kortárs Cirkusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cirkuszos dinasztiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cirkusz világában is léteznek dinasztiák. A legismertebb nevek: Ali Amar, Alfred Court, Carl Hagenbeck, Louis Knie, Frimin Bouglione, Martin, Orfy, Myer, Chipperfield stb. Híres magyar bohóc-artista család az Eötvös-dinasztia.

A legismertebb magyar cirkuszos családok: Antalek, Axt, Ádám, Bíró, Brabanti, Czirják, Csapó, Dittmár, Donnert, Eötvös, Gazdag, Hergott, Jurnyik, Katona, Krai, Krateyl, Liebl, Lorch, Merkl, Németh, Picard, Richter, Sallai, Schlingloff, Schneller, Tauz, Weisz, Wertheim.

Műsorszámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Akrobatika
    • Orosz rúd
    • Kínai rúd
    • Lovas akrobatika
    • Erőemelő
    • Karikaugrók
    • Rúdtánc
    • Cyr kerék
    • Gördülő kerék
    • Halálkerék
    • Ugródeszka
  • Fakír
  • Hajlékonyság
  • Hulahopp
  • Légtornász
    • Élő-ágyúgolyó
    • Tissue
    • Trapéz
      • Lengő trapéz: Művészeinek tizedmásodpercnyi pontossággal kell végrehajtaniuk a levegőben a szaltókat és ugrásokat. Ezt a merész mutatványt a francia Jules Léotard mutatta be először, 1859-ben.
      • Szóló / duó trapéz
    • Karika
    • Kötél
    • Gurtni

Zenék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik legismertebb, cirkuszhoz kötődő zene, a Gladiátorok bevonulása (Vjezd gladiátorů) szerzője Julius Arnost Wilhelm Fučík, aki a 19-20 század fordulóján, Csehországban élt katonazenekari karmester és zeneszerző volt.

Híres cirkuszok listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fesztiválok és rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A artistaművészek cirkuszfesztiválokon mérik össze tudásukat.

Nemzetközi fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúsági fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Circus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cirque című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cirkusz témájú médiaállományokat.