Wiesbaden

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wiesbaden
Wiesbaden Montage.jpg
Wiesbaden címere
Wiesbaden címere
Wiesbaden zászlaja
Wiesbaden zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Hessen
Kormányzati kerület Darmstadt
Kerület szabad város
Alapítás éve 1196
Polgármester Sven Gerich (SPD)
Irányítószám 55240–55246
55247–55252
65001–65207
Körzethívószám 0611, 06122, 06127, 06134
Rendszám Wi
Népesség
Teljes népesség 279 578 fő (2012. jún 30.)[1] +/-
Népsűrűség 1371 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 144 m
Terület 203,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Wiesbaden  (Németország)
Wiesbaden
Wiesbaden
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 05′, k. h. 8° 15′Koordináták: é. sz. 50° 05′, k. h. 8° 15′
Wiesbaden weboldala

Wiesbaden a németországi Hessen szövetségi tartomány fővárosa és közel 300 000 lakossal Frankfurt am Main után a tartomány második legnagyobb városa a Majna folyó torkolatának közelében. Szűkebb értelemben vett vonzáskörzetének kb. 600 000 lakosa van. A hesseni minisztériumok mellett a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (Bundeskriminalamt / BKA) és a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Statistisches Bundesamt) is a városban találhatók.

Egykor 26, ma 15 működő forró és egy hideg gyógyforrása, melyek már az ókori Római birodalom idejében ismertek voltak, Európa egyik legrégibb gyógyüdülőhelyévé teszik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rajna jobb partján, Rajna-vidék–Pfalz tartomány fővárosával, Mainz-cal szemben fekvő város, a Rajna-vidék legnagyobb városa. Wiesbaden Mainz-cal ikertelepülést alkot.

A belváros tengerszint feletti magassága a Schloßplatznál 115 m, a város legmagasabb pontja a Rheinhöhenwegben található, amely 608 m magas. A város legalacsonyabb pontja 83 m, amely a Schierstein nevű városrészben a kikötőnél található.

A város 204 km²-es területe észak-déli irányban 17,6 km-t, nyugat-keleti irányban 19,7 km-t foglal magában. Északon egy terjedelmes erdőterület található, amelynek területe 27,4%-ot, nyugaton a szőlőhegyek és keleten a mezőgazdasági területek 31,1%-ot foglalnak el a város területéből.

A Rajna hossza a városban 10,3 km (Schiersteintól Kostheimig), míg a szélessége 491 m (a Theodor Heuss hídnál). A Majna hossza a városban 2,9 km (városhatártól a Majna torkolatáig), míg a szélessége 150 m (a Majna-hídnál). A Majna a város Kostheim nevű kerületénél folyik a Rajnába.

Wappen Wiesbaden.svg
Műholdkép Wiesbaden / Mainz

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város címere egy kék pajzs három sárga liliommal (fent 2, lent 1 liliom). Ezt az összeállítást először a 16. században használták. A liliomok a Bourbon-házra utalnak. A kék és sárga szín a Nassau Hercegség színei voltak. A mai címert 1906-ban fogadták el.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiesbadenben, a Taunus-hegység déli lába által védett helyen, enyhe éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 9,5 °C, az évi csapadék mennyisége 622 l/m². A napsütéses órák száma évente kb. 1565 óra, amellyel Wiesbaden a legmelegebb német városok közé tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város legrégebbi épülete: a 364 és 373 között I. Valentinianus római császár alatt épült Heidenmauer maradványai az 1903-ban épült római kapuval (Römertor)
A belváros legidősebb fennmaradt épülete: a 1609 és 1610 között épült régi Városháza

Már a római korban ismertek voltak Wiesbaden hőforrásai. A rómaiak a város közelében i. sz. 6 és 15 között erődítményt építettek. A települést Aquae Mattiacorum-nak (A mattiáki vizek) nevezték, ezért látható például a "Aquis Mattiacis" (a Mattiáki vizeknek [ti. szentelve]) felirat a kaszinó épületén is. A hőforrásokat először Idősebb Plinius említi az i. sz. 77-ben írt Naturalis Historia című művében.

Wiesbadent első alkalommal Nagy Károly király krónikása, Eginhard említette Wisibada néven, 830 körül. 1170-ben a Nassau-ház vette birtokba a mai Wiesbaden területét. 1232-ben Wiesbaden a Német-római Birodalom városa volt. 1296-ban Adolf császár megalapította a Klarenthal kolostort. Ugyanebben az évben egy sikertelen ostrom érte a várost.

1609-1610. között épült Wiesbaden legrégebbi még ma is létező épülete, a régi Városháza. A legtöbb régi épület az 1547-es és az 1561-es tűzvész során megsemmisült. 1744-ben a Nassaui herceg, Karl August beköltözött a Rajna partján fekvő kastélyba és Biebrich (amely 1926-ig önálló város volt, mai Wiesbaden kerülete) a hercegség fővárosa lett.

1806-ban Frigyes Ágost nassaui herceg átköltözött az előkelőbb Wiesbadenbe, amely így a hercegség székhelyévé vált. 1866-ban a város a Nassaui hercegséggel együtt Poroszországhoz került. 1894-től a német császár, II. Vilmos minden évben hosszabb látogatásokra jött Wiesbadenbe. Carl von Ibell, aki 1883-tól 1913-ig Wiesbaden főpolgármestere volt, jó kapcsolatot tartott fenn a porosz császárral. Többek között ez hozott nagyarányú fellendülést a gyógyturizmus terén, és a város "világgyógyüdülőhely" (Weltkurstadt) hírnévre tett szert. Császárok, királyok, hercegek és az orosz cár gyakrabban jártak Wiesbadenbe, mint Berlinbe. Sehol a világon nem lehetett ennyi nemes embert egyszerre látni abban az időben, mint a német császár kedvenc üdülőhelyén. IX. Keresztély dán király például 1882 és 1905 között 24-szer tartott itt gyógykúrát.

1905-ben a lakosság száma átlépte a 100 000-es határt, így Wiesbaden nagyváros lett.

Az első világháború után elmaradt a sok nemes és gazdag látogató. A kizárólag a gyógyintézetekre és turizmusra épülő korábbi gazdasági élet működésképtelenné vált. A város vezetése ezért különböző ipari jellegű településeket csatolt Wiesbadenhez, így lett 1926-ban a város része a korábbi hercegségi székhely, Biebrich is.

A második világháborúban 1940-től 1944-ig a "Nassauer Hof" nevű szállodában tartották a német-francia fegyverszüneti tárgyalásokat.

1937-ben épült a katonai repülőtér Erbenheimben, amelyet a náci Németország légiereje, a Luftwaffe a háború során kiképzőközpontként és légibázisként használt. A második világháború alatt a szövetségesek sok légitámadást intéztek a bázis ellen, amelyet a Luftwaffe 1945 márciusában hagyott el. A bázist az előrenyomuló amerikai szárazföldi hadsereg elfoglalta, és 1948-ban az USA Légierő Európai Főhadiszállásának (Headquarters of US Air Force in Europe) székhelyévé tették.

A berlini blokád idején, 1948. június 26-tól innen is startoltak az úgynevezett "mazsolabombázók" (Rosinenbomber) Nyugat-Berlin felé a lakosság ellátása céljából. 1976-ban a légierő egységeit Ramstein-ba telepítették át, de 1983 óta ismét légibázisként működik. Jelenleg itt állomásozik az USA hadseregének 1. Légitámogató Százada (1st Air Support Squadron) és 1. páncélos hadosztálya (1st Armored Division, a.k.a. Old Ironsides).

A háború után Wiesbaden újra főváros lett. A tartományi minisztériumok és két szövetségi intézet (Kriminalisztikai Intézet és Statisztikai Hivatal) felállítása miatt sokan telepedtek le a városban. Így a város lélekszáma 1945 és 1955 között kb. 70 000 lakossal nőtt.

Népességfejlődés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népességfejlődés 1521-től 2001-ig

A város lakossága 1800 és 1939 között 2239 főről 191 955 főre nőtt. Ennek oka, hogy a közeli Ruhr-vidék lett a 19. században Németország legnagyobb ipari központja. A második világháború után a város a vendégmunkásoknak köszönhetően tovább fejlődött. A főleg Törökországból érkező vendégmunkások az elővárosokban telepedtek le.

2002-ben a nem német útlevéllel rendelkező lakosok aránya 17,5% volt. Ez az arány 1980-ban 11,3% volt.

Év Lakosság
1521 192
1629 915
1699 730
1722 1329
1800 2239
1840 11 648
1861 20 800
1864 26 600
1867 30 100
1871 35 500
1875 43 700
1880 50 238
1885 55 454
Év Lakosság
1890 64 670
1895 74 133
1900 86 111
1905 100 953
1910 109 002
1916 90 310
1917 86 555
1919 97 566
1925 102 737
1933 159 755
1939 170 354
1945 172 083
1946 188 370
Év Lakosság
1950 220 741
1956 244 994
1961 253 280
1965 260 331
1970 250 122
1975 250 592
1980 274 464
1985 266 623
1987 251 871
1990 260 301
1995 267 122
2000 270 109
2005 274 865

Városszerkezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város kerületei

A város 26 kerületből áll.

1926-ban, 1928-ban, 1945-ben és 1977-ben fontos hozzácsatolások történtek.

Biebrich 1926-ig önálló város volt (Biebrich am Rhein). Az első világháború után elmaradtak a gazdag látogatók Wiesbadenből, ezért a település gazdasági életének kiegyensúlyozása érdekében ipari településeket csatoltak a városhoz. Ezek egyike volt Biebrich.

Mainz-Amöneburg, Mainz-Kastel és Mainz-Kostheim 1945-ig Mainzhoz tartoztak, de Franciaország és az USA katonai közigazgatása idején, amikor a Rajna Hessen és Rajna-vidék–Pfalz között határfolyó lett, a településeket Wiesbadenhez csatolták. Megtartották azonban korábbi nevükben a „Mainz-“ előtagot.

A város legnagyobb kerülete népesség szerint Biebrich (36 586 lakó), terület szerint pedig Dotzheim (1827 hektár).

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lutherkirche
Anglikán templom
Az ortodox orosz templom

Wiesbaden ma a limburgi püspökséghez tartozik.

1543-ban a nassaui uralkodóház bevezette a reformációt. A 18. század végéig a lakosság többsége evangélikus, ezután a betelepüléseknek köszönhetően egyre több lett a református. 1817-ben a Nassaui Hercegségben az evangélikus és a református közösségek unióra léptek, innentől áll fenn a Nassaui Evangélikus Egyház, mely 1934 és 1945/1946 között a Hesseni Evangélikus Egyházzal közös vezetés alatt állt.

A 18. század végétől a római katolikusok is újra jelen vannak, akik 1791-től tarthatnak nyilvános istentiszteleteket, és 1801-től rendelkeznek saját imaházzal. A római katolikusok a Limburgi érsekséghez tartoznak.

A zsidó közösség 1869-ben egy zsinagógát épített. A kristályéjszakán a zsinagógát lerombolták, de a második világháború után 1946-ban újjáépítették. Ma 700 tagja van a közösségnek.

egyházak a városban:

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi kormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kormányzat élén a főpolgármester áll, akit a városi lakosság közvetlen módon választ. Az aktuális főpolgármester 2013 óta Sven Gerich (SPD). Ő alatta áll a polgármester, valamint a különböző részlegekre felosztott referatúrák (németül Dezernat) főnökei, akiket a városi tanács gyűlése választ. Ezen kívül minden kerületnek van önkormányzata, mely élén elnök áll. Ők képviselik a kerületek érdekeit a városi tanácsban, melyben 81 képviselői hely van.

Wiesbaden főpolgármesterei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város modern arca: A Delta-Haus. A tükörképen a belügyminisztérium látható.
A Frauenstein nevű városkerületben a bortermésnek különleges régi hagyománya van. A kép a vári borvendéglőt mutatja, mely 1230-ban épült.

Wiesbaden a Rajna–Majna terület részeként fontos szolgáltatóközpont. Az ipar viszont hanyatlásnak indult az utóbbi 10 évben.

Gyógyintézetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháború után Wiesbaden fontos gyógyfürdőváros város volt. Ma is több klinikát találunk itt. A városban a 18 kórház és klinika között van a híres DKD-nek (német diagnózis klinikája, németül Deutsche Klinik für Diagnostik) a székhelye. Nagyobb kórházak: Dr. Horst Schmidt Klinika (HSK), a Szt. József kórház és az Asklepios Paulinen Klinika. A kórházak közül a két legnagyobb az Aukamm Klinika és a Bingerti Klinika.

Szolgáltatóipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mióta Wiesbaden 1946-ban Hessen fővárosa lett, számos kiadó- és biztosítási cég települt le a városban, különösen a belső kerületekben,

Az AXA, a DBV Winterthur, a Delta Lloyd, a DEURAG, a Interrisk és a R+V Versicherungen biztosítási cégek központja Wiesbadenben találhatók. Ezeken kívül például a Ferrari németországi központja is Wiesbadenben található.

Vegyipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A külső kerületekben különböző termékeket gyártó ipari cégek találhatóak. Az Agfa nyomdászattal, a Chemagis gyógyszerek előállításával, a Clariant tisztítószerekkel, a SCA Hygiene Products higéniai papírokkal foglalkozik. A városban működik a Dyckerhoff cementgyár.

Bor- és pezsgőtermelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nagyon híres a bor- és pezsgőterméséért. A város a rajnavölgyi borvidékhez (Rheingau) tartozik. Több pezsgőmárkát (Adam, Fürst von Metternich, Henkell, Söhnlein) a városban állítanak elő. Wiesbaden azonban inkább a bortermeléséről híres. Dotzheimben, Frauensteinben, Kostheimben, Nordostban és Schiersteinben folyik a bor előállítása.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város északi részén, Unter den Eichen, egy nagy film- és hangstudió található. Az 1950-es és 1960-as években számos ismert színésszel, mint például Romy Schneider avagy Hans Albers, filmprodukciók jöttek itt létre. 1964-től 1984-ig a második német televíziónak (ZDF) itt volt a székhelye; 1984 áprilisában átköltözött Mainzba. Napjainkban több mint 70 cég, ezek között a Taunusfilm is, valamint az egyetem médiarészlege talált otthont Unter den Eichen-en. A studiókban szappanoperákat forgatnak. Ezen kívül minden fontos televízió (ZDF, RTL, HR,…) és rádió (HR, FFH, RPR,…) fenntart egy studiót magának a belvárosban. A Radio Rheinwelle és az AFN Wiesbaden (American Forces Network), amerikai rádióadóadó, székhelye Wiesbadenben van.

A város két nagy napilapja a Wiesbadener Kurier és a Wiesbadener Tagblatt.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban pontosan 105 iskola található.

A "Fachhochschule Wiesbaden" elnevezésű főiskolára több mint 8000 halgató jár, és ezzel Németország tizedik legnagyobb szakiskolája.

A privát "European Business School" (EBS) néhány részlege már átköltözött a városhoz közeli Oestrich-Winkel nevű helységből Wiesbadenbe. A tervek szerint az egész akadémia át fog költözni Hessen fővárosába, amennyiben egyetemként akkreditálják.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1906-ban épült főpályaudvar

Wiesbaden 70 szállodájában évente kb. 1 millióan szállnak meg. Összesen kb. 15 millió látogató érkezik évente a városba.

4 autópályából 3 közvetlenül a város centrumába vezet: A66, A643, A671. Az A3 a keleti külső kerületeket érinti.

Táv- és közelforgalmi pályaudvar a főpályaudvar, mely naponta több mint 500 vonat kiindulópontja és végállomása és kb. 50 000 utassal közlekednek. Az 1906-ban épült főpályaudvar felváltott 3 régi pályaudvart a belvárosban, melyek a mai Vásár- és Kongresszusi Centrum területén (Rhein-Main-Hallen) álltak. Ezek a Ludwigsbahnhof, Rheinbahnhof és Taunusbahnhof voltak.

A Wiesbadeni repteret az amerikai hadsereg légitámaszpontként használja.

A Frankfurti repülőtér a főpályaudvartól az S8-as és S9-es S-Bahnnal kb. 30 percen belül érhető el.

A Városi Közlekedési Vállalat (ESWE Verkehr) összesen 56 buszvonallal rendelkezik. A Mainzi közlekedési vállalat Wiesbaden területén (az 1945 előtt Mainzhoz tartozó kerületekben Amöneburg, Kastel és Kostheimban) 6 autóbuszvonalat tart fenn. A közeli régióból plusz még 11 buszvonal vezet a belvárosba. Így összesen 73 buszvonal van a városban.

Látványosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1907-ben épült Kurhaus (kaszinó)
Az 1700-tól 1744-ig épült Biebrichi kastély

A belváros legnagyobb részét a késő 1800-as és korai 1900-as évekből származó pompás klasszicista stílusban épült házak alkotják.

A leghíresebb nevezetesség és jellegzetesség az 1907-ben Friedrich von Thierschtől épített Kurhaus (kaszinó), melyben Európa egyik legszebb hangversenyterme, a Friedrich von Thiersch Saal, is található. Közvetlenül a Kurhaus mellett az 1894-ben épült Staatstheater (állami színház) áll. A két épület előtt a wiesbadeni lakosság által "Rue"-nek nevezett Wilhelmstraße vezet el. Az út nyugati oldalát gyönyörű házak alkotják, melyben elegáns butikok és előkelő kávéházak valamint cukrászdák találhatóak. A keleti oldalán egy nagyvonalú park, a Warmer Damm, fekszik.

Innen gyalog tíz percen belül el lehet érni a Schloßplatzot, melyen a belváros legöregebb épülete, a régi városháza 1610-ből valamint az 1842-ben épült Parlament, az evangélikus Marktkirche (1862), mely 92 méterrel Wiesbaden legmagasabb épülete, és az 1884-ből származó új városháza áll.

Az 1849-ben épült katolikus Bonifatiuskirche a Luisenplatzon a belváros legöregebb temploma.

A Biebrich nevű városkerületben a hercegi kastély, a Schloß Biebrich, trónol a Rajna partján. 1700-ban nyári kertilak gyanánt kezdték építeni. 1744-ig a "kerti lak"-ból az egyik legszebb a Rajna partján fekvő barokk stílusban épült kastély lett. A nassaui hercegnek 1806-ig itt volt a székhelye. A kastély mögött egy hatalmas vad-romantikus park nyúlik el, melyben egy mesterséges várrom is található.

Wiesbadenben számos liget és park található. Ezért nevezik Wiesbadent Németország "legzöldebb nagyvárosának". Egzotikus érdekességnek nevezhető a kb. 1000 vadon élő papagáj, melyek például a Kurparkban, a Biebrichi kastélyparkban és a Schiersteini kikötőnél élnek.

Kulturális élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1894-ben épült állami színház (Hessisches Staatstheater)
Az 1913-ban épült állami múzeum főbejárata Johann Wolfgang von Goethe emlékművel
A Sternschnuppenmarkt nevű karácsonyi piac. Jobboldalt a Parlament látható
Otto Henkell alapította 1856-ban Mainzban a Henkell pezsgőgyárat. 1909 óta a pezsgő termése Wiesbadenben történik. A Henkell Trocken a világ leghíresebb német pezsgője.

Wiesbaden Németország egyik legfontosabb kulturális központja és különösen sokoldalú lehetőségeket ajánl. A leghíresebb és legnagyobb színházi épület az Állami Színház, mely 1894-ben épült. Itt 4 különböző helységben vannak előadások. A színházi élet csúcspontját minden évben a nemzetközi májusi színházi játékok jelentik.

Európa egyik legszebb hangversenyterme a kaszinó épületében található: A Friedrich von Thiersch terem. Minden évben júliusban vagy augusztusban a "Rheingau Musik Festival"-on számos klasszikus- és jazzkoncertet tűznek műsorra. A koncertek többek között a kaszinó hangversenytermében és a Rajnavölgyi Johannisbergi kastélyban (Schloß Johannisberg) kerülnek megtartásra.

A város legnagyobb múzeuma az Állami Múzeum. Három önálló részleg található az 1913-ban épült házban: a természettudományi, a nasszaui régiségek és a művészeti kiállítás. A képtári részlegben – az 1921-től 1941-ig Wiesbadenben élt – Alexej Javlenszkitől sok mű látható.

További múzeumok a Museum Castellum a Kastel nevű városkerületben vannak, ahol sok tárgy a római múlttal kapcsolatban van kiállítva. A belvárosban található a Német Zsidó Múzeum.

A dotzheimi pályaudvartól minden vasárnap és ünnepnapon egy muzeális vasút indul az idillikus Taunus-hegység felé. A vonatot többnyire gőzmozdony húzza.

Több fontos könyvtár található a városban. Az Állami Főarchívumnak, az Állami Könyvtárnak (több mint 600 000 könyvvel) és a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal Könyvtárának Wiesbadenben van a székhelye.

Wiesbadenben 14 színház, 11 mozi, 28 múzeum, 5 nagyobb könyvtár, 16 diszkó és klub, 7 szabadtéri strand, 4 fedett uszoda, 6 gyógyfürdő, 12 nagyobb park, 2 állatkert és 1 jégpálya található.

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • április: "goEast" – közép- és kelet-európai filmfesztivál (Belváros)
  • május: Internationale Maifestspiele / nemzetközi májusi színházi játékok (Belváros)
  • május: Apfelblütenfest ("Äppelblütefest") / almavirág ünnepély (Naurod)
  • május/június (pünkösd): nemzetközi lovas és ugrató verseny (Biebrich)
  • május/június: Kranzplatz ünnepély (Belváros)
  • május/június: éjszakai múzeum és képtár látogatás (Belváros)
  • június: Wilhelmstraßen ünnepély "Theatrium" (Belváros)
  • július: hajókikötő ünnepély (Schierstein)
  • július: Gibber Kerb / Gibbi népünnepély (Biebrich)
  • július-augusztus: Skate Nights / skater éjszakák (különböző helyszíneken)
  • július-augusztus: Rheingau Musik Festival / Rajnavölgy zene fesztivál (különböző helyszíneken)
  • augusztus: Rheingauer Weinwoche / rajnai borhét (Belváros)
  • augusztus: Folklore im Garten / rock, pop és rap fesztivál (Freudenberg / Dotzheim)
  • szeptember: "Zusammenkunst" / Wiesbadeni múzeumok szezon nyitása (Belváros)
  • szeptember: Taunusstraßen ünnepély (Belváros)
  • november: "Exground" filmfesztivál (Belváros)
  • november/december: Andreasmarkt / népünnepély az Elszászi téren (Belváros)
  • november/december: Sternschnuppenmarkt / karácsonyi piac (Belváros)
  • december: AIDS-bál a kaszinóban (Belváros)
  • december 31.: szilveszteri ünnepély a kaszinóban (Belváros)

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az SV Wiesbaden labdarúgócsapat az amatőrök között a legmagasabb osztályban játszik. A helyi stadionban szokták tartani az edzéseket.

További labdarúgócsapatok: a SG Germania Wiesbaden, a török SV Wiesbaden, az FV Biebrich 02, az FSV Schierstein 08.

A női röplabdacsapat a VC Wiesbaden. A férfi csapat neve TuS Eintracht Wiesbaden a másodosztályban játszik.

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiesbadenben született híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyermekorvos dr. Emil Pfeiffer

További híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Christian Zais Wiesbadennek építészmester. Ő építette például 1813-tól 1817-ig az Erbrinzenpalaist a Wilhelmstraßen

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dirk M. Becker: vivat Wiesbaden. Spaziergänge zwischen Tradition und Moderne. Universum Verlag, Wiesbaden: 2005, ISBN 3-89869-141-1
  • Thomas Weichel: Die Bürger von Wiesbaden. Oldenbourg, April 2001, ISBN 3-486-56126-X
  • Fritz Mielert: Wiesbaden. Berühmte Städte, Bäder, Landschaften, Band 1. Verlag Wilhelm Ruhfus, Dortmund 1926
  • Wiesbaden und Rheingau zu Fuß. 22 Rundgänge durch Geschichte und Gegenwart. Hrsg. v. d. Geschichtswerkstatt Wiesbaden e. V. EDITION 6065, Wiesbaden 2002, ISBN 3-9804715-8-6
  • Bildung für alle! Kulturleben und Bildungsstreben in Wiesbaden seit 1800. EDITION 6065. Wiesbaden 2000, ISBN 3-9804715-7-8
  • Oswald Burger/Hansjörg Straub: Die Levingers. Eine Familie in Überlingen. Eggingen 2002, ISBN 3-86142-117-8 (Geschildert wird neben der Überlinger Zeit auch die Zeit in Wiesbaden während der NS-Zeit und als Mitglied der Wiesbadener Casino-Gesellschaft)
  • Manfred Gerber: Das Kurhaus Wiesbaden. Kaleidoskop eines Jahrhunderts. Monumente-Publikationen der Deutschen Stiftung Denkmalschutz. Bonn, 2007. ISBN 978-3-936942-84-2

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wiesbaden témájú médiaállományokat.
Wiesbaden - Panorama.jpg