Gorzów Wielkopolski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gorzów Wielkopolski
Panorama Gorzowa Wlkp widziana z południowego brzegu Warty2.JPG
Gorzów látképe a Warta déli partjáról
Gorzów Wielkopolski címere
Gorzów Wielkopolski címere
Gorzów Wielkopolski zászlaja
Gorzów Wielkopolski zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság lubusi
Rang járási jogú város
Körzethívószám (+48)95
Rendszám FG
Népesség
Teljes népesség 124 445 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 19-82 m
Terület 86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gorzów Wielkopolski  (Lengyelország)
Gorzów Wielkopolski
Gorzów Wielkopolski
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 52° 44′ 00″, k. h. 15° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 52° 44′ 00″, k. h. 15° 15′ 00″

Gorzów Wielkopolski (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: ['gɔʒuvvʲɛlkɔ'pɔlski], németül Landsberg an der Warthe) Lengyelország nyugati részén fekvő járási jogú város, a Lubusi vajdaság és a gorzówi járás székhelye.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bolesław Rogatka legnicai herceg és Magdeburg érseke közötti megállapodás alapján 1249-ben Lubusz Brandenburg kezére került. 1260-ban I. Przemysł nagylengyel herceg lánya, Konstancja hercegnő férjhez ment János brandenburgi őrgróf fiához, Konrádhoz, és hozományként a santocki vármegyét kapta, magának a várnak a kivételével. 1257-ben I. János őrgróf az aszkániai dinasztiából származó Albrecht de Luge lovagot felhatalmazta, hogy a megye és Lubusz határához közel várost alapítson Landisberch Nova (Új-Landsberg, megkülönböztetésül a Berlin melletti Ó-Landsbergtől) néven.

Landisberch gyorsan fontos kulturális és kereskedelmi központtá fejlődött Németország keleti szögletében. A városalapítással egyidejűleg gótikus plébániatemplomot is kezdtek építeni, mely 1537 után lutheránus volt, jelenleg római katolikus katedrális. 1433-ban a husziták ostromolták a várost, a 17. században néhány évtizedig svéd megszállás alatt volt, a hétéves háborúban az orosz hadsereg szállta meg, azért, mert együttműködött Napóleon seregével.

A város látképe
Katedrális
Stary Rynek (Régi piactér)
Chrobrego utca
Múzeum az ul. Warszawskiejen
"Spichlerz" Múzeum
Paucksch szökőkútja
"Świnster"

A legkiemelkedőbb háború előtti landsbergi személyiségek közé tartozik: Max Bahr (színes jutazsákok gyárának tulajdonosa, a jelenlegi püspöki palota tulajdonosa, a városi fürdő építésének (1928) kezdeményezője), Herman Pauksch gyáros (a Stary Rynek szökőkútjának (1897) alapítója, melyet gorzówiak és korábbi német lakosok összefogása épített újjá 1997-ben), annak a villának a tulajdonosa, amely ma a Városi kultúrháznak ad otthont, Gustaw Schroeder, a kábelgyár megalapítója, annak a villának az építője, melyben jelenleg a Muzeum Sztuk Dawnych (Régi művészetek múzeuma) kap helyet. A Warta menti Landsbergben született 1929-ben Christa Wolf, a Német Demokratikus Köztársaság leghíresebb írónője, néhány író, tehetséges művész és mérnök.

A város fekvése – a Kłodawa folyónak a Wartába ömlésénél, vízi és szárazföldi utak találkozásánál fekszik – jó feltételeket biztosított az urbanizációhoz és a város fejlődéséhez, mely a kereskedők és kézművesek munkája nyomán felvirágzott. A 20. század elején Landsberg épületeinek architektúráját Közép-Európa legszebbjei és legértékesebbjei közé sorolták.

A háborúk között legtragikusabbnak a második világháború bizonyult. A Wehrmacht helyőrsége, amikor visszavonult Kostrzynba a város mindkét hídját felrobbantotta, a Vörös Hadsereg bevonuló egységei pedig 1945. január 30-án felgyújtották a Stare Miastot (Óváros). Végül 1945 márciusában Landsberg lengyel nevet kapott: Gorzów nad Wartą lett. Ezután újabb gyors fejlődés kezdődött. Már az 1960-as évek közepén ötvenezren laktak a városban, meghaladva a háború előtti népességet. A 60-as évek végére Gorzów már közepes városnak számított. 1975-től a gorzówi vajdaság központja, 1979-ben a lakosság túllépte a 100 000 főt.

1999-től Gorzów a lubuszi vajdaság fővárosa.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iparvállalatok:

  • Stilon (vegyipar)
  • Volkswagen Elektrosystemy (elektronika)
  • Elektrociepłownia Gorzów (Gorzówi hőerőmű)
  • Vetoquinol Biowet (gyógyszeripar)
  • Bama Polska (könnyűipar)
  • Gomad, Goma, Zremb (gépipar)
  • Z. Marciniak SA (építőanyag ipar)
  • "Gorzów Wagony", "Simatra France" (fémipar)
  • Faurecia (gépkocsigyártás)
  • Spółdzielnia Mleczarska Rolmlecz, Przedsiębiorstwo "LAS Skwierzyna-Gorzów" (élelmiszeripar)
  • Silwana (textilipar)

Gorzówban működik a Kostrzyn-Słubice Speciális Gazdasági Övezet egy része.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Baczyna
  • Chróścik
  • Chwalęcice
  • Górczyn
  • Janice
  • Karnin
  • Małyszyn
  • Nowy Dwór
  • Piaski
  • Siedlice
  • Śródmieście
  • Wieprzyce
  • Zakanale
  • Zawarcie
  • Zieleniec

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főiskolák és egyetemek:

  • Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Gorzowie Wielkopolskim
  • Akademia Wychowania Fizycznego w Poznaniu|AWF w Poznaniu – Zamiejscowy Wydział Kultury Fizycznej w Gorzowie Wielkopolskim
  • Wyższa Szkoła Biznesu w Gorzowie Wielkopolskim
  • Wyższa Informatyczna Szkoła Zawodowa w Gorzowie Wielkopolskim
  • Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych w Gorzowie Wielkopolskim
  • Akademia Medyczna im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu – Ośrodek Dydaktyczny w Gorzowie Wlkp.
  • Politechnika Szczecińska – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban
  • Uniwersytet Szczeciński – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban
  • Uniwersytet Szczeciński – Instytut Filozoficzno-Teologiczny im. Edyty Stein w Zielonej Górze – Gorzówi képviselet
  • Uniwersytet Zielonogórski – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban
  • Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi – Információs és felvételi központ Gorzówban

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aeroklub Gorzowski
  • Automobilklub Gorzowski
  • AZS-AWF Gorzów – aikido, akrobatikus sportok, judo
  • AZS PWSZ Gorzów
  • Centrum Sportowo – Rehabilitacyjne "Słowianka"
  • Stal Gorzów – Żużlowy Klub Sportowy
  • Gorzowski Klub Piłkarski
  • GMKS "Kadet" – strzelectwo sportowe
  • GTPS Gorzów – sakk
  • Miejski Klub Pływacki "Słowianka"
  • Międzyszkolny Ośrodek Sportowy
  • MKKS Gorzów
  • KS Admira
  • Ośrodek Sportu i Rekreacji
  • ZTKKF Gorzów
  • Gorzowski Serwis Sportowy

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorzów Wielkopolski témájú médiaállományokat.