Frankfurt (Oder)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frankfurt (Oder)
Frankfurt (Oder) címere
Frankfurt (Oder) címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Brandenburg
Kormányzati kerület Frankfurt
Kerület szabad város
Alapítás éve 1225
Polgármester Martin Patzelt (CDU)
Irányítószám 15201–15236
Rendszám FF
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 600 002 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 432 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 19–135 m
Terület 147,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Frankfurt (Oder) (Németország)
Frankfurt (Oder)
Frankfurt (Oder)
Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 21′, k. h. 14° 33′Koordináták: é. sz. 52° 21′, k. h. 14° 33′
Frankfurt (Oder) weboldala

Frankfurt [ˈfʁaŋkfʊət] vagy Odera-Frankfurt (az NDK idejében hivatalosan: Frankfurt an der Oder, szó szerint: Odera menti Frankfurt): város Németországban, Brandenburg szövetségi államban. 1890-ben 55 738 lakosa volt, az 1990-es évek elején 86 ezer.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

81 km távolságra Berlintől, az Odera bal partján fekszik, több vasútvonal találkozásánál. A folyó jobb partján fekvő Słubicét (az egykori Dammvorstadt-ot), amely 1945-től Lengyelországhoz tartozik, híd köti össze a városrésszel.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori erődítmények helyén sétahelyek és ültetvények vannak.

  • Az indóháztól a Fürstenwalder Strasse a színházhoz vezet.
  • A város legérdekesebb temploma, a Mária-templom, a 14. század elejéről, 1717-ből való, gazdagon aranyozott főoltárral és a 14. századból való 38 méter magas, hétágú gyertyatartóval.
  • A Mária-templomtól északra van a hatalmas városháza (1607).
  • Emlékművek:
Városháza

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvésénél fogva Odera-Frankfurt már régen fontos átkelőhely volt. 1226-ban alapították. 1253-ban kapta meg a városi jogokat. A Hanza-szövetség része volt, vásárai korán jelentőssé tették. Bajor Lajos korában II. István lebusi püspök, a lengyelek segítségével eredménytelenül próbálta meg hatalmát a városra kiterjeszteni. 1431-ben és 1432-ben a husziták ostromának volt kitéve. A szagani herceg 1477-ben Mátyás király támogatásával a várost elfoglalta, de a rákövetkező évben azt újra elvesztette.

1631-ben II. Gusztáv Adolf svéd király foglalta el és sarcolta meg. A hétéves háborúban a város szintén sokat szenvedett. 1506-ban alapított egyetemét 1811-ben Breslauba helyezték át. 1816 és 1945 között Frankfurt közigazgatási kerület székhelye volt.

A második világháború végétől 1949-ig szovjet megszállás alatt tartották, míg az Odera jobb partján levő városrész (Słubice) Lengyelországhoz került.

2001-ben nagymértékű lakásbontási program vette kezdetét, melynek során számos, az NDK-s időkben épült panelházat bontottak el. 2005-ig mintegy 3500 lakással lett kevesebb a városban.

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város lakói hagyományosan legnagyobb részben evangélikusok.

A városban 1294 óta élnek zsidók. 1492-ben egy pogrom alkalmával legyilkolták őket, de nemsokára újabb zsidók költöztek a városba. 1561-ben az izraelita hitközség már rendelkezett zsinagógával, 1697 és 1699 között pedig Németországban először itt nyomtatták ki a Talmudot.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sokféle ipar: gép- és üstgyártás; vasöntés; puska-, kőedény-, hangszer-, bútor-, kesztyűkészítés; vegyipar.
  • A kereskedelem, amely különösen kelet, a szláv országok felé igen élénk volt, Berlin rohamos növekvése folytán csökkent.
  • Folyami kikötő.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankfurt (Oder) témájú médiaállományokat.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. de.wikipedia.org/wiki/Frankfurt_(Oder)#cite_note-Metadaten_Einwohnerzahl_DE-BB-1