Wrocław

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wrocław
Wrocław Collage.png
Wrocław címere
Wrocław címere
Wrocław zászlaja
Wrocław zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Alsó-sziléziai
Rang járási jogú város
Városjogok 1214
Körzethívószám (+48) 71
Rendszám DW
Népesség
Teljes népesség 631 188 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 105 - 155 m
Terület 293 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Wrocław  (Lengyelország)
Wrocław
Wrocław
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 51° 06′ 36″, k. h. 17° 01′ 20″Koordináták: é. sz. 51° 06′ 36″, k. h. 17° 01′ 20″

Wrocław (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: [ˈvrɔʦwaf], korábbi magyar neve: Boroszló, németül: Breslau Loudspeaker.svg kiejtése ['breslau], csehül: Vratislav ['vracislaf], latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) - város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa. Lakosságát tekintve a negyedik legnagyobb és az egyik legrégibb lengyel város. Az Alsó-sziléziai vajdaság fővárosa.

A történelem során Csehországhoz, Lengyelországhoz, a Habsburg Birodalomhoz, a Porosz Királysághoz és a Német Birodalomhoz is tartozott.

Wrocław adott otthont az 1963-as férfi kosárlabda-Európa-bajnokság összes mérkőzésének, valamint a 2009-es férfi kosárlabda-Európa-bajnokság, a 2009-es női röplabda-Európa-bajnokság, és a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság egyes összecsapásainak.

2016-ban Európa kulturális fővárosa lesz.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közép-Európa, a Sziléziai Alföldi, a középső Odera két partján fekszik. A városnak öt folyója van: az Odera és négy mellékfolyója, a Bystrzyca, az Oława, a Ślęza és a Widawa.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wrocławot először Merseburgi Thietmar krónikájában említik: Jánost, az újonnan alapított wrocławi egyházmegye püspökét 1000-ben Johannem Wrotizlaensemként, a várost magát pedig Wortizlawaként. Az első városi pecsét felirata: Sigillum civitatis Vracislavie és a város egyszerűsített neve 1175-ben: Wrezlawe.

A korai feljegyzések szerint a középkori város neve lengyelül Wrocisław, csehül Vratislav volt, ami azt jelenti, hogy Wrocislaw/Vratislav városa. A lengyel név kiejtése később egyszerűsödött két lépésben: Wrocisław→Wrotsław→Wrocław, és ezt az egyszerűbb nevet használják a 12. század óta. A cseh változatot latin oklevelekben használták: Wratislavia vagy Vratislavia, de a lengyel kiejtés itt is Wracislavia volt. A későbbi germanizált változatot – Breslau – akkor használták, amikor a város Kelet-Németország egyik fontos városa volt.

Hagyományosan úgy tartják, hogy egy Vratislaw/Wrocislaw nevű személyről nevezték el, bár az nem világos, hogy milyen kapcsolat volt I. Vratiszláv cseh fejedelem és a város között, ha ilyen kapcsolat egyáltalán létezett. Lehetséges az is, hogy nevét Vratislav, sziléziai törzsi fejedelem neve után kapta, aki a város első birtokosa volt.

A város neve más nyelveken:

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1241-42-ben épült templom
Breslau
Wrocław, 1945

Wrocław már régóta vásározó hely volt, amikor először jegyezték fel nevét a 10. században Vratislaviaként (Wratislaw). I. Mieszko lengyel fejedelem a 990-es években meghódította. 1138-ban Szilézia fővárosa lett. A tatárjárás alatt 1241-ben a lakosság többségét kitelepítették. A várost a mongolok kirabolták és felgyújtották, de nem maradt idejük a vár megvívására, ahová a lakosság többsége menekült.

Az ebből az időből származó oklevelekben a város neve sok változatban szerepel: Bresslau, Presslau, Breslau és Wratislaw. Az újjáépített város 1262-ben magdeburgi városjogokat kapott. Első ábrázolása Hartmann Schedel világkrónikájában jelent meg, 1493-ban.

Mivel a Szent Római Birodalom közvetlen vazallusa volt, a német-római császárok biztosították különböző hercegi és királyi dinasztiák uralmát. A Hanza-szövetségnek, az észak-európai városok kereskedelmi ligájának tagja volt. Majdnem a teljes középkor folyamán Wrocław uralkodói a Piast-dinasztiából származó sziléziai hercegek voltak. Bár nem tartozott a város hercegségükhöz, a wrocławi püspök herceg-püspök volt, amióta Pogarelli Preczlaus püspök (1341-1376) megvásárolta a Grodkówi hercegséget Bolesław brzegi hercegtől és hozzácsatolta Nysa egyházmegyéhez, ezután a breslaui püspökök titulusa Neise és Grottkau (Nysa és Grodków) hercege lett, és példát mutatott más sziléziai uralkodónak is.

1335-től, Szilézia legnagyobb részével együtt a cseh királysághoz csatolták. 1469-1490 között Sziléziával együtt Magyarországhoz tartozott, majd az 1740-es évekig ismét Csehországhoz, s ezzel együtt, 1526-tól a Habsburg birodalom része lett. Ettől az időtől kezdve, bár a lakosság nagy része lengyel származású volt, nyelvükben németté váltak. A reformáció alatt a wrocławiak túlnyomórészt lutheránusok lettek, de az ellenreformáció alatt erőszakkal visszatérítették a jezsuiták, akik a Habsburg uralkodók támogatásával tevékenykedtek.

Miután a helyi Piast-uralkodóház kihalt, 1675-ben a Habsburgok örökölték Wrocławot. Az osztrák császárok erőteljesen szorgalmazták a város rekatolizálását. Az osztrák örökösödési háború alatt az 1740-es években Sziléziát annektálta a Porosz Királyság.

1741-1918 között hivatalos neve: Königliche Haupt- und Residenzstadt Breslau, azaz Boroszló Királyi Fő- és Székváros, 1918-45 között: Hauptstadt Breslau.

Újkori történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután a Habsburgok lemondtak a német-római császári címről 1806-ban, a város porosz kormányzás alatt maradt, és 1871-ben a megalakuló Német Birodalomhoz csatlakozott. Breslau nagy fejlődésnek indult: a város fontos ipari körzetté vált, főleg vászon- és pamutipara volt jelentős, 1860 és 1910 között lakossága megháromszorozódott, elérte a félmilliót. A város határai is nagymértékben kibővültek 1928-ban.

A nemzetiszocialista népirtás a második világháború alatt a város 10 000 zsidó lakosából sokat megölt. Amikor a Vörös Hadsereg 1945 februárjában a közeledett, Breslaut erőddé nyilvánították és a város lakosságának többségét evakuálták, de kb. 200 000-en ott maradtak. Az erődítések építéséhez kényszermunkásokkal erősítették a civil munkásokat és a koncentrációs táborok foglyait is a munkálatokra vitték. A városból menekülő német civil lakosságból a szovjet katonai alakulatok 18 000 gyermeket, asszonyt és idős embert gyilkoltak le.

Közel három hónapos ostrom után, 1945. május 7-én, az európai háború utolsó napján „Festung Breslau” megadta magát, és Kelet-Németország utolsó nagyvárosa elesett. Mintegy 40 000 breslaui maradt holtan a romok között, és a város csaknem 70%-a elpusztult. Az ostrom alatt a hatóságok egy modern lakótelepet, a Kaiserstraßén (most Plac Grunwaldzki) leborotváltak a föld színéről, hogy helyet adjanak egy katonai repülőtérnek, amely utánpótlással látta volna el a várost. Ismeretlen számú német polgár és kényszermunkás veszítette életét a repülőtér építése alatt.

Mint csaknem egész Szilézia, Breslau is Lengyelországhoz került a Potsdami konferencia alatt kötött megállapodás szerint. A legtöbb német túlélőt 1945 és 1949 között erőszakkal kitelepítették a háború utáni német államok valamelyikébe, vagy önként távoztak. Tény, hogy az utolsó német iskolát csak 1963-ban zárták be. Wrocławot újratelepítették Közép-Lengyelország kisvárosainak és falvainak lengyel lakosságával, illetve azokkal, akiket a Szovjetunióból telepítettek ki, azokról a korábbi lengyel területekről, melyek a háború után a Szovjetunióhoz kerültek. Sokan jöttek Lwówból (ma Lviv, Ukrajna), Wilnóból (ma Vilnius, Litvánia) és Grodnóból (ma Hrodna, Fehéroroszország).

A régi belvárost fokozatosan újjáépítették. Csaknem minden műemléképületet megmentettek. Ma Wrocław a modern Lengyelország egyedülálló európai városa, építészete verseng az osztrák, cseh és porosz városokéval.

1997-ben az Odera kiöntött és a várost komoly árvízkár érte.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wrocław közigazgatásilag kerületekre oszlik. Régebben 5 kerülete volt: Psie Pole, Śródmieście, Stare Miasto, Krzyki és Fabryczna, ezek jelenleg nem rendelkeznek önkormányzattal, csak kihelyezett hivatalokkal és intézményekkel.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Narodowe (Nemzeti Múzeum)- például Powstańców Warszawy 5,
    • Panorama Racławicka (Raclawicei körkép) (Muzeum Narodowego részlege) – ul. Purkyniego 11,
  • A Muzeum Miejskie Wrocławia (Wrocławi városi múzeum) részlegei:
    • Muzeum Historyczne (Történeti Múzeum)
    • Muzeum sztuki Mieszczanskiej
    • Muzeum Militariów (Hadtörténeti Múzeum )
    • Muzeum Archeologiczne (Régészeti Múzeum)
    • Muzeum Sztuki Medalierskiej (Éremművészeti Múzeum)
    • Muzeum Sztuki Cmentarei
  • Akademii Sztuk Pięknych (Szépművészeti Akadémia) – ul. Traugutta 19-21,
  • Muzeum Archidiecezjalne we Wrocławiu (Wrocławi érseki múzeum) – például Katedralny 16,
  • Muzeum Architektury we Wrocławiu (Wrocławi építészeti múzeum) – ul. Bernardyńska 5,
  • Geologiczne (Geológiai) – ul. Cybulskiego 30,
  • Mineralogiczne (Ásványtani) (Uniwersytetu Wrocławskiego) – ul. Cybulskiego 30,
    • Mineralogiczne (Ásványtani) (oddział muzeum) – ul. Kuźnicza 21-22,
  • Poczty i Telekomunikacji (Posta- és távközlési)- ul. Krasińskiego 1,
  • Przyrodnicze (Természeti) (Uniwersytetu Wrocławskiego) – ul. Sienkiewicza 21,

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gest (Teatr Mimu Politechniki Wrocławskiej) – ul. Powstańców Śląskich 137A,
  • Filharmonia – ul. Piłsudskiego 19, Biuro Obsługi Widzów, ul. Mazowiecka 17,
  • Impart (Centrum Sztuki WOK) – ul. Mazowiecka 17,
  • K2 – ul. Kuźnicza 29a,
  • Kalambur – ul. Kuźnicza 29A,
  • Kameralny – ul. Świdnicka 28,
  • Opera – ul. Świdnicka 35,
  • Teatr Laboratorium (jelenleg Jerzy Grotowski alkotáskutatási központja) – Rynek-Ratusz 27,
  • Teatr Polski we Wrocławiu ze scenami – ul. Zapolskiej 3,
  • Zenei (Wrocławi Operettszínház) – ul. Piłsudskiego 72,
  • Állami színház főiskola színháza – ul. Braniborska 59,
  • Bábszínház – például Teatralny 4,
  • Modern színház – ul. Rzeźnicza 12,
  • Pantomim színház – al. Dębowa 16,

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wrocławban autóbuszokat, vasúti kocsikat, háztartási gépeket, vegyi anyagokat és elektromos berendezéseket gyártanak. Az utóbbi években gyorsan fejlődik a számítástechnika, valamint több külföldi cég leányvállalata (pl.: Siemens, Nokia Solutions and Networks, LG, Volvo, HP, QAD, Whirpool, 3M, Bosch, Wabco stb.). A Siemens az egész szoftver részlegét Wrocławba telepíti. Wrocław - Varsó után - a legnagyobb pénzközpont Lengyelországban. A következő bankoknak van itt székházuk: Bank Zachodni WBK, Lukas Bank, Eurobank, Santander Consumer Bank (korábban PTF Bank), Európai Együttműködési Bank. A városban van a legnagyobb számú lízing cég, többek között az Európai Lízing Alap. Jelentős a gyógyszergyártás: US Pharmacia, Hasco-Lek, Galena, 3M, Labor, S-Lab.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

WroclawDrogi.svg
A Wrocław Główny pályaudvar
Repülőtér

Úthálózat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wrocławon áthalad az 5. 8. és 94. főút, rövid szakaszon érinti az A4 autópálya, Bielanyban, Wrocław mellett van az autópálya és az 5. és 35. főút csomópontja.

A wrocławi úthálózat sugaras, erősen a város központjára irányul. A 20. század végéig az Odera felett átívelő összes híd a folyó egy mindössze 2500 m hosszú szakaszán épült. A külső kerületek közötti forgalmat a várost keresztülszelő vasútvonalak tovább lassítják. Az 1980-as évektől fokozatosan megépült a belváros körüli elkerülő út, s a tervekben szerepelnek további elkerülő utak, köztük az A8 autópálya is.

Vasúti, légi és vízi szállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wrocław fontos vasúti csomópont: Wrocław-Brochów pályaudvar – az ország legnagyobb teherpályaudvara. Strachowice nemzetközi repterének - a fapados társaságoknak köszönhetően - 13 európai várossal van közvetlen összeköttetése. A város áruforgalmát mindezen túl az Oderán levő teherkikötő is segíti.

Városi tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi közösségi közlekedés gerincét az 1960-70-es években a belvárosi részeken erősen megritkított villamoshálózat adja, a külsőbb kerületek kiszolgálását autóbuszok végzik. A város területi kiterjedése és a forgalom intenzitása következtében többször felvetődött városi gyorsvasúti hálózat kialakítása.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leghíresebb sport klub Śląsk Wrocław

Sparta Wrocław

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wrocławi egyetem
Aula Leopoldina
Építészeti fakultás a műegyetemen

Állami főiskolák és egyetemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Uniwersytet Wrocławski – Wrocławi egyetem
  • Politechnika Wrocławska – Wrocławi műegyetem
  • Uniwersytet Medyczny im. Piastów Śląskich – Orvosi egyetem
  • Uniwersytet Ekonomiczny we Wrocławiu – Közgazdasági egyetem
  • Uniwersytet Przyrodniczy we Wrocławiu – Természettudományi egyetem
  • Akademia Sztuk Pięknych – Szépművészeti akadémia
  • Akademia Wychowania Fizycznego we Wrocławiu – Testnevelési főiskola
  • Akademia Muzyczna im. K. Lipińskiego – Zeneakadémia
  • Wyższa Szkoła Oficerska Wojsk Lądowych – Gyalogsági tisztképző főiskola
  • Państwowa Wyższa Szkoła Teatralna im. L. Solskiego – Állami színművészeti főiskola
  • Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych we Wrocławiu

Nem állami oktatási intézetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dolnośląska Szkoła Wyższa Edukacji TWP - Alsó-Sziléziai Egyetem AAE
  • Dolnośląska Wyższa Szkoła Służb Publicznych "Asesor" - "Assessor" Alsó-Sziléziai Közszolgálati Főiskola
  • Międzynarodowa Wyższa Szkoła Logistyki i Transportu - Nemzetközi Logisztikai és Közlekedési Főiskola
  • Szkoła Wyższa Rzemiosł Artystycznych i Zarządzania - Iparművészeti és menedzsment Főiskola
  • Wyższa Szkoła Bankowa - Bankfőiskola
  • Wyższa Szkoła Filologiczna - Nyelvészeti Főiskola
  • Wyższa Szkoła Fizjoterapii - Fizioterápia Főiskola
  • Wyższa Szkoła Handlowa - Kereskedelmi Főiskola
  • Wyższa Szkoła Humanistyczna - Bölcsészfőiskola
  • Wyższa Szkoła Informatyki i Zarządzania "Copernicus" - Kopernikusz Informatikai és Menedzsmentképző Főiskola
  • Wyższa Szkoła Informatyki Stosowanej - Alkalmazott Informatikai Főiskola
  • Wyższa Szkoła Zarządzania "Edukacja" - Nevelési Vezetőképző Főiskola
    • Wydział zamiejscowy w Kępnie, w Kłodzku - Kępniében és Kłodzkuban Rezidensek Tanszéke
  • Wyższa Szkoła Zarządzania i Finansów - Pénzügyi és Menedzserképző Főiskola
  • Wyższa Szkoła Zarządzania i Bankowości w Poznaniu, Filia we Wrocławiu - Poznani Bankfőiskola Wrocławi Fiókja
  • Papieski Wydział Teologiczny - Pápai Hittudományi Kar
  • Metropolitalne Wyższe Seminarium Duchowne we Wrocławiu - Wrocławi Nagyvárosi Szeminárium

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városháza
Katedrális a Tumski-szigeten

Nobel-díjasok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a Nobel-díj elnyerése évének sorrendjében

Építészet, városépítészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Odera szigetei Wrocławban

Annak ellenére, hogy a háborúban az épületek 70%-a elpusztult, sok épület vagy eredeti állapotában vagy restaurálva esetleg újáépítve megőrződött. A legkiválóbbakhoz tartoznak a következők: a gótikus városháza a piactéren, gótikus templomok: a katedrális a Tumski-szigeten (közelében a Johann Bernard Fischer von Erlach építette elektori kápolna), a Szent Kereszt társaskáptalan temploma, a Szűz Mária-templom Piaskban, a Wrocławi egyetem barokk épületcsoportja (a Lipót aulával), a wrocławi főpályaudvar neogótikus épülete, a Hala Ludowa (Népcsarnok: tervezte Max Berg), a vásárcsarnok (tervezte: Erich Mendelsohn) a wrocławi vásár épületei (többek között Hans Scharoun tervei)

Legfonosabb helyszinek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wrocławi piactér
  • Tumski-sziget
  • Piasek-sziget
  • Słodowa-sziget
  • Botanikus kert
  • Szczytnicki park japánkerttel
  • Állatkert (alapítva 1865-ben – Lengyelországban a legtöbb – 565 fajjal, összesen kb. 7100 állat)
  • Régi zsidó temető
  • Nagy sziget


Történelmi építészet (1945-ig)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Víztorony Grobliban
Víztorony, Wiśniowa utca
Hala Stulecia
Szökőkút
Rendőrség és bíróság
Városi fürdő (1895-97)
  • Román
    • Szt. Giles-templom
  • Gótikus
    • Városháza
    • Keresztelő Szt. János-katedrális
    • Szt. Márton-templom (régebben várkápolna)
    • Szt. Kereszt és Szt. Bertalan társas káptalan
    • Mária Magdolna-templom
    • Szent Erzsébet helyőrségi templom
    • Legszentebb Istenanya ortodox temploma
    • Szűz Mária-templom
    • Szent Adalbert-templom (korábban domonkos templom)
    • Máté evangelista temploma
    • Szent Vince templom (régebben premontrei)

Szent Wacław, Stanisłaes és Dorottya temploma (régebben ferencesrendi templom)

Mai építészet (1945 után)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szocreál
    • Kościuszkowska Dzielnica Mieszkaniowa (például Kościuszki i Arkady), (Roman Tunikowski)
    • Gmachy Politechnika Wrocławska|Politechniki przy például Grunwaldzkim, (Krystyna és Marian Barscy)
  • Modern
    • Galeriowiec przy ul. H. Kołłątaja, (Jadwiga Grabowska-Hawrylak, Edmund Frąckiewicz, Maria és Igor Tawryczewscy)
    • Trzonolinowiec
    • rotunda Panorama Racławicka|Panoramy Racławickiej, (Marek Dziekoński)
    • Wieżowce mieszkalne (":commons:Fájl:Wroclaw Grunwaldzki Hawrylak 2002.jpg|sedesowce") például Grunwaldzkim, (Jadwiga Grabowska-Hawrylak)
    • "Ołówek" és "Kredka" akadémikusok, (Krystyna és Marian Barscy)
    • Poltegor
  • Posztmodern

Fontosabb hidak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Grunwaldzki híd
A Zwierzyniecki híd az állatkert felől
Trzebnica hidak
Az Osobowicki híd
A Rędziński hid - 122 m
  1. Most Bartoszowicki (árvízi csatorna)
  2. Most Bolesława Krzywoustego (Widawa)
  3. Most Brodzki (Bystrzyca (Odera-mellékág))
  4. Most Burzowy (Városi csatorna)
  5. Most Dekarski (Widawa)
  6. Most Dmowskiego (déli Odera)
  7. Most Grunwaldzki (Odera)
  8. Mosty Jagiellońskie (árvízi csatorna és vitorlás csatorna)
  9. Most Jarnołtowski (Bystrzyca)
  10. Most Kleciński (Ślęza)
  11. Most Kłokoczycki (Widawa)
  12. Most Krupniczy (Várárok)
  13. Most Marszowicki (Bystrzyca)
  14. Most Maślicki (Ślęza)
  15. Mosty Mieszczańskie (déli Odera)
  16. Most Milenijny (Tysiąclecia) (Odra)
  17. Mosty Młyńskie (Odra)
  18. Most Muchoborski (Ślęza)
  19. Most Oławski (Oława folyó)
  20. Most Oporowski (Ślęza)
  21. Mosty Osobowickie (Városi csatorna, Öreg Odera, Różanka csatorna)
  22. Most Parkowy (Felső Oława)
  23. Most Partynicki (Ślęza)
  24. Most Pawłowicki (Dobra-folyó)
  25. Most Pęgowski (Widawa)
  26. Most Piaskowy (Odera)
  27. Most Pilczycki (Ślęza)
  28. Most Pilczycki Nowy (Ślęza)
  29. Most Piotra Skargi (Várárok)
  30. Most Pokoju (Odera)
  31. Most Polanowicki (Widawa)
  32. Mosty Pomorskie (déli Odera)
  33. Most Rakowiecki (Oława folyó)
  34. Most Ratyński (Bystrzyca)
  35. Most Rędziński (Odera)
  36. Most Sądowy (Várárok)
  37. Most Sikorskiego (déli Odera)
  38. Most Słodowy (Odera)
  39. Most Sołtysowicki (Widawa)
  40. Most Strachociński (Csatorna)
  41. Most Strzegomski (Ślęza)
  42. Most Swojczycki vagy Bolesława Chrobrego (árvízi csatorna és vitorlás csatorna)
  43. Most Szczytnicki (Öreg Odera)
  44. Mosty Średzkie (Bystrzyca)
  45. Most Św. Antoniego (Várárok)
  46. Most Św. Klary (Odera)
  47. Most Św. Macieja (déli Odera)
  48. Mosty Trzebnickie (Kanał Miejski, Stara Odra, Kanał Różanka)
  49. Most Tumski (Odera)
  50. Mosty Uniwersyteckie (déli Odera)
  51. Mosty Warszawskie (Városi csatorna és Öreg Odera)
  52. Most Widawski (Widawa)
  53. Most Wilczycki (Widawa)
  54. Most Zaleski (Czarna Woda)
  55. Most Zakrzowski (Widawa)
  56. Most Zwierzyniecki (Öreg Odera)
  57. Most Żernicki (Ślęza)
  58. Kładka Barani Skok (Oława)
  59. Kładka Bielarska (Odra)
  60. Kładka Muzealna (Várárok)
  61. Kładka Oporowska (Ślęza)
  62. Kładka Parkowa (Oława)
  63. Kładka Siedlecka (Oława)
  64. Kładka Świętego Antoniego (Várárok)
  65. Kładka Złotnicka (Bystrzyca)
  66. Kładka Zwierzyniecka (Odera)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wrocław témájú médiaállományokat.