Pergola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pergola napellenzővel
Fémpergolára futtatott kivi biztosítja az árnyékot. A fotó egy trogiri nyaralóban készült.

A pergola az egyik legrégebbi szabadtéri és épülethez kötött árnyékolás. Már az ókorban előszeretettel használták kertek, parkok árnyékos pihenőinek kialakításához. A ma modern embere is szívesen nyúl vissza eleink praktikus, környezetbarát megoldásaihoz.

Anyaga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pergolák vázát leggyakrabban fagerendákból készítik. A függőleges tartóoszlopokra helyezik a keresztgerendákat, azokra a tetőelemeket. A tetőelemek is legtöbb esetben gerendából vagy élére állított deszkapallóból készülnek. Az így kialakított tetővázra gyakran szőlőt, örökzöld növényeket futtatnak fel, vagy szabályozható árnyékoló berendezéseket szerelnek.

Az építészek fantáziája határtalan. A tervezők a delelő nap beesési szögét is figyelembe vehetik (hazánkban ez 62 fok). Az így megszerkesztett árnyékolóelemek teljes árnyékot biztosítanak szellős tetőkialakítás mellett is.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zita Bauch-Troschke: Begrünte Wände, Lauben und Pergolen. Gestaltung mit Kletterpflanzen und Spalierobst. Callwey, München 1998, ISBN 978-3-7667-1328-5.
  • Heidi Howcroft: Gestalten mit Holz im Garten. Ökobuch Verlag, Staufen bei Freiburg 2004, ISBN 978-3-936896-09-1.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]