Építészet

Építészetnek nevezzük azt a tevékenységet, amely épületek és építmények létrehozására, tágabb értelemben az épített környezet alakítására irányul.

Dzsószer fáraó piramisa Szakkarában. Az első épület, melynek ismert az építésze: Imhotep

Fogalma

Egy példa az ókori római építészetre a Colosseum Rómában (Olaszország)

Az építészet (építőművészet, architektúra): az épített környezet alakítása; egyrészről a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészről mérnöki tudomány, technológiai diszciplina.

Az emberi kultúra, az emberi tevékenység egyik legalapvetőbb megjelenési formája. Az embert körülvevő természeti környezet akaratlagos megváltoztatása. „Erőszakossága” mégsem destruktív, természetéből adódóan konstruktív.

Az építészet témaköréhez elválaszthatatlanul kapcsolódik az építés fogalomköre. Mindenképp fontos viszont különbséget tennünk, s ez a különbség alapvetően az esztétika és a technológiai igény mértékében érhető tetten. Egy egyszerű építmény, például egy kerti árnyékszék létrehozása is építés; vagy egy vasúti töltés megalkotása is komoly mérnöki feladat, de ezek egyike sem építészet (bár ez a szemlélet napjainkban egyre többször vitathatóvá válik). Ezt a félreértést általában az „építőművészet” kifejezéssel oldják fel, amely a nevében a művészi igényességgel történő épít(őműv)ész tervezői munkára utal.

Az épületek megépítésén kívül építészetnek nevezzük a belső terek kialakításától kezdve (belsőépítészet) egészen a városi-, esetenként regionális léptékig terjedő építészetet (városépítészet, urbanisztika) is.

Kapcsolódó fogalmak

• építéstudomány, építészetelmélet,
• Építészeti tervezés
• Építés, építéskivitelezés,
• belsőépítészet, alkalmazott építészet (például díszlettervezés), bútortervezés, design
• tájépítészet
• városépítés, urbanisztika, településtudomány, településelmélet, településtervezés, (rendezés, fejlesztés), területrendezés , regionális tervezés, építésügy

Funkcionális felosztása

A funkcionális felosztás alaprendszere jogilag definiált (lásd a mindenkori építési törvényt):

• az objektum
  • földmű (tereptárgy), vagy
  • építmény, ami vagy
    • épület (pl. valamilyen ház)
    • műtárgy (pl. híd, köztéri szobor, vagy villanypózna)

Az építészeknél – más szakterületekhez hasonlóan – szakosodás kevésbé tapasztalható (ellentétben például az orvosokkal). Az építészeti tervezés felosztása alapvetően az épületek funkcionális típusai alapján történik, amelyet a mindenkori építési törvény úgynevezett övezeti besorolása rögzít:

• lakóépületek

családi- és társasházak, bérlakások, nyugdíjasházak, stb.

• középületek: szakrális-, igazgatási-, egészségügyi-, szociális-, oktatási-, kulturális- és sportintézmények,
• üzemi épület-ek termelő-, raktározási-, kereskedelmi-vendéglátó szolgáltatási célú épületek, üzemi irodaházak, üzletek, bevásárlóközpontok, logisztikai központok,
  • ez lehet ipari épületek- és gazdasági épületek (a fentiek szerint)
  • vagy lehet mezőgazdasági épületek (a fentiek szerint)
  • vagy vegyes használaú

• És természetesen vannak különleges rendeltetésű épületek is (pl. laktanya vagy atomerőmű, repülőtér, stb.)

• műemlékvédelem, műemlékek helyreállítása

Építészettörténet

Építészettörténeti korszakok és stílusok, irányzatok

Az építészetnek, az ember által épített környezetnek több ezer éves története van, amelynek fontos pontjait és korszakait híres épületek is jelzik. Hasonlóképpen neves építészek, irányzatok, iskolák és stíluskorszakok tagolják az építőművészet történetét (bár az igazán jelentős alkotások sokszor épp arról 'ismerszenek meg', hogy szétfeszítik az aktuális stílus kereteit, illetve, hogy éppenséggel nem illeszthetők be az adott alkotó korábbi munkáinak sorába).

Az építészeti stílusokat, pontosabban stíluskorszakokat - sokan sokféleképpen határozták meg (sem a meghatározásuk, sem az elnevezésük nem teljesen univerzális – Angliában, illetve a tengerentúlon nem teljesen egyezik meg a stílusok meghatározása a kontinentális gyakorlattal). Álljon itt mégis a magyar gyakorlatban és építész-oktatásban előfoduló stíluskorszak-meghatározások (korántsem vitathatatlan) listája:

Őskori társadalmak építészete, megalitikus építészet, barlang-építészet ősi társadalamak építészete, ókori társadalmak építészete közelkelet antik építészete, távolkelet antik építészete, az újvilágok antik építészete, antik görög építészet, antik római építészet, középkor építészete ókeresztény építészet népvándorláskori építészet bizánci építészet arab-iszlám építészet romanika építészete gótika építészete újkor építészete reneszánsz építészet barokk építészet klasszicizáló késő barokk építészet rokokó copf stílus klasszicista építészet romantika építészete historizmus neoklasszicizmus eklektika ipari társadalmak építészete arts and crafts építészet szecesszió építészet > Jugendstyl, Art Nuovo, stb. modern építészet organikus építészet Bauhaus-irányzatok építészete(formalista-, konstruktivista-, funkcionalista de Stijl stb.) Art Deco építészet posztmodern építészeti irányzatok antropozófia,ökoépítészet, ökodesign újmodern (?)

Ezen felsoroláson kívül van a népi építészet, ami egyrészt a mindenkori legalapvetőbb épületfunkció-igényekhez igazodik, másrészt a népi gyakorlat alapvetően konzervatív jellege miatt a legfőbb hagyományőrző eszköznek és tárháznak bizonyul.

A lista végén meg kell jegyezni, hogy korunkat (21. század) nem jellemzi egységes építészeti korstílus, sőt igazi építészeti stílusok sem. Az egyes stíluskorszakokat elemezve megálapítható, hogy a korszakváltásaikat - a mindenkori esztétikai-művészi szemlélet mellett - technikai-technológiai újítások alkalmazása is serkentette. Napjainkban, amikor a tudományos-, technikai- technológiai fejlettség hihetetlen alkalmazási változatosságot kínál, csak az alkotók szubjektív intuíciói (esetenként piaci divatirányzatok) által befolyásolt, sokszínű (stílus)irányzatok többé kevésbé békés(?) egymás melletti léte tapasztalható.

Ugyancsak figyelemfelhívást igényel a modern > modernség fogalma, amelyet a közhasználatban általánosan a 20. század első felének stílusai közül a Bauhaus-irányzatokra értenek. Mélyebb és átfogóbb értelmezése szerint azonban a modernségen a mindenkori társadalmi-, technikai- és technológiai igényekel és adottságokkal összhangban levő, vagy annak fejlődési irányába ható törekvéseket értünk. A modernségnek ez az értelmezése nyújt kulcsot számtalan olyan alkotó értékeléséhez, akik életművükben stílusváltásokat és -visszaváltásokat is felmutatnak.

Egyéb területei

Építészetelmélet

Az építészetelmélet fogalma

Az építészelmélet épületek, épületegyüttesek és települések létrehozására – illetve a létrehozás szándékára – vonatkozó ismeretanyag összességét jelenti. (Hajnóczi Gyula)

• Az építészet immateriális velejárója, így közlésformája elsősorban írásos.

Hozzá tartoznak ezen felül: eszmék, ideológiák (egyes korszakok törekvéseit, szellemiségét meghatározó), rajzok, tervek, makettek stb.

• Nehezen rendszerbe foglalható: a legkülönbözőbb helyeken bukkannak fel építészetet

érintő megnyilatkozások. Ezért is az építészetelmélet összefoglalását mind-össze néhány könyv kísérelte meg, azok szellemisége és megközelítési módjai eltérők.

• Az építészet értelmezése megjelenik:
  • általános művészettörténet és művészetelmélet
  • esztétika
  • filozófia
  • szociológia
  • régészet, sőt még a [szépirodalom] is

• Az építészet, mint tudomány egyedülálló abból a szempontból, hogy nincs még egy,

amelynek ismeretanyaga-köre annyira tágas és heterogén összetételű lenne. A természettudományokra és a tágan értelmezett szellemtudományokra is támaszkodik.

• Az építészet kettős, skizofrén természete ismert. A fizikai környezet által meghatározott

feltételek között működik (a legtöbb esetben). Az épületszerkezet, az anyagtan, a statika diszciplínái által tud megvalósulni az épület. De az épület mindig lenyomata a kor szellemiségének. A közösség – megrendelő – igényeinek, annak eszmei művészeti tendenciáinak is lenyomata.

• Az elmélet és gyakorlat közötti időbeli viszony. A gyakorlat „teóriája” (mechanika,

épületszerkezetek) mindig megelőzik az alkotás létrejöttét, míg az építészetelmélet teóriája megelőzheti, de követheti is megvalósulást.

• Az építészet értelmezése nagyban függ attól, hogy kitől származik:

Építész, Művészettörténész, Filozófus, Szociológus, stb.

• Az építészetelmélet a különböző korokban, különböző intenzitással van jelen.

• A teoretizálás nem képez összefüggő láncolatot:
  • Vannak korszakok, amikor rengeteg az elméleti traktátus, vannak olyanok, melyeknek csak az épületeit ismerjük, a hozzájuk kapcsolódó írásokat, a visszhangokat nem.
  • Önmagában árulkodó, hogy adott korszakban mely témákat dolgoztak fel, melyeket csak említettek, melyekkel egyáltalán nem foglalkoztak, és melyek azok, amelyeket eltitkoltak.
  • Az is fontos a jelenségek vizsgálata szempontjából, hogy míg egyes művek a modern, sőt kortárs építészetre is nagy hatással vannak, addig mások ideje múlt elméleteket és
  • fejtegetéseket tartalmaznak, sőt egyesekre ez már megjelenésükkor igaz volt.

• Az építészetelmélet „fajtái”:

• • 1. olyan elméletek, melyek egy-egy kiragadott jelenséggel foglalkoznak:
    • a., építészeti képletekkel formákkal( oszloprendek, épületornamentika)
    • b., elvont szerkesztési elvekkel (arány, szimmetria, téralakítás)
    • c., konkrét építészeti irányzatokkal (funkcionalizmus, regionalizmus)

(Ezek a történeti és egyéb összefüggéseket nem érzékeltetik kellőképp)

• • 2. olyan elméleti rendszerek, melyek az építészet „lényegét” kutatják.

Kettős értékűek, nagyban függ az adott kor és a szerző értelmezésétől

• • 3. enciklopédikus jellegű traktátusok. Az építészetet meghatározó összes tényező

felsorolását tűzik ki célul. (első iskolapéldája Vitruvius Tíz Könyve)

Építészetkritika, építészeti sajtó

Az építészetkritika elsődleges megjelenési felületei: szakkönyvekben, szakfolyóiratokban (lásd Építészeti folyóiratok listája) és egyéb sajtótermékekben. Kifejezetten építészeti témájú könyvek magyar nyelven történő kiadásával foglalkozó kiadók: Vince, TERC.

Híres építészek

Ludwig Mies van der Rohe: Neue Nationalgalerie berlini múzeum előtere (Németország)

Az első építész, akinek ismerjük a nevét Imhotep egyiptomi főpap volt, az ő tervei alapján készült el Dzsószer fáraó lépcsős piramisa Szakkarában i. e. 2750 körül.

Az ókor leghíresebb alakja Vitruvius, akinek Tíz könyv az építészetről címmel megjelent írása fontos építészettörténeti forrás.

A legjelentősebb 20. századi építészek: Antoni Gaudí, Otto Wagner, Walter Gropius, Ludwig Mies van der Rohe, Frank Lloyd Wright, Alvar Aalto, Le Corbusier, Jørn Utzon, Tange Kenzó.

A kortárs építészek legrangosabb elismerése az 1979-ben alapított Pritzker-díj, melyet a vele járó szakmai elismerés miatt olykor „építészeti Nobel-díjnak” is neveznek. A díjazottak a jelenkori építészet legkiemelkedőbb képviselői.

Lásd még:

• Építészek listája betűrendben
• Építészek listája korszakonként

Híres magyar építészek

• Alpár Ignác, Hajós Alfréd, Hauszmann Alajos, Hild József, Hugyecz László, Kós Károly, Lechner Ödön, Molnár Farkas, Pecz Samu, Rimanóczy Gyula, Schulek Frigyes, Steindl Imre, Toroczkai Wigand/Wiegand Ede, Ybl Miklós
• Breuer Marcell (magyar származású)
• ma is praktizáló építészek: Makovecz Imre, Bán Ferenc, Ekler Dezső, Csete György, Kévés György

Lásd még: Magyar építészek listája

Építész szervezetek és egyesületek

Mai magyarországi szervezetek

• Kortárs Építészeti Központ (KÉK)
• Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ)
• Magyar Építészkamara (és területi szervezetei) (MÉK)
• Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT)
• Építéstudományi Egyesület (ÉTE)
• Europan Magyarország
• ...

Mai- és történelmi nemzetközi szervezetek

• Union Internationale des Architectes (UIA)
• ICOMOS
• CIAM
• CIRPAC
• Werkbund (Deutsches, Wiener)
• Bauhaus
• ...

Képzést indító felsőoktatási intézmények

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Építészmérnöki Kar
• Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
• Nyugat-magyarországi Egyetem - Faipari Mérnöki Kar
• Pécsi Tudományegyetem - Pollack Mihály Műszaki Kar

Források

• Ankerl Géza, Építészet és kommunikáció. Budapest: Műszaki Kiadó, 1991, ISBN 963-10-9067-1
• Hannes Böhringer: Építkezés
• Kerékgyártó Béla (szerk.): A mérhető és a mérhetetlen. Építészeti írások a huszadik századból. Typotex Kiadó, 2004. ISBN 963-9548-44-8
• Pogány Frigyes (1971): Firenze. Corvina Kiadó, Budapest
• Pogány Frigyes (1976): Itália építészete II. Corvina Kiadó, Budapest
• Pogány Frigyes (1968): Festészet és szobrászat az építőművészetben. Műszaki Könyvkiadó, Budapest

Lásd még

• Építész
• Építészeti tervezés
• Építészeti fogalomtár
• Építészeti folyóiratok listája

Külső hivatkozások

• Tolomeus – art around you – VR pano
• http://www.epiteszforum.hu/
• épülettár
• A Magyar Pavilon kiállítása a 10. Velencei Építészeti Biennálén
• UIA – Union Internationale des Architectes
• Építés, építészet - muszakiak.hu - a műszaki portál