Pécsi Tudományegyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pécsi Tudományegyetem
PTE cimer kicsi.jpg

Hungary Pecs 2005 June 076University.jpg
Alapítva 1921 (1367)
Hely  Magyarország, Pécs
Típus állami
Oktatók száma 1 854
Hallgatói létszám 26 699 (2011)
Rektor Prof. Dr. Bódis József
Elérhetőség
Postacím 7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4.
Telefonszám + (72) 501-500
E-mail info@pte.hu
Elhelyezkedése
Pécsi Tudományegyetem  (Pécs)
Pécsi Tudományegyetem
Pécsi Tudományegyetem
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 25″, k. h. 18° 14′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 25″, k. h. 18° 14′ 17″
A Pécsi Tudományegyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Tudományegyetem témájú médiaállományokat.

A Pécsi Tudományegyetem (röv.: PTE) Magyarország egyik legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező felsőoktatási intézménye.[1] A PTE nem hivatalos jogutódja az 1367-ben Pécsen I. Lajos király által alapított egyetemnek, mely a legelső volt az országban. Az egykori, pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem utódjának ma már több mint 26 000 diákja van, melyből több mint 1700 külföldi hallgató.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pécsi középkori egyetem rekonstrukciós munkálatai (2013).

A középkori Magyarország egyik nevezetes eseménye volt, amikor I. Lajos király 1367-ben megalapította - valószínűleg Koppenbachi Vilmos pécsi püspök kezdeményezésére - az ország első egyetemét Pécsen. Az V. Orbán pápasága idején létrehozott intézmény tanárairól és diákjairól nagyon kevés írásos dokumentum maradt fent. Mivel a pápa nem engedélyezte a teológiai oktatást, így az egyetem akkori értelemben nem volt universitas, elnevezése Studium Generale volt. Korabeli írások szerint a hallgatók létszáma a századfordulóban meghaladta a 800 főt.[3] Valószínűsíthető a régészeti leletek alapján, hogy az egyetem épülete a pécsi püspökvárhoz kapcsolódott, és ott volt a diákok szállása is, mintegy 70 szoba.[4] Az írásokból csupán következtetni lehet arra, hogy az egyetem valamikor a 15. század elején megszűnt gazdasági és politikai okok miatt.[5] Az egyik tényező a törökök benyomulása volt. A török időkben helyén két főiskola működött - egy jogi és egy vallástudományi.

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1785-ben II. József császár a Királyi Akadémia székhelyét Győrből Pécsre tette át mintegy húsz évre. 1833-ig kellett várni, hogy Szepesy Ignác püspök, a városi tanáccsal együttműködve megalapítsa a Pécsi Akadémiát, jogi és bölcsész szakokkal.

1912-ben alapították a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Egyetemet, amely a pécsi egyetem jogelődjének tekinthető. Az első világháború utáni viszontagságok után, 1921-ben a Magyar Nemzetgyűlés végül elfogadta azt a törvényt, amely időlegesen átköltöztette a pozsonyi egyetemet Pécsre. A város szerb megszállása miatt késve ugyan, mindenesetre az egyetem 1923-tól négy karral működött: jog, orvostudomány, bölcsészet és evangélikus teológia. Az utóbbi Sopronban. A második világháború alatt a bölcsészkart ideiglenesen áthelyezték részben Szegedre, részben pedig Kolozsvárra. 1950-ben leválasztották és akadémiává fokozták le az Evangélikus Hittudományi Kart.

A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi és Bölcsészettudományi karának bejárata

1951-ben pedig az orvosi kar vált ki és önálló egyetemként működött tovább (Pécsi Orvostudományi Egyetem), így a Pécsi Egyetem egyetlen karral működött tovább (jogi kar). Az orvostudományi egyetemen közben fejlesztések történtek. 1966-ban megnyílt az ún. 400 ágyas klinika, amelyben öt különböző egység működött (belgyógyászat, orthopédia, radiologia, sebészet, szemészet). 19731974 között kezdődött el a fogorvosképzés.

1975-től új kar alakult a Közgazdaságtudományi kar megjelenésével, és 1982-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola egyesült a Közgazdaságtudományi Karral, valamint a Jogi Karral. Az új intézmény a Janus Pannonius Tudományegyetem elnevezést vette fel. 1990-től létrejött az Egészségtudományi Kar a Pécsi Orvostudományi Egyetemen belül. Közben kettévált a Tanárképző Főiskolai Kar, Bölcsészettudományi és Természettudományi karokra. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolát 1995-ben egyesítették a Janus Pannonius Tudományegyetemmel. 1996-ban megalakult a Művészeti Kar az egyetem hatodik tanszékeként.

2000-ben létrejött a Pécsi Tudományegyetem a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Tanárképző Főiskola egybeolvadásával. 2004-ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskola egyetemi kar státuszt kapott. Érdekesség, hogy új nevében egyedülálló módon megtarthatta a híres építész nevét (Pollack Mihály Műszaki Kar). Az egyetem tizedik karaként jött létre 2005-ben a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar (FEEK), végül 2006-ban az Egészségügyi Főiskolai Kar is egyetemi karrá alakult. A PTE-n 2003-tól levéltár is van, mely 2005-től szaklevéltárként működik.

Karok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állam- és Jogtudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécsett a jogi felsőoktatás gyökerei 1367-ig, az első magyar egyetem alapításáig nyúlnak vissza. Ahogy a béke és a háború korszakai változtak a magyar történelemben, úgy folyt illetve nem folyt jogászképzés Pécsett. A reformkorszakban, báró Négyesy Szepesy Ignác által Pécsre hozott joglíceumban tanulhattak jurátus-generációk, majd az 1848/49-es szabadságharcot követően – a kiegyezés idején – Pécsi Akadémia néven újult meg az intézmény. 1921-ben a Pozsonyból menekült Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem kapott új otthont Pécsett és kezdte meg két év múlva, 1923-ban működését. A Jog- és Államtudományi Kar neve az ötvenes években Állam- és Jogtudományi Kar lett.

1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetem, majd a felsőoktatási integrációt követően 2000-től a Pécsi Tudományegyetem keretein belül folytatja működését. 1970-ben – a megnövekedett hallgatói létszám miatt – a 48-as téri épület egy emelettel bővült. Itt nyert elhelyezést néhány tanszék, szemináriumi terem, valamint az V. sz. tanterem, későbbi nevén Auditórium Maximum, 2003-tól pedig Irk Albert terem. Az utóbbi években számítógéptermek létesültek és 1999 novemberében átadták a 300 fő befogadására alkalmas nagytermet is. 2001-ben készült el a Dohány utcai épület felújítása, ahol a Kar Tanulmányi Osztálya és 7 tanszék nyert elhelyezést. Időközben megkezdődött a 48-as téri, illetőleg Rákóczi úti épületszárnyak felújítása, s azok 2003-ban átadásra is kerültek.[6]

A 2011-es statisztikák alapján osztatlan képzésen összesen 613 diák tanul, míg az egyéb képzési formáknak

A Kar oktatási, kutatási és igazgatási infrastruktúrája – változatlanul – kiemelkedően jónak minősíthető. A Kar szervezeti egységei jelenleg három épületben helyezkednek el; mindegyik épület felszereltsége (bútorzata, irodai felszereltsége stb.) teljes. Az Európa Központ, az Európai Dokumentációs Központ és a kari könyvtár a 2010-ben átadott Tudásközpontban működik. A kar több mint 1000 hallgató számára biztosít magas színvonalú képzést, a jogi valamint igazgatási képzési területen, valamennyi képzési szinten: felsőoktatási szakképzésben (jogi asszisztens), BA alapszakon (igazságügyi igazgatási), osztatlan (egységes) képzésben (jogász), MA mesterszakon (közigazgatási) és szakirányú továbbképzésekben. A képzések nappali és levelező munkarendben folynak, államilag támogatott és költségtérítéses formában. Népszerűek a szakokleveles és szakjogász képzések (pl. csődjogi, munkajogi, borjogi, infokommuninkációs). A jól működő Doktori Iskola közel száz végzett diplomás számára tudományos, PhD fokozat megszerzésére irányuló felkészítést és felkészülést biztosít.[7]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános Orvostudományi kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány évszázaddal azután, hogy I. Lajos király megalapította a pécsi egyetemet, a felsőoktatás újra virágzásnak indult Pécsett, amikor a pozsonyi, Ferenc József alapította Erzsébet Egyetem Pécsre tette át székhelyét (1923). Három kar került Pécsre (jogi, bölcsész és orvosi), míg a vallástudományi kar Sopronba. A tanárok tiltakozása ellenére a kormány nyomására az Erzsébet nevet megváltoztatták Pécsi Egyetemre. 1950-ben, az orvostudományi kart áthelyezték a vallás és közoktatási minisztériumtól az egészségügyi minisztériumhoz. Ez az orvostudományi kar egyetemtől való különválását vonta magával. 1951 és 1999 között, tehát, önálló iskolaként működött.

1966-ban következett be egy fontos esemény az intézmény életében, amikor új egyetemi kampusz épült az ún. négyszáz ágyas kórházzal egyetemben. Mivel Pécsett nincs városi kórház, az orvosi egyetem nyújtja a betegellátás nagy részét. Szívsebészeti és diagnosztizáló központja a legmagasabb nemzetközi sztenderdeknek is megfelel.

A kutató központ 1970-es befejezése lehetővé tette, hogy a tanszékek egy modern épületbe költözzenek. Itt található négy előadás terem, számos szeminárium terem és a központi orvosi könyvtár. A fogorvos képzést 1973-ban kezdték 25 diákkal.

Egy évtizeddel később, 1985-ben egy angol nyelvű program indult 36 diákkal, akik a világ minden tájáról érkeztek. Az orvostudományi kar számára nagyon fontos, hogy a diákok a lehető legmagasabb szinten tanulhassanak (általános orvos, fogorvos). Ez volt az első orvostudományi iskola Magyarországon, amely bevezette a kredit rendszert, ezzel lehetővé téve a tanulók számára, hogy más karokon is órákat vegyenek fel. 2000-ben indult először Gyógyszerész képzés 30 diákkal. 2003-ban került bevezetésre a kreditrendszer, mely folyamatosan bővülő kurzuskínálattal, a felesleges átfedésektől mentes, korszerű tantervvel teszi még értékesebbé az egyetemünkön eltöltött éveket. A tananyag, a tantervi struktúra kialakítása folyamatosan követi a nemzetközi trendeket, ezzel is garantálva a magas színvonalú képzést.[8]

Az angol nyelvű orvosképzés is világszerte elismert felkészültségű szakembereket bocsát ki 1985 óta. Az igényekre reagálva 2004-ben megindult a német nyelvű orvosképzés, 2005-ben az angol nyelvű fogorvosképzés is, 2006-tól pedig német nyelvű fogorvosképzés is szerepel a kar képzési palettáján.[9]

A kar és az egyetem jó kapcsolatainak és az ECTS rendszerhez történt csatlakozásnak köszönhetően a kar hallgatói az Erasmus és egyéb nemzetközi programokon keresztül csatlakozhatnak hazai és külföldi egyetemek orvos-, fogorvos- és gyógyszerész képzéseihez. Az intézmény lehetőséget nyújt a szakmai gyakorlatok külföldön történő elvégzéséhez, ezáltal is bővítve a hallgatók ismereteit, tapasztalatszerzési lehetőségeit.[8]

A képzésekben 29 klinika, 22 elméleti intézet, 9 oktató kórház, és több mint 500 orvos, kutató, elméleti szakember vesz részt. A kari könyvtár több ezer kiadvánnyal, rangos hazai és nemzetközi folyóiratokkal, valamint az online adatbázisához való folyamatos hozzáféréssel szolgálja ismeretszerzésed lehetőségeit. Az egyetemi klinikák a város, a megye, valamint a dél-dunántúli régió legmagasabb szakmai színvonalú egészségügyi intézményei, melyek a gyakorlati felkészülés lehetőségét kínálják a hallgatóknak. A Klinikák a tudományos fejlődés bázisaiként is funkcionálnak.[8]

A Kar központi épületének 800 fős aulájában évente megrendezett orvosi, gyógyszerészeti szakkiállítások, konferenciák, tudományos rendezvények is növelik a hallgatók szakmai kompetenciáját. Ugyancsak ez a helyszín kínál teret Pécs város számos művészeti-zenei rendezvényének is.[8]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bölcsészettudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bölcsészettudományi és Természettudományi kar főépülete

A kar története több száz éves múltra tekint vissza. Először 1785 II. József császár helyezteti Pécsre bölcseleti karral is rendelkező Győri Királyi Akadémiát. Az intézmény 1802-ben visszakerül eredeti székhelyére, Győrbe, azonban a képzésre 1828-ban ismét lehetőség nyílik a megyeszékhelyen, amikor Szepesy Ignác püspök bölcseleti studiumot indított, amely a teológiai tanulmányokat megalapozó házi tanfolyam volt. Négy évre rá a mai helyére kerül a Klimó György püspök által nyilvánossá tett és Szepesy Ignác által jelentősen gyarapított püspöki könyvtár. A következő évben Szepesy Ignác püspök megalapítja az Episcopate Lyceum Quinque Ecclesiae-t, a Pécsi Püspöki Jogakadémiát, amelynek részét képezi egy bölcseleti kar is.

A magyar nyelvű oktatás 1923-ban kezdődhet meg, amikor pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kerül ám 1940-ben bölcsészeti kar átkerül Szegedre és részben Kolozsvárra. A bölcsészképzés akkor indul újra, amikor 1982-ben az 1948-ban alapított Pécsi Pedagógiai Főiskola jogutódja, a Tanárképző Kar csatlakozik az Állam- és Jogtudományi, illetve a Közgazdaságtudományi Karhoz, az egyesített intézmény pedig felveszi a Janus Pannonius Tudományegyetem nevet. 1992-ben a Tanárképző Kar két részre bomlik, és megalakul az önálló Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar. Ugyanebben az évben az országban elsőként a Bölcsészettudományi Karon bevezetik a „tanulmányi egység" alapú képzést, a kreditrendszer elődjét.

2000-ben A Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesülésével létrejön az akkor még kilenckarú Pécsi Tudományegyetem. Az országos tendenciákhoz mérten, a Bologna-folyamat eredményeként 2006-ban a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán is beindul a kétszintű képzési rendszer alapképzési és mesterképzési szakokkal.[10]

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara autonóm oktatási, kutatási és tudományos közéleti tevékenységet folytató szervezeti egység. A bölcsészet- és társadalomtudomány között hidat alkotó, más hazai és nemzetközi tudományos közösségekkel gazdag kapcsolatokat ápoló kar értékközvetítő, nyilvánosságteremtő vonatkoztatási csoportként funkcionál. Képzéseink egyaránt nyújtanak korszerű tudományos ismereteket és klasszikus értelemben vett műveltséget. Hozzájárulnak a reflektív és kritikai gondolkodási képesség, a kommunikációs és technikai készségek fejlődéséhez, megteremtik az egész életen át tartó tanulás alapjait. A Kar elkötelezett a felelős állampolgárként, magas etikai mérce szerint élő, hivatásbeli értékeit megújítani képes szakemberek képzése mellett.

A kar 2013/2014-es tanévre 24 alapképzési (BA) szakot hirdetett meg [11], diszciplináris mesterképzést (MA) 20 szakon [12], míg a tanári mesterképzést (MA) 15 szakon folytathatnak a diákok.[13] Ezen felül 11 szakirányú továbbképzést is indít a kar.[14]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészségtudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pécsi Orvostudományi Egyetemen az egészségügyi főiskolai képzés a Szociális és Egészségügyi Miniszter 1989. augusztus 18-i keltezésű "Alapító Okirata" alapján 1990. szeptember 1-jén indult a Minisztérium, a POTE, valamint Somogy, Zala és Vas megyék vezetőinek közös előkészítő munkáját követően.

A következő időszakot a képzés folyamatos kiépítése és felfejlesztése jellemezte. Mivel egy-egy városban többféle képzés működött, "képzési központ" elnevezéssel és intézeti jogosultsággal rendelkező igazgatási jellegű szervezeti egységek kerültek kialakításra. A hallgatói létszám folyamatos emelkedése, az oktatók és oktatást segítők számának növekedése, a főiskolai tanári testület megalakulása de facto létrehozta a kari struktúrát. Következő feladat ennek jogi kodifikáltatása volt. A Kormány 132/1995. (XI. 9.) Korm. rendelete az eddigiekben de facto kari struktúrát de jure is elismerte.

A PTE egyik legfiatalabb és legdinamikusabban fejlődő kara, mely 2000. január 1-jétől az intézményi integráció révén a Pécsi Tudományegyetem részeként működik. Az oktatás négy képzési központban zajlik: Kaposváron, Pécsett, Szombathelyen és Zalaegerszegen, ahol hatékony együttműködés alakult ki a helyi oktatókórházakkal és szociális intézményekkel.

A hallgatói létszám, a választható szakok száma, az oktatói, oktatást segítői létszám, valamint a képzési helyek számának tekintetében egyaránt ez a kar a hasonló profilú felsőoktatási intézmények közül az ország legnagyobb karaként tartható számon.

A kar úttörő szerepet játszik az egészségügyi és szociális képzések fejlesztésében is, melyet jól tükröznek - többek között - az kar által kidolgozott és az országban elsőként indított egyetemi képzések (okleveles ápoló, okleveles védőnő) is. A két egyetemi szak létrehozása többek közt azért volt jelentős lépés, mert ezáltal az ellátás minőségének javulása mellett megteremtődött az egészségtudományi szakmák számára a doktori fokozat megszerzésének lehetősége, amelyre a karon megalakult Egészségtudományi Doktori Iskolában nyílik mód. A továbbtanulást tervezők jelenleg 6 mesterképzési szak közül választhatnak.

2006. március 1-jétől a kart Egészségtudományi Kar néven egyetemi karrá válhatott.

Az Egészségtudományi Kar végzett diplomásai szakterületüknek megfelelően az európai normákat kielégítő kompetenciaszinttel rendelkeznek. Felkészültségük birtokában az egészségügyi és egészségügyi ellátó, szociális területeken működő teamek egyenrangú partnerei. Az Európai Unióban a közösségi jog alapján hét automatikusan elismert szakterület közül két területen (ápoló, szülésznő) lehet ezen a karon oklevelet szerezni. Az intézményben angol és német általános és egészségügyi szaknyelv oktatása folyik, emellett az alap-, közép- és felsőfokú egészségügyi szaknyelvi vizsgák vizsgahelyeként is működik.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kar története a Pécsi Tanárképző Főiskola 1973/1974-es tanévében kezdődött a „Közművelődési szakcsoport” megalakulásával. A főiskola egyetemi karrá átalakulásakor a szakcsoport Közművelődési Tanszékké vált a Janus Pannonius Tudományegyetem keretein belül. A tanszék a 90-es évek elejét a növekedés állapotában élte meg. A nappali és levelező tagozatos hallgatók számának növekedése indokolttá tette, hogy a JPTE Szenátusa és a Rektor döntése alapján a tanszék önálló karközi intézetté alakuljon és 1998 szeptemberében három tanszékkel létrejöjjön a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet. Az Intézet rövidesen két újabb tanszékkel bővült ki. 1998-ban bevezették az ISO 9001-es szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszert, mely a szervezet teljes működésének minőségét garantálja. 2001-től 2005-ig az Intézet a Természettudományi Kar önálló részeként működött. 2005 májusában megszületett a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar (röviden FEEK), mely akkor 4500 fős hallgatói létszámával a Pécsi Tudományegyetem második legnagyobb kara volt. A Karon jelenleg 5 intézet és azokon belül több intézeti tanszék működik tudományos kutatóműhelyekkel.[15]

A nemzetközileg is elismert tudományos kutatómunka, oktatói gárda, az itt oktatott magas munkaerőpiaci értékű, korszerű tudást biztosító szakmák és a felnőttek elvárásaihoz igazodó szolgáltatások a FEEK-et hallgatók ezrei számára vonzó oktatási intézménnyé teszik. Az Intézet a legkorszerűbb feltételeket biztosítja nappali és levelező tagozatos hallgatóinak a kiemelkedő tanulmányi eredmények eléréséhez, tudományos diákköri sikerekhez és az élményekkel teli egyetemi élethez.[15]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Illyés Gyula Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kar Tolna megye egyetlen felsőoktatási intézménye, meghatározó képző és továbbképző központ. Az intézmény jogelődjét 1977-ben alapították, az akkor 100 hallgatóval és 13 oktatóval indult főiskolai képzés mára már jelentősen átalakult.

Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egy országos integrációs folyamat következtében vált a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karává és képez óvodapedagógusokat, német nemzetiségi óvodapedagógusokat, tanítókat, német nemzetiségi tanítókat csecsemő- és kisgyermek nevelőket, általános szociális munkásokat és 2002-től közgazdász- és kommunikációs szakembereket (kommunikáció és médiatudomány, környezetkultúra). A karon a Gazdaságtudományi Intézet belső átalakulásával megindult a turizmus - vendéglátás képzése, mely ma a kevés turizmusképző hely egyike.A kezdetben csak pedagógusképzést (előbb csak tanító, majd óvodapedagógus szakon) folytató intézmény ma már öt tudományterületen 13 szakon képez szakembereket.[16]

Felsőoktatási szakképzési szakokon (FOKSZ) idegenforgalmi szakmenedzser, vendéglátó szakmenedzser, média moderátor, ügyvitel, csecsemő és gyermeknevelő gondozó, ifjúságsegítő szakokon kezdhetik tanulmányaikat hallgatóink, hogy aztán - ha úgy kívánják - folytathassák alapképzésben (BA): turizmus-vendéglátás, kommunikáció-médiatudomány, tanító, óvodapedagógus (német nemzetiségi szakirányokkal is), szociális munka szakokon. Mesterképzésben (MA) a turizmus menedzsment szakot és a pedagógia kora gyermekkor pedagógiája szakirányon folytathatják a diákok a tanulmányaikat.[17] Az egymásra épülő szakstruktúra lehetővé teszi a hallgatói karriertervezést, így az államilag támogatott képzési időben több szak is elvégezhető, nagyobb mobilitást, elhelyezkedési lehetőséget biztosítva. A magas szintű oktatást korszerű épületegyüttes, modern infrastruktúra, megújuló ellátórendszer (kollégium, hallgatói szolgáltató központ, uszoda, sport) egészíti ki.

A kar szerteágazó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik; a német nemzetiségi óvóképzés hagyományainak köszönhetően elsősorban német nyelvterületen (Lipcsei Egyetem, Bécsi Pedagógiai Akadémia, Feldkirchi Pedagógiai Akadémia), ahol az együttműködés az Erasmus hallgatói és oktatói csereprogram keretein belül zajlik. Az IGYK bilaterális szerződést kötött továbbá a Partiumi Keresztény Egyetemmel, a Transilvániai Egyetemmel, a Nyitrai Egyetemmel, az Eszéki Egyetemmel, a Babes-Bolyai Egyetem Gyergyószentmiklósi Karával, melyek az együttműködés széles területeit felölelik. A megállapodások között megtalálhatók az iskolai-óvodai gyakorlati képzés, a kultúra és sport területére vonatkozó részek.[18]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közgazdaságtudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara 1970 óta szereplője a magyar felsőoktatásnak. A Kar missziója az üzleti tudományok széles körű elméleti, módszertani és társadalomtudományi bázison megalapozott rangos, világszínvonalú művelése és közvetítése, oktatása. 1970 szeptemberében Hoóz István egyetemi tanár, tagozatvezető irányítása alatt 103 elsőéves hallgató megkezdte tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Pécsi Kihelyezett Nappali Tagozatán. Az első „kísérleti" években szerezte meg az intézmény a tapasztalatokat a „vállalati munkahelyek betöltésére alkalmas közgazdászok képzése, e témakörben tudományos kutatómunka végzése" terén, beleértve a hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatrendszer kiépítését is. Ekkor alakultak ki a később gyakran „pécsi modellnek" is nevezett képzési rendszer alapvonalai. A pécsi a második legrégebbi és az első nem budapesti közgazdasági egyetemi kar Magyarországon, s ez utóbbi minőségében bizonyos mértékben példaként szolgált a később létesített vidéki közgazdaság-tudományi, gazdálkodástudományi karok létrehozásakor. A 70-es évek második felétől a Kar nagy lendülettel indult el a vállalati, az üzleti szféra igényeinek kielégítése irányába.[19]

Az 1980-as években jelentős javulás következett be az oktatás és a tudományos kutatás tárgyi feltételeiben. Megindult a levelező oktatás, egyre több külföldi diák tanult a karon, s a szakasz egyidejűleg a posztgraduális programok megindulásának időszaka is. Jelentős hangsúlyt kapott a kar bel- és külföldi kapcsolatainak továbbépítése. A kar oktatói közül számosan részesültek a Soros-program (és mások) által finanszírozott külföldi ösztöndíjakban, továbbképzési és kutatási lehetőségekben, és a külföldi tapasztalatszerzés valamelyest könnyebbé vált a hallgatók számára is.[19]

A 90-es évebken került a kétfokozatú képzés bevezetése, s ugyancsak ebben az időszakban indult meg az MBA program is. Ebben az időszakban két-három olyan nemzetközi kapcsolat került szilárd alapokra, amelyek ma is meghatározó erejűek a Kar életében (Ohio University, Middlesex University és mások), és általában is számos nemzetközi együttműködési kezdeményezésre (kapcsolatok, konferenciák, stb.) került sor. Ebben az időszakban történt meg a kar első akkreditációja, amire 1995/96-ban került sor, „kiváló" minősítéssel. Az évtized hozta meg az első részidős mesterprogram beindítását, az angol nyelvű (BA majd MSc) program kidolgozását és megvalósítását, amely 1996-ban indult a Middlesex University Business School és a PTE közös együttműködésének eredményeként. A széles képzési palettát a doktori képzés elindításával és a habilitációs rendszer kidolgozásával tették teljessé. Az új oktatási programok között említendő továbbá az angol nyelvű mester- és doktori képzés megindítása, a Hageni Egyetem német nyelvű távoktatási programjának indítása, a szendvics-rendszerű szakközgazdász-képzés, a szakfordító képzés szakirányú továbbképzési formája, a két Doktori Iskola végleges akkreditációja, a Szekszárdon megindult főiskolai képzés. 2006-ban bevezetésre került a Bologna rendszerű képzés. Az oktatás mellett az infrastruktúra is fejlesztésre került a 48-as téri Rákóczi úti épületegyüttes rekonstrukciójával.[19] Az intézmény eredményességét igazolja vissza, hogy a francia Eduniversal kart a világ ezer legjobb üzleti iskolája közé választotta.[19]

A karon található alapszakok: Alkalmazott közgazdaságtan, Gazdálkodás és menedzsment (magyar és angol nyelven), Kereskedelem és marketing, Pénzügy és számvitel. Mesterképzések: Gazdaságinformatika, Közgazdasági elemző, Marketing, Pénzügy, Regionális és környezeti gazdaságtan, Vezetés és szervezés (magyar és angol nyelven), MBA [20]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészeti Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pécsi Művészeti Kar az ország egyetlen felsőfokú zenei és képzőművészeti képzést integráltan folytató központja. A Művészeti Kar a jogelődök különböző művészeti tanszékeiből 1996-ban alakult meg. A város művészeti hagyományai és progresszív kulturális élete, a tudományegyetemi háttér, a város művészegyéniségei meghatározó alapot biztosítanak a minőségi művészképzéshez. Az itt folyó magasfokú oktatás egyedülálló módon, tudományegyetemi közegben biztosítja a művészeti képzés legmagasabb szintjét is - a művészeti doktori képzést. Képzéseinkben helyet kapnak a korszakot meghatározó, művészetet érintő mediális technikák, a zenei- és a vizuális művészeti informatika kutatás programjai is. A kar hatszáz növendékével, nyolcvan oktatójával a város, a régió kulturális életének meghatározó alakítója. Művésztanárai, növendékei rendszeres résztvevői, díjazottjai a régió, az ország és Európa művészeti eseményeinek.[21]

A Művészeti Karnak otthont adó épület hosszú évekig a Damjanich utca 20. volt, amíg 2011-ben elkészült a Zsolnay Negyed Egyetemi negyede, így a kart a város új, pezsgő kulturális központjába helyezték át.

Képzések: képzőművészeti, zeneművészeti, integrált médiaművészet, Doktori Iskola

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kart 1970-ben alapították. Jogelőd intézménye egy építőipari és gépészeti felsőfokú technikum volt. Névadója a neves klasszicista építész Pollack Mihály, aki az 1800-as években számos középület, templom és vidéki kúria alkotójaként szerzett világra szóló hírnevet. A főiskola 1995. július 1-jei hatállyal integrálódott a Janus Pannonius Tudományegyetem, majd Pécsi Tudományegyetem szervezetébe, 2004-től pedig egyetemi karként működik.

2007-ben valósult meg a kar épületeinek teljes rekonstrukciója. Ezzel épületek minden termében biztosított az előadások multimédia támogatása valamint a Boszorkány utcai tömbben az oktatói és hallgatói notebook-ok vezeték nélküli használata. A rekonstrukciós terveket a Karon végzett és jelenleg is itt dolgozó építészek készítették.[22] 2012-ben az addigi Pollack Mihály Műszaki Kar felvette a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar nevet.[23]

A Karon jelenleg nyolc alapképzési (BA, BSc) szakra és kilenc mesterképzési (MA, MSc) szakra lehet jelentkezni. A hallgatók választhatnak a felsőoktatási szakképzések - mérnök informatikus, villamosmérnök, televíziós műsorkészítő - és a szakirányú továbbképzések széles skálájából.[24] A végzett hallgatók kiváló munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségekkel rendelkeznek. Az alapképzés minőségének biztosítása érdekében a kar hangsúlyt helyez a folyamatos tartalmi és módszertani fejlesztésekre. A hallgatók választott szakjukon túl idegen nyelveket sajátíthatnak el, ismereteket szerezhetnek a minőségbiztosítás, a marketing, a menedzsment, a környezetvédelem, az informatika és a számítástechnika területéről. A karon hangsúlyos a képzés gyakorlati jellege is. Ennek része a négy hetes nyári szakmai gyakorlat. Az ipar vezető szakembereivel való együttműködés kiemelkedő eseményei az évente rendszeresen megrendezett szaknapok. A műszaki szakoktató képzésben helyet kapnak a fejlesztő tréningek, valamint az életszerű és a hallgatói önállóságra építő projektek.[25]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természettudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A PTE Természettudományi Karának jogelődjei részben a Nagy Lajos által 1367-ben alapított első magyar egyetem, illetve a pozsonyi Erzsébet Egyetem, melyet az 1921-ben helyeztek át Pécsre. Természettudomány oktatás 1948-ban indult Pécsett, az akkor még önálló Tanárképző Főiskolán. 1982-ben a korábbi főiskola Tanárképző Karként a Jogtudományi Karral és a Közgazdaságtudományi Karral tagja lett az akkor létrehozott Janus Pannonius Tudományegyetemnek. Ettől kezdve indult meg úgy a természettudományi, mint a bölcsész képzés egyetemi szintre emelkedése. Ennek eredményeként 1992-ben, az addig három karú egyetemen egyidőben kialakulhatott a Természettudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar. Az 1910-es, 1920-as években elkészült, régi jezsuita gimnáziumi épületegyüttes felújítása 1991-ben indult meg. Ennek eredményeként 1992-re felépült a Bölcsészkarral közös kari könyvtár és aula, majd 1993-ban új hallgatói és kutatói laborszárnnyal, 1994-ben és 1995-ben pedig felújított előadótermekkel, szemináriumi helyiségekkel és dolgozószobákkal gyarapodott a Kar. 1997 nyarán adták át a tornacsarnokot és a modern uszodát magába foglaló új sportcentrum épületét. Az épületegyüttes rekonstrukciója 1998-ban befejeződött. Ezzel a Kar minden területe modern elhelyezést kapott. A Természettudományi Kar épületegyüttese kitűnő rekreációs lehetőségeket magában rejtő környezetben foglal helyet. A TTK-BTK campus részét képezi a jelentős értékkel bíró botanikus kert, valamint a sportpálya, csakúgy mint az új sportcentrum épülete.

Közel 7 milliárd forint értékű beruházásból, 2012 nyarán készült el az új Szentágothai János Kutatóközpont, amelynek eszközeit nemcsak a kutatók, oktatók, hanem a kar hallgatói is igénybe vehetik.[26]

A Kar szervezeti egységei: Biológia Intézet, Fizikai Intézet, Földrajzi Intézet, Kémia Intézet, Környezettudományi Intézet, Matematikai és Informatikai Intézet, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, valamint a Számítástechnikai Szolgáltató Központ. Az országban egyedülálló sajátosság, hogy a pécsi egyetemen testnevelő- és sporttudományi képzés folyik. Alapképzést 11 szakterületen (biológia, fizika, földrajz, földtudományi, kémia, matematika, gazdaságinformatikus, környezettan, programtervező informatikus, sportszervező, és testnevelő - edző) folytatnak, tanári és nem tanári szakokon egyaránt. A karon négy doktoriskolában folyik posztgraduális képzés: a Biológiai Doktori Iskolában, a Fizikai Doktori Iskolában, a Földtudományok Doktori Iskolában, továbbá a Kémiai Doktori Iskolában.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres diákjai, tanárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakkollégiumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szakkollégiumok felsőoktatási intézmények mellett működő öntevékeny hallgatói csoportok, amelyek elősegítik tagjaik szakmai és tudományos előmenetelét, a csoportban végzett tevékenységek pedig közösségi élményt nyújtanak. Céljuk továbbá a társadalmi problémák iránt fogékony értelmiségiek képzése. A Pécsi Tudományegyetemen 8 szakkollégium működik, többségük a karokhoz kötődő szakmai profillal, közülük nem mindegyik rendelkezik kollégiumi férőhellyel. Nem közvetlenül a PTE-hez köthető a Márton Áron Szakkollégium, amely elsősorban a határon túli magyar hallgatók elhelyezését, támogatását hivatott ellátni.

A PTE szakkollégiumai:

Egyetemi média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kollégiumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rosta Tibor festménye a Szántó kollégium bejáratával szemben lévő falon

Gyakorlóiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Online hírek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bekeji, R.: A pécsi egyetem, Budapest, 1909.
  • Szilvek, Lajos: A pécsi egyetem története, Hunyadi M. ny., Pécs, 1900., p. 50.
  • Szabó, Pál: A régi pécsi egyetem, Közlemények a M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából 18., Pécs, 1933., p. 28.
  • Kavka, Frentisek: "A prágai Károly egyetem, a pécsi egyetem és Dél-Magyarország a XIV. században és a XV. század elején", in Jubileumi Tanulmányok I., Pécs, 1967., p. 87-96.
  • Csizmadia, Andor: "Az egyetemi jogi oktatás Magyarországon a pécsi egyetem alapítása után a XIV-XV. században", in Dunántúli Tudományos Intézet évkönyve 1967, Akadémiai k., Budapest, 1968., p. 207-224.
  • "Milyen fakultásokkal indult az ősi Studium Generale?", in Dunántúli Napló, 1967. 24. 85.
  • Szentkirályi, István: "Klimó György és a pécsi hittudományi kar", in Dunántúl, 1911. május 21., p. 1-2.
  • Hajnal, József: "A középkori pécsi egyetem és a Pécsi Orvostudományi Egyetem történetéből", in Orvosi Hetilap, 1967., 108., Nr. 51., p. 2428- 2431.
  • Mezey, László: "A pécsi egyetemalapítás előzményei", in Jubileumi tanulmányok, Pécs, 1967., I., p. 53-84.
  • Csizmadia, Andor: L'Université de Pécs au Moyen Âge, (Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 42.) Pécsi Szikra ny., Tankönyvkiadó, Budapest, 1965., p. 23.
  • Kovács, András: "A középkori pécsi egyetem", in Dunántúli Napló, Pécs, 24. 95.
  • "A középkori pécsi egyetemről", in Dunántúli Napló, Pécs, 1967. 24. 86.
  • Petrovich, Ede: "A középkori pécsi egyetem", in Dunántúli Napló, Pécs, 1967. 24. Nr. 232., 233., 234., 235., 237., 238.
  • Petrovich, Ede: "Adatok a középkori pécsi egyetem történetéhez", in Felsőoktatási szemle, 1967., Nr. 9., p. 518-522.
  • Csizmadia, Andor: A pécsi egyetem a középkorban, (Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 40.), Tankönyvkiadó, Budapest, 1965., p. 24.
  • Csizmadia, Andor: Die Universität in Pécs im Mittelalter, (Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 41.), Pécsi Szikra ny., Tankönyvkiadó, Budapest, 1965., p. 24.
  • Petrocvich, Ede: "középkori pécsi egyetem ismeretlen tanárai", in Irodalomtörténeti Közlemények, 1967., Jhg. 71., Nr. 3., p. 290-296.
  • Gálos, Magda: A régi Pécs szellemi élete, (Közlemények a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából 24.), Pécs, 1933., p. 48.
  • Petrovich, Ede: "A középkori pécsi egyetemmel kapcsolatos szentbeszédek kora", in Irodalomtörténeti Közlemények, 1966., Nr. 2/2., p. 142-146.
  • Heilig, Konrad: "Zur Geschichte der ältesten Ungarischen Universitäten und des Magisters Benedikt von Makra", in Jahrbuch des Ungarischen Historischen Institut Wien, 1931., p. 41-71.
  • Laky, Mátyá####űvelődésügyünk tényezői Zsigmond alatt, Buschmann, Budapest, 1876., p. 59.
  • Szentkirályi, István: "Klimó György püspök és a pécsi egyetem. A pécsi egyetem jogfolytonosságának kérdéséhez", in Dunántúl, 1911. apr. 16.
  • Kolta, János: "Fejezetek a pécsi felsőoktatás történetéből. III. Mikor szűnt meg az első egyetem?", in Universitas, 1972., I. évf., Nr. 3., p. 4.
  • Boros, István: "Kísérletek az 1367-ben alapított Pécsi egyetem visszaállítására", in Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata, Pécs, 1968. 60., p. 1-20.
  • Gerecze, Péter: "A pécsi egyetem helye és címere", in Archeológiai Értesítő, 1904., Nr. 2., p. 193-195.
  • Juhász, László: Baranya vármegye és Pécs város régészete, Lyceum ny., Pécs, 1894. 42., p. 2.
  • Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története – Az egyetem alapítására vonatkozó hivatalos iratok a cseh hatóságoknak adatván át, azok hiányában jelen összefoglaló füzetben kívántuk az egyetem alapításának történetét megörökíteni – Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Pécs, 1933, 55 o.
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226