Babeș–Bolyai Tudományegyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Babeș–Bolyai Tudományegyetem (Universitatea Babeș–Bolyai)

Cluj-Napoca University of Babes-Bolyai.JPG
Alapítva 1581
Hely Románia Kolozsvár, Románia
Mottó Traditio Nostra Unacum Europae Virtutibus Splendet
Típus állami egyetem
Rektor Ioan-Aurel Pop
Elérhetőség
Elhelyezkedése
Babeș–Bolyai Tudományegyetem  (Románia)
Babeș–Bolyai Tudományegyetem
Babeș–Bolyai Tudományegyetem
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′ 04″, k. h. 23° 35′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 04″, k. h. 23° 35′ 28″
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Babeș–Bolyai Tudományegyetem témájú médiaállományokat.
Az egyetem központi épülete
Az egyetem központi épülete
A központi épület belső udvara
A központi épület belülről
A kémiai kar
A bölcsészkar (Marianum)
A jogtudományi kar

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Kolozsvár tudományegyeteme. Az intézet a mai elnevezéssel és többé-kevésbé fennálló magyar tannyelvű résszel 1959 óta létezik. Névadói Victor Babeș (1854–1926) román orvos és Bolyai János (1802–1860) magyar matematikus. A korábban létező magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetemet mindkét Bolyairól, az apáról és fiáról nevezték el, de a BBTE-n elterjedt mai tudás szerint a mostani egyetem magyar névadója Bolyai János.

Nagy Géza visszaemlékezései szerint az egyetemet Bolyai Farkasról nevezték el, „mivel … egy személyben volt filozófus, matematikus és író. Érdekes, hogy a névadás február 9-én, pont Bolyai Farkas születésének a napján történt. Természetes, nem éleztük ki Bolyai Farkas személyének előtérbe állítását, hagytuk, hogy a köztudatban mindenki Bolyai Farkast és Bolyai Jánost vélje névadónak, vagy akár csak Bolyai Jánost.”[1]

A BBTE alapjellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Humboldt-típusú felsőfokú oktatási és kutatási intézmény, amely 1998 óta az európai kredit rendszerben működik, 2005-től pedig a Bolognai Folyamat keretében szervezi az oktatást.

Az egyetemnek kihelyezett részlegei is vannak Erdély számos településén.

A hallgatók felvételikor szakokat (románul: specializări) választanak, eleve ezekre iratkoznak be. Ezek analógiája a magyarországi rendszerben leginkább a „szakirány” lenne (pl. ELTE). Ennek alapján megállapítható, hogy a romániai felsőoktatási rendszer már alapképzésben szűk területű szakosodást kínál, ez az európai rendszereken belül az egyik legelaprózottabb szakkínálat. A szakokat a romániai egyetemi rendszerben „képzési ágakba” vagy „doméniumokba” (románul: domenii) csoportosítják. Egy képzési ágon belül a szakok között viszonylag jó áthallgatási lehetőségek vannak. Például a „történelem” képzési ágba tartoznak a következő szakok: történelem, művészettörténet, régészet, könyvtártan, muzeológia és kulturális örökség gondozása. Ezen szakok is mind román, mind magyar nyelven hallgathatók. A végzősök diplomájára rávezetik mind a képzési ágat, mind pedig a szakot, illetve a végzős titulusát (például: „történelem képzési ág”, „régészet szak”, a végzős titulusa: „BA szintű régész képzettségű”). A diplomákat román nyelven és egy világnyelven állítják ki; kérésre kiállítják az EU bármely nyelvén is.

A hallgatók a szakok többségén külön kérésre tanárképző tantárgycsomagot is választhatnak, és tanári oklevelet szerezhetnek. Az erdélyi román és magyar tanítóképzés szintén a BBTE-hez tartozik.

Az egyetem jellegzetessége, hogy egyes mérnöki területeken is nyújt képzést a természettudományi karokon, annak ellenére, hogy a városban külön műszaki egyetem létezik. Nincs viszont orvosi képzés.

A felvételi néhány szakot leszámítva az érettségi átlag, a négy középiskolai tanév tanulmányi átlaga alapján történik. A romániai állami egyetemekre jellemző módon a BBTE-n korlátozott számú költségtérítéses (tandíjmentes) helyre várják a felvételizőket, nekik nem kell semmilyen tandíjat fizetni, ezeket a helyeket az állami költségvetésből fedezik – innen a közkeletű elnevezés: „költségvetési helyek”. Ezenkívül az egyetem tandíjfizető diákokat is felvesz. A tandíjmentes helyeket minden tanévben újraosztják az előző tanév tanulmányi eredményei szerint. Jelenleg a hallgatók negyven százaléka tandíjmentesen tanul, a többi tandíjas. Közpénzből egy szak elvégzését támogatják, tehát aki két szakot végez, akár párhuzamosan, akár életének két külön szakaszában, a másodikat már csak tandíjasan végezheti. Hasonló szabályok érvényesek a mesteri, illetve doktori szintű képzésre.[2]

Az egyetemen a 2008–2009-es tanévben 1280 főállású oktató tanított, ezen kívül mintegy 300 kutató dolgozott a huszonegy fakultáson.

A BBTE szerkezete: a karok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Biológia és geológia
  • Bölcsészkar
  • Business
  • Európai tanulmányok
  • Fizikai
  • Földrajzi
  • Görög katolikus teológia
  • Jogtudományi
  • Kémiai és vegyészmérnöki
  • Környezettudományi
  • Közgazdaság- és gazdálkodástudományi kar
  • Matematikai és informatikai kar
  • Ortodox teológia
  • Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar
  • Pszichológiai és neveléstudományi
  • Református Teológia
  • Római Katolikus Teológia
  • Színház- és televízió
  • Testnevelés és sport
  • Történelem és Filozófia
  • Szociológia és szociális munkás

A könyvtári ellátottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Központi Egyetemi Könyvtár az egyik legnagyobb az országban: több mint ötvenezer diákot szolgál ki egy tanévben. A könyvtár a múlt század közepén élő erdélyi román költő és filozófus Lucian Blaga nevét viseli. Az egyes karokon fiók-könyvtárakat működtet. Ezen kívül kisebb szakkönyvtárak segítik a diákokat és tanáraikat a felkészülésben. Kiemelhető a Soros Alapítvány angol nyelvű könyvtára, ahol a társadalomtudományi területek új és fontos kötetei és folyóiratai lapozhatók. Tekintélyes könyvtára van az Amerikai Információs Irodának, a Francia Kulturális Központnak, a Brit Központnak is. Ezek mellett a diákok munkáját segítik a karokon és a szakmai háttérintézményekben működő könyvtárak is.[2]

Diákok elszállásolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozsvári magyar szóhasználatban „bentlakásnak” nevezik a Magyarországon „kollégiumnak” nevezett szálláshelyeket. Az egyetem a bentlakásaiban a szállásigények harmadát elégíti ki. Bentlakást tanulmányi eredmények, illetve szociális helyzet alapján ítélnek oda, tanévenként. Az épülőfélben levő bentlakások elkészültével és a demográfiai alapú diáklétszám-csökkenéssel a következő években a kérvények felét tudják kielégíteni. A szállásokat az egyetem gazdasági vezetősége gondozza, de a hallgatói képviselet ellenőrzést gyakorol a bentlakások kezelése felett.

A BBTE döntéshozatala[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem végrehajtó és vezetési feladatait a rektor látja el. Az ügyvitel 2008. január 1-jétől a kilenc rektorhelyettesi kabinetben folyik (azelőtt hat rektorhelyettes volt). A rektorhelyettesek mellett a főkancellár felel a törvényesség, szabályszerűség betartásáért, ő szokás szerint a jogi kar oktatója. A menedzsmentet a rektori hivatalnak alárendelt gazdasági igazgatóság látja el, élén a főigazgatóval. Az irodai személyzet élén a a főtitkár áll. A 2007. decemberi választások utána az egyetem rektora Andrei Marga filozófiaprofesszor. Általános rektorhelyettese Nicolae Bocșan (történész, korábbi rektor). A magyar tagozatvezető és tanulmányi rektorhelyettes Magyari Tivadar (szociológus), ez a legösszetettebb és a legtöbb személyt foglalkoztató rektorhelyettesi hatáskör. A némettagozat-vezető rektorhelyettes és doktori iskolák felelőse Rudolf Gräf (történész). Gazdasági, pénzügyi rektorhelyettes Cristina Ciumaș (közgazdász); kutatási rektorhelyettes Silaghi-Dumitrescu Luminița (kémikus); felnőttoktatás és távoktatás felelőse Szamosközi Ștefan (pszichológia szakos tanár), minőségbiztosítás és informatizálás Mărcus András (matematikus), a nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettese Toader Nicoară (történész).

A legfelsőbb döntéshozó, szabályalkotó szerv az egyetem 140 tagú szenátusa, melyet a dékánok, dékánhelyettesek, kari szinten megválasztott képviselők, illetve a hallgatók képviselői alkotnak. Elnöke a rektor. Az egyes karokra jutó szenátusi mandátumok számában figyelembe veszik a képviselt kar diáklétszámát, a román és magyar (esetenként a német) tagozatos oktatók arányát. A szenátus a döntéshozatal érdekében meghatározott időközönként, általában havonta, valamint állandó bizottságok keretében ül össze.

Az egyetem huszonegy karát a dékánok és helyetteseik vezetik, mandátumukat a kari tanácstól kapják. A kari tanácsok egynegyedét a hallgatók megválasztott képviselői teszik ki. Azokon a karokon, ahol a román tagozattól eltérő tannyelvi tagozat van (ez rendszerint a magyar tagozat), ott a tagozatos tanárok tanácsa dönt az illető nyelvi tagozat saját ügyeiről. Az oktatókat magában foglaló alapegység a szakmai területek szerint szerveződő tanszék, élén a tanszékvezetővel.

Az egyetemi döntéshozatal nem vitán felüli, legitimációs viták időről időre megélénkülnek. A belső és külső bírálók főleg azt kifogásolják, hogy a szenátus inkább elvi nyilatkozatokat, programbeszédeket fogad el, a komoly döntéseket a rektor szűkebb körben hozza; hogy a jelenlegi rektor különböző módon hosszabbította meg hivatalát, akkor is, amikor két egymást követő mandátum után nem lehetett újra rektor; hogy a vezetőség preferálja azokat a karokat, amelyek élén a rektort támogató személyek állnak stb.[3]

Előtörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város (tudomány)egyetemeinek története 1919-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem

A BBTE hivatalos diskurzusában Kolozsvár első felsőoktatási intézeteitől származtatja magát, de a város felsőoktatási tradíciói többször megszakadtak. Maga a BBTE-nek a jelenlegi szerkezete, sajátos terjeszkedése, vezetése újszerű; ez a mostani egyetem az utóbbi húsz évben teljesen átalakult. Arculati elemeit tekintve kevésbé kapcsolódik valamilyen elődhöz, tudományos iskoláit nézve pedig a román része legfeljebb a két világháború közötti egyes tanszékeket, a magyar pedig a világháború utáni évtizedek műhelyeit vallhatja elődjének.

1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem jezsuita kollégiumot alapított Kolozsvárott. Később ezt a kollégiumot megszüntették, de az ellenreformáció során 1688-ban jezsuita akadémiát alapítottak helyette. Bethlen Gábor 1622-ben Gyulafehérvárott alapította meg az Academicum Collegium néven ismert református főiskolát. Bár a tanári kar kidolgozta az akadémia fejlesztési tervét, Bethlen halála és utódainak szűkebb látóköre meghiúsította az egyetemi szint elérését. A nyugati egyetemekkel felérő erdélyi főiskola tervét Apáczai Csere János vetette fel újból 1658-ban, de megvalósítását a háborús körülmények megakadályozták.

A 18. század második felében a protestánsok külföldi egyetemjárásának fékezése végett Mária Terézia felekezetközi egyetem létrehozását tervezte, ebből végül a piarista rend felügyelete alatt Királyi Akadémiai Líceum néven a jogi és az orvosi kar jött létre. Egyetemmé fejlesztés helyett ezek később önálló intézményekként működtek (Joglíceum, Orvos-sebészi Tanintézet).

A kiegyezés (1867) után nyilvánvaló vált, hogy a pesti egyetem egymagában nem elégítheti ki a megnövekedett felsőoktatási igényeket, Magyarország második tudományegyetemének székhelyéül Pozsony és Kolozsvár jöhetett számításba. Erdély fővárosa azzal nyert a versenyben, hogy egyrészt 1859 óta itt működött az Erdélyi Múzeum-Egyesület, amelynek könyvtára és egyéb gyűjteményei a felsőfokú képzés tudományos hátterét biztosíthatták, másrészt pedig az itteni joglíceumban és sebészképző intézetben már benne rejlett egy-egy egyetemi kar csírája.
1872-ben hosszas tárgyalások, helyszíni tájékozódás és országgyűlési viták után Eötvös József és Pauler Tivadar kultuszminiszterek törvényjavaslata testet öltött: októberben megnyílt a Kolozsvári Tudományegyetem négy karral (bölcsész, matematikai-természettudományi, jogi, orvosi), az első évre beiratkozott 284 hallgatót 40 rendes tanár és 11 tanársegéd oktatta.

Kezdetben az új egyetem helyiség- és felszerelési gondokkal küszködött, új központi épülete 18951901 között készült el a Farkas utca és az Egyetem utca sarkán, az Orvostudományi és a Természettudományi Kar pedig szintén a 19.20. század fordulóján kapott klinikákat és épületeket a Mikó/Clinicilor u. déli során. A bölcsészkaron kezdettől fogva működő román tanszéket előbb Gregoriu Szilasi, majd Grigore Moldovan vezette.

Az egyetem 1881-től használta a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet.[4] Ezt az intézményt 1919-ben Budapestre, majd 1921-ben Szegedre költöztették (Szegedi Tudományegyetem).

Az első világháború végeztével, 1919. május 12-én alapították meg a kolozsvári román egyetemet, I. Ferdinánd Egyetem néven. 1940-ben a bécsi döntés nyomán a román egyetemet Nagyszebenbe költöztették, és visszahozták Szegedről a magyar egyetemet.[5]

A kolozsvári egyetem története a két világháború között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1920 májusában a megszálló román hatóságok, a Nagyszebenben működő ideiglenes erdélyi román kormányzat megbízásából átvették az egyetemet Schneller István rektortól. A kolozsvári magyar állami egyetem megszűnt, először Budapestre, végül Szegedre költözött, ahol megalapozta a mai Szegedi Tudományegyetemet. A kolozsvári román egyetem az átvett épületekkel és felszereléssel 1919. november 3-án nyílt meg Vasile Pârvan román történész előadásával, nemsokára felvette az I. Ferdinánd Egyetem nevet, az akkori román uralkodó nevét. Ingatlanvagyona közben új épületekkel bővült, a Babeș diákotthon 1926 óta működött, a Régészeti Intézet számára 1925-ben vásárolták meg a Bástya utcai sarokházat, 1929-ben pedig a Román Történeti Intézet számára a Jókai/Napoca utca 11. sz. alatti épületet. Még az 1910-es években vetette meg Richter Aladár az új botanikus kert alapjait a Majális/Republicii utcában, ezt a munkát folytatták a román botanikusok, és itt 1935-ben készült el az új Növénytani Intézet. 1938-ban már az egyetem négy karára 3094 hallgató iratkozott be, a tanszemélyzetet 360 egyetemi oktató alkotta. Magyar tanszék is működött az egyetemen, Kristóf György irodalomtörténész tartotta mind az irodalmi, mind a nyelvészeti előadásokat. Ezen kívül semmilyen magyar nyelvű felsőoktatás nem maradt az elcsatolt Erdélyben, a teológiai képzést leszámítva.

A két világháború közötti kolozsvári román egyetemen olyan híres tudósok kutattak és tanítottak, mint Sextil Pușcariu nyelvész, Emil Racoviță biológus és Antarktisz-kutató, Iuliu Hațieganu orvosprofesszor.

Kolozsvári egyetemtörténet 1940 és 1989 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Bolyai Tudományegyetem

1940 szeptemberében a második bécsi döntés nyomán ez a kolozsvári román egyetem Nagyszebenbe és Temesvárra költözött, Szegedről pedig visszatért a magyar állami egyetem. 1944-ben a front közeledtével ezen egyetem tanárai elhatározták a helyben maradást. 1945-ben a Groza-kormány hivatalba lépése után megkezdődtek a tárgyalások a szebeni román egyetem visszatéréséről, végül királyi törvényrendelet mondta ki, hogy június 1-jei hatállyal az I. Ferdinánd Király Tudományegyetem visszatér Kolozsvárra és visszakapja minden korábbi épületét, ugyanakkor pedig Magyar Tudományegyetem létesül a Regina Maria/De Gerando leánynevelő intézet sétatéri épületében.

A Bolyai János nevét felvevő kolozsvári magyar egyetem első, 1945/46-os félévére 2000 hallgató iratkozott be, a következőben ez 2400-ra emelkedett. A Bolyai TE egyre jobban érezte a kommunista befolyás erősödését: politikai nyomásra tudományos tevékenységgel nem rendelkező személyek is tanári kinevezést kaptak. 1947-ben fokozódott a kommunista párt nyomása, aztán 1948 októberében kiteljesedett az egyetem szovjet mintájú átszervezése. Az orvostudományi kart külön egyetemként Marosvásárhelyre költöztették, de hasonló átalakítást szenvedett a Victor Babeș nevét viselő román egyetem orvos- és gyógyszerész-tudományi fakultása is. 1951 őszén a Bolyai jog- és közgazdasági karából valamint a Babeș jogi karából létrehozták a Jog- és Közgazdaságtudományi Főiskolát, ami két év múlva meg is szűnt. Mindezek ellenére 1955-ben a párt engedélyezte a Bolyai TE fennállása 10. évfordulójának megünneplését. 1958-59-ben a bukaresti pártvezetés a számára kedvező nemzetközi konjunktúrát kihasználva a nacionalizmus és a szeparatizmus megszüntetésének jelszavával kimunkálta a két kolozsvári egyetem egyesítését Babeș–Bolyai Tudományegyetem néven.

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem 1971-ben érte el a kommunista korszakbeli fejlődésének csúcspontját, ekkor az 14438 diák nyolc fakultáson, azon belül 36 szakon tanult 819 oktató irányításával. A tanszemélyzet 24%-a (194) volt magyar nemzetiségű. A hallgatók jó része diákotthonokban lakott, a Kőkert/Hașdeu utcai diáknegyed az 1960-as években épült fel. Ekkoriban építették a Diákművelődési Házat is a Béke téren. 1972-től fogva a Ceaușescu-féle „kulturális forradalom” során több szakot megszüntettek, a diákok létszáma is csökkent, az 1989/1990-es tanévben csupán 3007 hallgatót tartottak nyilván, közülük 661 volt magyar (22%).

1983 és 1989 decembere között az egyetem nevét egyszerűen csak Kolozsvári Egyetemként (Universitatea din Cluj-Napoca) használták még hivatalos dokumentumokon is, kivéve a diplomákat és az egyetem Studia Universitatis Babeş–Bolyai című szaklap sorozatait.

1992-re a kolozsvári egyetemnek sikerült visszaállítania korábban megszüntetett szakjait, a következő években pedig lendületes fejlődés indult meg: új karok (pl. európai tanulmányok) és új szakok (pl. könyvtártudomány, szociális munkás) nyíltak meg, a hallgatói létszámában is megnövekedett közgazdaságtudományi kar saját új épületbe költözött. Az ortodox, görög katolikus, római katolikus és református egyházakkal kötött megegyezés alapján vallástanárképző fakultások jöttek létre. Több karon beindult a magiszteri képzés a 2000-es évek elején, majd a 2005/06-os tanévben az egyetem áttért a bolognai rendszerre. 1996-tól nagy arányú infrastrukturális beruházások kezdődtek, amelyek eredményeit mindegyik kar élvezheti." [4]

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képzés az BBTE magyar tagozatán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945-ben a második világháború után a román egyetem visszatért Kolozsvárra, és a magyar egyetem Szegedre. Ugyanebben az évben a román hatóságok megalapították Kolozsvárott azt a magyar tannyelvű egyetemet, ami később felvette Bolyai nevet. A két egyetemet 1959-ben a magyar tanári kar akarata ellenére egyesítették Babeș–Bolyai néven, de abban a korban ellenállásra majdnem semmi lehetőség nem volt. A tanítás nyelve továbbra is a román és a magyar maradt. A Ceaușescu-rezsim idején a magyar nyelvű oktatást fokozatosan visszaszorították, egyes szakokon megszüntették, a magyar nyelvű felvételizést eltörölték.

1989 után a román szakokkal párhuzamosan fokozatosan fejlődött a magyar szakok köre. 1993-tól az egyetem külön beiskolázási számokat kap a román oktatási minisztériumtól a magyar nyelven tanuló hallgatók részére. Ez kezdetben háromszáz helyet jelentett, jelenleg ezerszáz tandíjmentes „magyar” helyre lehet felvételizni. Folyamatosan növekedett a magyar oktatók száma is, míg 1990 elején kilencven főállású oktató volt, mostanra a számuk megközelíti a négyszázat. Ezzel a számmal a BBTE magyar oktatóinak képviselői elégedetlenek.[6]

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem sajátossága, hogy 61 szakon a tannyelv, illetve az egyetemi szakmai kommunikáció nyelve a magyar. Az egyetem román részén mintegy 43 000 hallgató tanul, a magyar tagozatán pedig a 20082009-es statisztikák szerint 7423. A román tagozaton tanul saját választása alapján még további 1500 magyar nemzetiségű hallgató. Ezen az egyetemen képezik jelenleg a romániai magyar egyetemisták több mint nyolcvan százalékát, tanítókat, tanárokat, újságírókat, a színészek és papok egy részét, társadalomkutatókat, pszichológusokat, szociológusokat, nyelvészeket és irodalmárokat, történészeket, régészeket, könyvtárosokat, vegyészmérnököket, közgazdászokat, geológusokat, kutató fizikusokat és mérnök fizikusokat, biológusokat, matematikusokat és informatikusokat, sőt ökológusokat, gyógytornászokat, hitoktatókat, filmes szakembereket stb. A szakdolgozat, illetve a mesteri disszertáció nyelve szintén magyar.

A BA szintű képzés mellett mintegy harminc program keretében MA-képzés is folyik, és mivel a doktori iskolák vezetői között több magyar tagozatos professzor tevékenykedik, a doktori képzésben is a kommunikáció nyelve sok foglalkozás keretében szintén a magyar.

A magyar oktatók és diákok – mivel folyamatosan csak az egyetemszervezés másodvonalában lehettek, szüntelen szavazatkisebbségben és kezdeményezések nélkül – a magyar nyelvű oktatás támogatására civil szervezetek és alapítványok tucatját hozták létre, ezeket a BBTE magyar tagozata „háttérintézeteinek” nevezik. Ezek a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet néven alakítottak ernyőszervezetet, és jelentős pénzt hívnak le Magyarországról és az Európai Unióból.

A magyar tagozat helyzete és státusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszerváltozást követően mozgalom indult egy olyan a magyar nyelvű állami egyetem (újra) létesítésére – ismét Bolyai Egyetem néven –, amely önálló intézetként látja el a romániai magyar felsőoktatást. A különböző román kormányok viszont ezt az oktatást megoldottnak tekintették a BBTE-n belül, és soha nem voltak hajlandók egy másik, eltérő intézetben finanszírozni a magyar nyelvű egyetemi képzést. Emellett a meglévő egyetem többségi román oktatói, sőt az egyetemhez szakmailag kötődő magyar oktatók egy része ebben a BBTE szétszakításának veszélyét látta. Ezért egy különálló állami egyetem, amiben csak magyar tannyelvű oktatás van, nem jött létre. Ugyanakkor maga az oktatói közösség, illetve a romániai magyar érdekképviselet sem volt egységes a követendő stratégiát illetően.[7]

Az önálló intézet hiányában 1997-ben a BBTE magyar oktatói közössége kérte, hogy az egyetem magyar része kapjon a közös intézeten belül autonóm döntési keretet, és Szilágyi Pál rektorhelyettes, a magyar tannyelvű rész akkori vezetője előterjesztett egy tervezetet („Szilágyi-terv”), amely két-három olyan sajátos fakultás megalapításáról szólt, ami a magyar oktatókat foglalná magába. Maguk ezek a fakultások soha nem alakultak meg,[8] de 1997-től kezdve tételesen elismerték a "magyar tagozat" létezését. A kétezres évek első felében az egyetem egyre központosítottabb lett, a létező „vegyes” (román–magyar) karok elszaporodtak, befolyásuk és erejük a BBTE felaprózódásával együtt csökkent (huszonegy kar van). Az egyetem már meglévő karainak relatív státusa miatt az utóbbi években a „két magyar kar” modellje mellett más tervezetek is szerepelnek a napirenden, így olyan autonómia-tervezet, ami szerint a magyar oktatók megmaradnak a maguk tanszéki közösségében, de a legtöbb területen, így főleg az egyetemi tanulmányok szervezésében önálló intézményes kerethez és szabályokhoz kötődnek.[9]

Az évek során többször fellángoló viták ellenére a BBTE a romániai magyar felsőoktatás alapvető, széles kínálatú intézete, tekintélyes diákközösséggel, esemény gazdag egyetemi élettel. A viták során a magyar „tagozat” pontos státusának kérdését nyitva hagyták, és időközben, a tagozat több ponton döntési önállóságot ért el, főleg Salat Levente és Magyari Tivadar rektorhelyettesek mandátuma alatt. A magyar oktatók jelenlegi álláspontja szerint viszont – és ez határozza meg ebből a szempontból a jelenlegi tagozatvezető mandátumát [10] – a kérdést nem tekintik lezártnak addig, amíg a magyar tagozat státusát nem rendezik pontos szabályozással és intézményes keretben.

Az egyetem magyar tagozatának szervezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kari, illetve tanszéki szinten a dékán (illetve tanszékvezető) számít annak a tagozat vezetőjének, amelynek maga is tagja, a másik tagozat vezetője ebben az esetben egy dékánhelyettes, illetve tanszéki tagozatvezető, akit a saját tagozata választ meg.

Az egyetem magyar tagozatának élén egy negyvenfős tanács áll, amelyet a karok és tanszékek magyar oktatóinak és diákjainak megválasztott képviselői alkotnak. Ennek megalakulását és kompetenciáit 2004-ben Salat Levente akkori rektorhelyettes kezdeményezésére a BBTE (román) vezetősége tudomásul vette.[8] A magyar tagozatot az egyetem élén hagyományosan a rektor egyik helyettese vezeti, akit a többi rektorhelyettestől eltérően nem maga a rektor választ ki, hanem a magyar tagozat tanácsa választ meg titkos szavazással. Közmegegyezésnek számít az BBTE-n az is, hogy a magyar tagozat a közös egyetem vezetésében úgy vesz részt, hogy hagyományosan az egyetem tanulmányi rektorhelyettesét adja,[11] ezért a magyar tagozat vezetője ugyanakkor az egyetem tanulmányi rektorhelyettese is.

A magyar tagozatot képviselő rektorhelyettes és csapata jellegzetesen a kisebbségi közvélemény központjában levő személyek, a tagozatvezető politikáját szüntelenül elemzik, boncolgatják, latolgatják.[12][13]

Az újabb kor magyar rektorhelyettesei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem híres magyar tanárai (1945 után)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem híres magyar tanárai (1945 előtt)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek, furcsaságok, fonákságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XVI. Benedek pápa a BBTE díszdoktora. A katolikus egyházfő még teológus professzor korában vált számos babeș–bolyais tanár barátjává, akkor fogadta el a díszdoktori címet, de az avatásra már pápa korában került sor, a Vatikánban.

A BBTE-n az elsőéveseket magyarul gólyának, románul kiskacsának hívják.

Az egyetemen voltaképpen két közgazdasági kar működik, a BBTE két párhuzamos kezdeményezésnek is teret adott.

Általános vélekedés, hogy oktatót, hallgatót, bürokráciát próbára teszi az, hogy az egyetem szinte állandóan változtatja saját szabályait, szüntelenül felülírva a régieket.

A karok fejlődését az egyetem szorosan a diáklétszámhoz, azaz a pénzbevételekhez köti, ezért hatalmas különbségek vannak az infrastruktúrában: egyes létesítmények ultramodern, tágas, világos épületekben működnek, mások az ötvenes évek állapotában rekedtek.

Az egyetemen 2007. nyara óta az ún. „Magyari–Marga-egyezmény” alapján mindenféle hirdetményt, közleményt, köszöntést ki lehet írni magyarul, például óriásplazmán öles betűkkel magyar szöveg olvasható a tantárgyakra való beiratkozásról, illetve az egyetem falai immár tele vannak magyar nyelvű közleményekkel; ezeket az egyetem költségén nyomtatják. Ugyanakkor a román közösségben tabunak számít az, hogy az irodák elnevezését más nyelven is írják, mint románul, mert ez a románokat a 19. századi egyetemre emlékezteti, amiben nem volt román tanítási nyelvű képzés.

Az egyetemről elnevezett NB1-es labdarúgócsapat nem az egyetemé, immár teljesen önálló klub.

A névadó Victor Babeș világhírű kutató orvos volt, de az egyetemen nincs orvosi képzés 1945 óta (a városban különálló orvosi intézet működik).

A kommunista diktatúra nacionalistái elérték, hogy a nyolcvanas évek végére a Babeș-Bolyai nevet mellőzzék a hivatalos szóhasználatban, hogy ne legyen benne a „Bolyai” magyar név, helyette a „Kolozsvári Egyetem” nevet próbálták bejáratni. A diktatúra bukása után ugyanazok a személyek harcoltak lelkesen a „Babeș-Bolyai” név visszaállításáért, ugyanis a kétnyelvű egyetem egységét akarták megőrizni és kifejezni.

A szárnyra kelt mítoszok ellenére semmilyen etnikai ellentét nincs az egyetemen: atrocitást, tettlegességet, sértő megjegyzést, diszkriminációt annak ellenére, hogy a diáklétszám ötvenezres, nem jelentettek az egyetemről. Viszont a román és magyar tagozat a legtöbb ponton teljesen más diskurzust kommunikál az egyetem múltjáról és jelenlegi többnyelvűségéről, mindkét változatot az egyetem hivatalos csatornáin, annak költségén.[14][15] A teljesen eltérő egyetem-kép kommunikálása része annak a „kész tények” politikájának, illetve annak az önálló egyetemi arculati politikának, amit Magyari Tivadar rektorhelyettes követ.[16]

A magyar tagozat opcióit tekintve három „párt” van. Ezek közül kettő egészen kisebbségi, de egymással szöges ellentétben levő kisebb csoport. Egyik ilyen kis csoport a jelenlegi rektorhoz kapcsolható politika lelkes magyar támogatóinak szűkebb köre, a magyar tagozat helyzetével teljesen elégedett csoport. A másik, amelyik régebb magát „Bolyai Kezdeményező Bizottságnak” nevezte, szintén szűkkörű csoport, ez az egyetemen folyó magyaroktatást teljesen lehetetlennek, válságosnak állítja be. A magyar tagozat jelenlegi vezetőségével ez a néhány, ide vagy oda tartozó oktató nem működik együtt, ezt a vezetőséget (Magyari – Marcus – Nagy – Benedek) viszont a középutas nagy többség legitimálja, amelynek jellemzője, hogy az egyetem jelenlegi politikájával szemben nagyon kritikus, ugyanakkor a magyar oktatás érdemeit vállalja és hirdeti, az egyetemet magáénak vallja.[12]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egy régi-új egyetem a háború után – Nagy Géza emlékezik. In: B. Kovács András: Szabályos kivétel – A romániai magyar oktatásügy regénye, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1997. ISBN: 973-26-0473-5
  2. ^ a b Felvételi. ubbcluj.org arch
  3. Ruxandra Hurezean: Dictatura de la Universitatea Babes-Bolyai – "Ratacitii" si "acolitii" lui Andrei Marga (román nyelven). Foaia Transilvana (megjelent: hotnews.ro), 2007. október 11. (Hozzáférés: 2014. május 24.)
  4. ^ a b Sipos Gábor: Az egyetem története. ubbcluj.ro (2007) arch
  5. 1940. évi XXVIII. törvénycikk a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról. 1000ev.hu Complex Kiadó Hozzáférés: 2014. máj. 24.
  6. Edupress.hu/Transindex: 26 új magyar oktatói állás a BBTE-n. hrportal.hu (2008. ápr. 09.) Hozzáférés: 2014. máj. 24.
  7. Bakk-Dávid Tímea: OKTATUSVÁNYOS: Felsőoktatás: mi kell előbb, stratégia vagy autonómia? transindex.ro (2008. júl. 17.)
  8. ^ a b Lázár Lehel: Salat Levente: kudarcot vallott az elképzeléseket egyeztető törekvésem. erdely.ma (2006. feb. 21.) Hozzáférés: 2014. máj. 24.
  9. Magyari Tivadar BBTE-rektorhelyettes tanévnyitó beszéde. transindex.ro (2008. szept. 29.) Hozzáférés: 2014. máj. 24.
  10. Sajátos autonómiája lehet a BBTE magyar tagozatának? transindex.ro (2008. szept. 29.) Hozzáférés: 2014. máj. 24.
  11. Transindex: BBTE – Mint mindig. nagybanya.ro (2005. dec. 05.) arch
  12. ^ a b Borbély Tamás: Vízválasztó megmérettetés. szabadsag.ro (2007. dec. 17.) Hozzáférés: 2014. máj. 24.
  13. Transfórum – Magyari Tivadar válaszol. transindex.ro (2007. nov. 13.) Hozzáférés: 2014. máj. 24.
  14. Caracterul multicultural. ubbcluj.ro (románul) arch
  15. Dr. Magyari Tivadar: Magyar tagozat. www.ubbcluj.ro arch
  16. Magyari Tivadar (BBTE rektorhelyettes) jelentése tagozatvezetői mandátum végén. transindex.ro (2007. dec. 11.) Hozzáférés: 2014. máj. 24.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk, irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Babeș–Bolyai Tudományegyetem témájú médiaállományokat.