Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Kolozsvar EMTE.JPG
Az egyetem központi épülete, a kolozsvári Bocskai-ház
Alapítva 2000
Hely  Románia, Kolozsvár
Típus magánegyetem
Rektor Dr. Dávid László
Elérhetőség
Cím Kolozsvár, Mátyás király u. 4.sz.
Elhelyezkedése
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem  (Románia)
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′ 04″, k. h. 23° 35′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 04″, k. h. 23° 35′ 28″
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem weboldala

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (röviden Sapientia EMTE, ejtsd: szapiencia) egy 2000-ben alapított magyar tannyelvű romániai magánegyetem. Működésének fő támogatója a magyar állam. Az egyetem kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai helyszínnel működik. Az első felvételi vizsgákat 2001-ben tartották.

Az egyetem központi hivatalai – Rektori Hivatal, Gazdasági Főigazgatóság, illetve az egyetemet fenntartó Sapientia Alapítvány – Kolozsvárott működnek Bocskai István szülőházában.

Az Ad-Astra Társaság[1] kimutatásai szerint a 2002–2011 közötti időszakban a kutatás terén a Sapientia EMTE a 28 romániai magánegyetem között az első (47%-os részaránnyal), a 75 (állami és magán) egyetem között a 20., míg az ország 789 kutató egysége között a 43. helyen áll.[2]

Az egyetem rövid kronológiája[3][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem csíkszeredai épülete télen
Az egyetem csíkszeredai épülete nyáron
Az egyetem marosvásárhelyi épülete
Az egyetem marosvásárhelyi épülete közelről
A kolozsvári kar 2013. október 4-én átadott új épülete
A kolozsvári kar épülete (jobb szélen a Szabók bástyája)
A marosvásárhelyi épület bejárata
  • 2000. január 13. Az erdélyi magyar történelmi egyházak döntöttek a Sapientia Alapítvány létrehozásáról, amelynek célja a Romániai Alapítványi Magánegyetem szervezése és kiépítése volt. A magyar országgyűlés a 2000. évre szóló költségvetésben 2 milliárd forint támogatást hagyott jóvá az erdélyi egyházi hátterű magánegyetem felállításához.
  • 2000. október 7. A Sapientia Alapítvány kuratóriuma elfogadta, hogy az indítandó egyetemen az oktatás négy helyszínen (Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely és Nagyvárad) folyik, s egyben döntöttek az alapítvány csíkszeredai és marosvásárhelyi fiókjainak létrehozásáról.
  • 2000. december 6. Kolozsváron létrehozták a Kutatási Programok Intézetét (KPI), amely az alapítvány fiókszervezeteként működött.
  • 2001. május. A bukaresti akkreditációs bizottság megadta az ideiglenes működési engedélyt az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) első szakjainak.
  • 2001. június 6. Az alapítvány kuratóriumának határozata szerint a létrehozandó egyetem megnevezése Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (románul: Universitatea Sapientia) lesz. Az egyetem szenátusa első ülésén elfogadta a Sapientia EMTE chartáját, felvételi szabályzatát, valamint ösztöndíjszabályzatát, s megkezdték a felvételik előkészítését.
  • 2001. október. A hónap első napjaiban megnyitotta meg kapuit a Partiumi Keresztény Egyetem (Nagyvárad) és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár, Csíkszereda és Marosvásárhely). Az EMTE központja és rektori hivatala Kolozsvárott, a fenntartó Sapientia Alapítvány székhelyén működik. Az első tanévben Nagyváradon 800, Marosvásárhelyen 165, Csíkszeredában 209 diák kezdte meg felsőfokú tanulmányait.
  • 2002. január 24. A magyar Oktatási Minisztérium hozzáférési lehetőséget biztosított a Sapientia EMTE számára az Elektronikus Információs Szolgáltatáshoz (EISZ), amelynek használata, a mintegy 1500 tudományos szakmai folyóirat, a kutatói adatbázis jelentősen segíthetik az intézményben folyó tudományos és kutatói munkát.
  • 2002. május 23. A román kormány határozatában engedélyezte újabb kilenc szak működését.
  • 2002. október 10. Bevezették a normatív finanszírozási rendszert a Sapientia EMTE működési költségeinek fedezésére.
  • 2002. december 6. Tonk Sándor rektor lett a Sapientia Alapítvány új kuratóriumának elnöke.
  • 2003. augusztus 14-én elhunyt Tonk Sándor professzor, a Sapientia Alapítvány elnöke, a Sapientia EMTE első rektora.
  • 2003. szeptember 4. Tonk Sándor elhunyta után Kató Bélát nevezték ki a Kuratórium új elnökének, majd a kuratórium kinevezte Szilágyi Pált a Sapientia EMTE rektori tisztségébe.
  • 2004. szeptember 20. Csíkszeredában két különálló kar a Gazdaság- és Humántudományok Kar, valamint a Műszaki és Társadalomtudományi Kar jött létre.
  • 2004. november 7. Marosvásárhelyen átadták a kar új épületét.
  • 2005. július 1. A Sapientia EMTE első végzősei sikeresen záróvizsgáztak a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen.
  • 2006. október 2. A kuratórium kinevezte Dávid Lászlót az egyetem új rektorának, aki 2007. január 1-jén lépett hivatalba.
  • 2008. július 8. Az egyetem szenátusa jóváhagyta az első kutatóközpontok létrehozását.
  • 2009. június 19. A Sapientia EMTE kérvényezte az intézményi akkreditációt.
  • 2011. szeptember 1. A román kormány elfogadta a Sapientia EMTE akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet.
  • 2011. szeptember 19. A tizenegyedik tanévét megkezdő egyetemen, három helyszínen összesen 1959 diák kezdte el tanulmányait.
  • 2011. december 6. A román szenátus megszavazta a Sapientia EMTE akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. A román kormány azután terjesztette a törvényhozói testület elé a tervezetet, hogy a román felsőoktatás minőségellenőrző és akkreditációs bizottsága elismerte, hogy az egyetem, amely Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen működtet karokat, valamennyi minőségi követelménynek eleget tesz.
  • 2012. február 15. A magyar kormány nemzetpolitikai tárcaközi bizottságának döntése értelmében a Sapientia EMTE felkerült a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló nemzeti jelentőségű intézmények listájára.
  • 2012. február 28. A román képviselőház is megszavazta az egyetem akkreditálásáról szóló törvénytervezetet.
  • 2012. március 29. Az egyetem az 58/2012-es törvénnyel megkapta az intézményi akkreditációt.[4]
  • 2012 őszén megtartották az akkreditáció utáni választásokat. Az első választott rektor Dávid László, addigi megbízott rektor lett.[5]
  • 2013 májusában a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) jóváhagyta az első két mesteri program indítását (informatika, kertészet).[6] Júniusban újabb mesteri szakokat hagytak jóvá (számítástechnika, mechatronika, fordító, biokémia, kommunikáció)[7].
  • 2013. október 4-én ünnepélyes keretek között átadták a kolozsvári kar új, ötmillió euró összköltségű Tordai úti épületét. [8]

Karok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bolyai János mellszobra a marosvásárhelyi épület előcsarnokában (Berek Lajos műve)

A 2010/2011-es tanévben összesen 29 szak működik az Egyetemen:

  • Gazdaság- és Humántudományok Kar (Csíkszereda)
    • könyvelés és gazdálkodási informatika
    • általános közgazdaság
    • agrár- és élelmiszeripari gazdaság
    • környezetgazdaság (kifutó rendszerben)
    • marketing
    • statisztika és gazdasági előrejelzés
    • román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom
    • világ- és összehasonlító irodalom – angol nyelv és irodalom
  • Műszaki és Társadalomtudományi Kar (Csíkszereda)
    • szociológia
    • kommunikáció és PR
    • élelmiszeripari mérnök
    • környezetmérnöki
    • ipari biotechnológia
    • közélelmezési és agroturisztikai mérnök-menedzser
  • Műszaki és Humántudományok Kar (Marosvásárhely) [6]
    • fordító és tolmács
    • pedagógia (kifutó rendszerben)
    • kommunikáció és közkapcsolatok [7]
    • egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások
    • informatika
    • mechatronika
    • automatika és alkalmazott informatika
    • számítástechnika
    • gépészmérnöki
    • távközlés
    • kertészmérnöki [8]
    • tájépítészet
  • Természettudományi és Művészeti Kar (Kolozsvár)
    • környezettudomány
    • filmművészet, fotóművészet, média szak
    • nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak
    • jog

Rektorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akkreditáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Romániában 1993 óta kell akkreditáltatni a felsőoktatási intézményeket és szakokat. Az akkreditációt a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS)[9] végzi. Új szak indításakor ideiglenes működési engedélyt kell kérni, majd miután három évfolyam elvégezte az illető szakot, lehet kérni annak az akkreditációját. Ha egy intézményben már van legalább három akkreditált szak, lehet kérni az intézményi akkreditációt. Minden akkreditáció öt évre szól, utána újra kell akkreditáltatni.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2009-ben nyújtotta be kérelmét az intézményi akkreditációra.[10] A hatóság által kijelölt 19 tagú bizottság 2010. április 14–16 között látogatta meg az egyetemet, és végezte el a felmérést. A szokás szerint öt, már akkreditált szakot ismét átvizsgáltak, felmértek. Ezek a következők voltak: általános közgazdaság, román-angol, szociológia (Csíkszereda), informatika, valamint automatizálás és alkalmazott informatika (Marosvásárhely).

A bizottság három jelentést készített: egyet az elnök, egyet a diákképviselők és egyet a bizottság külföldi tagja. Mindhárom jelentés javasolta az egyetem akkreditációját. Winfried Müller (Klagenfurti Egyetem, Ausztria), aki az EUA (European University Association) részéről vett részt a bizottságban, jelentésében azt írta, hogy kicsit szkeptikusan fogott hozzá a munkához, de a helyszínen tett látogatása mindent kétségét eloszlatta. Szerinte minőségi szempontból a Sapientia EMTE a Babeș–Bolyai Egyetemmel való összehasonlításban is megállja a helyét.[11]

Az akkreditációs hatóság 2010. július 22-i ülésén javasolta az egyetem akkreditációjának megadását. Ezt követően, 2011. szeptember 1-jén a román kormány elfogadta a Sapientia EMTE akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet. 2011. december 6-án a román szenátus, majd 2012. február 28-án a román képviselőház is megszavazta az egyetem akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. Ennek következményeként 2012. március 29-i dátummal az egyetem az 58/2012-es törvény alapján megkapta az intézményi akkreditációt. (A törvény megjelent Románia Hivatalos Közlönyében, 180. (XXIV.) kötet, 222 sz. I. rész, 2012. ápr. 3.)

Sajtóviták az egyetemről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000-ben a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle vitát kezdeményezett az erdélyi magyar egyetemről, miután a magyar kormány bejelentette, hogy anyagilag támogat egy romániai magyar magánegyetemi hálózatot. Tonk Sándor vitaindítóját[12] követően, a vitához hozzászóltak: Berényi Dénes, Biró A. Zoltán, Hollanda Dénes, Horváth Sándor, Kerekes Jenő, Mester Béla Péli Gábor, Péntek János, Pusztai Kálmán, Somai József, Szabó Bálint György, Veress Károly, Vofkori László, Wanek Ferenc, Kurdi Krisztina és Ring Éva, Székely István.[13]

2008[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kolozsvári Szabadságban 2008. május 3-án több cikk és interjú jelent meg a Sapientia EMTE-vel kapcsolatban. Tibori Szabó Zoltán[14] egy négy évvel azelőtt belső használatra készített, nyilvánosságra soha nem hozott felmérés alapján megtámadta az egyetemet: „...az EMTE szórta a pénzt, megállapodásokat rúgott fel, a fejlesztésekről nem konzultált a finanszírozóval, más forrásokat nem vont be, kizárólag a magyar adófizetőre támaszkodott. A tények feltárása végett érintetteket szólaltattunk meg, dokumentumokat tanulmányoztunk át.” Ugyanabban a számban interjút közölnek Kató Béla alapítványi elnökkel[15] és Dávid László rektorral.[16], akik nem tudnak az újság ugyanabban a számában megjelenő egyéb írásairól.

Megszólaltatják a magyar állam képviselőit is, így Gémesi Ferencet, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárát[17] és Zilahi Lászlót, a magyar Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgató-helyettesét, a magyar kormány Sapientia kuratóriumi képviselőjét[18] Az újság kikéri a Sapientia EMTE helyzetével kapcsolatosan a diákság véleményét is, Polgár Dalma, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke[19] válaszol a kérdésekre. Többek között azt nyilatkozta hogy „mielőtt ide kerültem volna, két évet végeztem a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, a Bölcsészkaron, így van némi összehasonlítási alapom. Elmondhatom, hogy a Sapientián tapasztalt hangulat és az ottani között óriási a különbség, mondhatni: ég és föld. Nagyon jól érzem itt magam, elsősorban azért, mert itt kitűnően működik a tanár-diák kapcsolat.

Az alapítvány és egyetem vezetői nevében Kató Béla elnök és Dávid László rektor május 6-án válaszolnak a megfogalmazott vádakra[20]. Szerintük Tibori Szabó Zoltán „látszólag az interjúk, valamint a szerző által «áttanulmányozott» dokumentumok alapján, a «kíméletlen tények nyelvén» kíván szólni, a gyakorlatban azonban valóban kíméletlenül, de a lapban is közölt tények ellenében, az oknyomozó újságírás szellemét meghamisítva szól, sokszor magukkal a nyilatkozókkal ellentétes, nyilván a szerző prekoncepcióját tükröző dolgokat állítva.” És a „Sapientia rendszert valóban több alkalommal is átvilágították. A cikkíró értesülései főként a 2004-es átvilágítás megállapításaiból táplálkoznak. Ezek azonban 2008-ban már nagyrészt nem érvényesek, és 2004-ben sem úgy voltak érvényesek, ahogyan azt Tibori a birtokába jutott dokumentumokból kiolvasta.

Az érintettség okán (ugyanis az eredeti cikk kitér a Partiumi Keresztény Egyetemre is, hisz közös a finanszírozás) május 10-én Geréb Zsolt, Partiumi Keresztény Egyetem rektora válaszol a vádakra[21]: „A Sapientia EMTE-ről – a kíméletlen tények nyelvén című cikket a Partiumi Keresztény Egyetem egész közössége mély felháborodással olvasta, majd kommentálta. Az egyetemet fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány és a Partiumi Keresztény Egyetem vezető testületei ezúton is kifejezik tiltakozásukat a teljes körű erdélyi-partiumi magyar nyelvű felsőoktatási rendszert ért hitelrontás miatt”, valamint „Egyházi alapítású intézményként különösen sértőnek tartjuk a szerzőnek a vezércikken végigvonuló egyházellenes magatartását.

Kessler Jenő és Muzsnay Csaba nyugalmazott egyetem oktatók is hozzászólnak a vitához. Kessler szerint[22]: „Egy újonnan létesített egyetem életében másfél évtized[23] nem sok – bár sok mindent lehetett volna jobban csinálni ezalatt is –, de ami számomra aggasztó, az a vezetőség hozzáállása a kritikai felvetésekhez." Kessler szerint „A lényeg ugyanis az, hogy az egyetem nem tudja betölteni azt a szerepet, ami az erdélyi magyarság jövője tekintetében megilleti, és amelyet az alapításkor neki szántak. A jó hírnevet meg kell alapozni, hogy a Sapientia ne csak egy diplomagyár legyen a többi közt, hanem a magyarság oktatási és kutatási központjává[24] váljon a BBTE mellett.”

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése határozatát az üggyel kapcsolatban az újság május 29-én közli.[25]: A „közgyűlés teljes azonosulását fejezi ki dr. Geréb Zsolt rektor és Tolnay István megbízott egyetemi elnök azon állásfoglalásával, melyet a nevezett vádaskodások cáfolataként hoztak nyilvánosságra.

Tibori Szabó Zoltán hosszú, több részben közölt cikkel válaszol[26] Ebben azt írja, hogy: „Kellemetlen hírem van az engem elfogultnak, rosszindulatúnak, álságosnak, hazugnak és még sok mindennek minősítő EMTE- és PKE-vezetők (és felháborodott akadémiai közösségek és egyházkerületi közgyűlések) számára: az általam áttanulmányozott több száz oldalnyi szakértői jelentés, elemzés és tanulmány konklúziói sokkal lesújtóbbak, mint amit én azokból rövid áttekintésemben csupán a jelzés erejéig átvettem.” Továbbá „Ebben a vonatkozásban akár az egész erdélyi magyar felsőoktatási rendszert is újra lehetne gondolni, a Sapientia–EMTÉ-t beleértve, amelynek ugyancsak fel kell zárkóznia a korszerű egyetemépítés követelményeihez.

A vitát az egyetem sajtóközleménye zárta le: „A továbbiakban nem kívánunk újabb, részletekbe menő sajtóvitákba bocsátkozni, végérvényesen nem Tibori Szabó Zoltánnal, akinek működésével kapcsolatosan panasszal éltünk a MÚRE Becsületbíróságánál, melynek megalapozott, szakmai véleményét várjuk. Magunk részéről a polémiát lezártnak tekintjük, és a további folytatásokra semmilyen formában nem fogunk reagálni. A magánegyetemi hálózat vezetői, munkatársai ugyanakkor minden, az egyetemen folyó oktatás, adminisztratív munka vagy gazdálkodás iránt őszinte érdeklődést tanúsító vendéget ezután is szívesen látnak az egyetem helyszínein.[27]

Az egyetem bepanaszolta Tibori Szabó Zoltánt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületénél, és ennek becsületbírósága első fokon úgy döntött, hogy: „...megállapítja, hogy Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság napilapban megjelent, a panaszban kifogásolt írásaiban nem sértette meg súlyosan a MÚRE Etikai Kódexét, egyes panaszpontok esetében azonban megállapítható, hogy az újságírónak körültekintőbben és előítéletektől mentesen kellett volna eljárnia, ezért szóbeli figyelmeztetésben részesíti.” Aláírják: Maksay Magdolna (elnök),Bajna György, Szabó Zsolt. 2008. szeptember 12.[28]

A fellebbezés után újabb határozat születik, amelyben „a Fellebbviteli Bizottság elfogadta a Tibori Szabó Zoltán által 2008. október 5-én benyújtott fellebbezését, ugyanakkor elutasítja a Kató Béla elnök és Dávid László rektor, a Sapientia Alapítvány valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői által 2008. október 7-én benyújtott fellebbezést és megállapítja, hogy Tibori Szabó Zoltán nem követett el etikai vétséget, ezért a MÚRE Becsületbíróságának Szervezeti és Működési Szabályzata III. fejezetének 16. pontja értelmében felfüggeszti és semmisnek nyilvánítja az alapfokon hozott, szóbeli figyelmeztetést megszabó határozatot.” Továbbá „Tibori Szabó Zoltán túlzóan és előítéletesen közelített a témához, adatgyűjtésében nem volt eléggé körültekintő, írásaiban néhány adat megkérdőjelezhető, illetve a panaszos által megfogalmazott iratcsomó szerint bizonyíthatóan hamis információkat is tartalmaz – ahogyan ezek egy részét az alapfokon eljáró Etikai Bizottság is megállapította –, meglétük azonban nem változtat az írás(ok) helytálló megállapításain, bizonyíthatóan igaz információin, tényadatain, az elkészített interjúk korrektségén, a követett műfaji tisztaságon és általános következtetésén, hogy a Sapientia – EMTE alapítása óta számos hibás döntés született – azok minden jogi, ingatlanbefektetési, humán erőforrási, oktatásszervezési stb. vonatkozásaival együtt –, annál is inkább, hogy maga a Sapientia Alapítvány elnöke, Kató Béla is elismeri azzal, hogy az auditok során jelzett gondok megoldásáról beszél, miként ugyanez a következtetés fogalmazható meg a finanszírozó két képviselőjével (Gémesi Ferenc, Zilahi László) készített interjúból is. Ugyanakkor a testület figyelembe vette azokat a részletes audit-jelentéseket (Antal–Mokos 2004, Providencia kft. 2007), amelyek a Sapientia – EMTE ügyvitelében számos rendellenességet állapítanak meg.” Aláírják: Vincze Loránt – elnök, Szabó Zsolt – alelnök, Bögözi Attila – titkár, Bajna György – tag, Csomafáy Ferenc – tag, Deák Gyöngyi – tag, Incze Vanda – tag, Kuti Márta – tag, Maksay Magdolna – tag, Szucher Ervin – tag. Wagner István alelnök igazoltan hiányzott a testület üléséről. 2009. január 18.[29]

Az Egyetem kiadója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyetemen született tudományos munkákat illetve tankönyveket és jegyzeteket a Scientia Kiadó jelenteti meg, amely 2001-ben jött létre ezzel a céllal. A Kiadót a romániai Nemzeti Felsőoktatási és Kutatási Tanács is elismerte.[9].

Az Egyetem szakfolyóirata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyetem 2008-tól Acta Universitatis Sapientiae néven több sorozatból álló angol nyelvű szakfolyóiratot jelentet meg.[10]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Asociaţia Ad-Astra
  2. Cartea albă a cercetării din România
  3. Erdély ma
  4. Románia Hivatalos Közlönye (Buletinul Oficial al României), 180. (XXIV.) évf., 222 sz. I. rész, 2012. ápr. 3. Magyar nyelven: 180. (XXIV.) évfolyam, 15. szám I. rész, 2012. ápr. 26.
  5. Rektorválasztás 2012 – eredmények
  6. ARACIS-döntés, 2013. május 29–30.
  7. Monitorul oficial nr. 500/8 aug. 2013
  8. Krónika, 2013. okt. 4.
  9. A hatóság honlapja.
  10. Az akkreditáció dokumentumai megtalálhatók a hatóság honlapján.
  11. „...after visiting the institution I have to state that Sapientia University works on a European university level. The buildings and the installations are very good, especially the campus in Târgu-Mureş. As competition in quality particularly by the well-known Babeş-Bolyai Unversity is high, Sapientia University has to offer programmes of a good standard. By my opinion some of Sapientia's study programmes can be ranked in the top class.” [1]
  12. Tonk Sándor: Romániai magyar magánegyetem, Magyar Kisebbség, VI. évf. - 2000. 1. (19.) sz. Online hozzáférés
  13. Magyar Kisebbség, VI. évf. - 2000. 2. (20.) sz. Online hozzáférés
  14. Tibori Szabó Zoltán: A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén. Erdélyi magyar közösségünk önbecsülésével sincs minden rendben, Szabadság, 2008. május 3. Online hozzáférés
  15. Ercsei-Ravasz Ferenc: Nem zárkózunk el az építő kritikától. Interjú Kató Béla református püspökhelyettessel, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnökével, Szabadság, 2008. május 3. Online hozzáférés
  16. Ercsei-Ravasz Ferenc: Nem voltunk elég bölcsek. Interjú Dávid László egyetemi tanárral, a Sapientia–EMTE rektorával, Szabadság, 2008. május 3. Online hozzáférés
  17. Tibori Szabó Zoltán: Akkreditált, egységes és minőségi egyetem felépítése a célunk. Interjú Gémesi Ferenccel, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárával, Szabadság, 2008. május 3. Online hozzáférés
  18. Tibori Szabó Zoltán: Alaplogika: gombhoz a kabátot. Interjú Zilahi Lászlóval, a magyar Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgató-helyettesével, a magyar kormány Sapientia kuratóriumi képviselőjével, Szabadság, 2008. május 3. Online hozzáférés.
  19. Működik a tanár-diák kapcsolat. Online hozzáférés
  20. Kató Béla, Dávid László: Kire öltik nyelvüket a kíméletlen tények? Válasz Tibori Szabó Zoltán vezércikkére, Szabadság, 2008. május 6. Online hozzáférés
  21. Geréb Zsolt: A jó pap is holtig tanul, Szabadság, 2008. május 10. Online hozzáférés
  22. Kessler Jenő: Hmm, hmm, Sapientia, Szabadság, 2008. május 16. Online hozzáférés
  23. Az egyetem 2000-ben alakult, tehát csupán 8 éves a vita idején. Egy későbbi cikkében, Muzsnay Csabának válaszolva Kessler úgy érvel, hogy: "Ne tessék már megfeledkezni az idősebb tejtestvérről (Partium)! Hiszen egy emlőből szívták/szívják az…apanázst a kezdetektől fogva, egyébként meg olyanok, mint az egypetéjű ikrek!!" (Szabadság, 2008. május 23. Replika. Online hozzáférés)
  24. Ekkor az egyetem már első a kutatás terén a magánegyetemek között, amint azt mutatja a szócikk bevezetőjében szereplő Ad-Astra honlapján mindenki által elérhető információ.
  25. Határozati kivonat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése 2008. május 23-i ülésének Jegyzőkönyvéből Online hozzáférés
  26. Tibori Szabó Zoltán: Sapientia–EMTE: maradjunk a tényeknél, Szabadság, 2008. június 6-10. 1, 2, 3
  27. Sajtóközlemény, Szabadság, 2008. június 10. Online hozzáférés
  28. MÚRE határozat, Szabadság, Online hozzáférés
  29. Felmentette a MÚRE Becsületbírósága Tibori Szabó Zoltán újságírót Online hozzáférés

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ravasz Katalin, Hauer Melinda (szerk.): Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az első tíz év, Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2010. ISBN 978-973-1970-43-1.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem témájú médiaállományokat.