Romániai katolikus egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Romániai katolikus egyház
(Biserica Catolică din România, Katholische Kirche in Rumänien)
AlbaIulia CatedralaCatolica.jpg
A gyulafehérvári érseki székesegyház

Vallás keresztény
Felekezet katolicizmus
Eredet katolikus egyház
Lelkészi vezető Ferenc
Tisztsége pápa
Tagság 1 028 401 római katolikus,
195 481 görög katolikus
Nyelv magyar, román, német

A romániai katolikus egyház a Romániában található római katolikus, görög katolikus, örmény katolikus és bolgár katolikus egyházmegyék összességét jelöli.

Noha ezek az egyházak elkülönülnek és saját szervezeti felépítéssel, hierarchiával és intézményrendszerrel rendelkeznek, a Romániai Katolikus Püspöki Konferenciát valamennyi részegyház és felekezet vezetői közösen alkotják. A 2002-es népszámlálás szerint az ország lakosságának 4,7%-a (1 028 401 fő) római katolikus és 0,9%-a (195 481 fő) görög katolikus.[1]

A romániai magyarság felekezeti megoszlása szempontjából az egyház a második legnépesebb történelmi magyar egyháznak számít (a református után). A római katolikus hívek 57%-a magyar.

Egyházszerveződés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban 2 érseki tartományban összesen 6 római katolikus egyházmegye található, melyek közül 2 főegyházmegye. A görög katolikus egyház egyetlen érseki tartományát 5 egyházmegye alkotja, melyből egy főegyházmegye. Az örmény katolikus ordináriátus külön egyházmegyét alkot, ugyanakkor az élén álló apostoli kormányzó személye megegyezik a gyulafehérvári római-katolikus érsek személyével.[2]

Püspökök könyörgése Nagyváradon, Bogdánffy Szilárd boldoggá avatásán

Az országban található egyházmegyék:

Továbbá Bukarestben székel a Romániai Apostoli Nunciatúra, mint a pápa küldöttje és a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia mely az ország egyházmegyéinek munkáját hangolja össze. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség közvetlenül a Szentszék joghatósága alá tartozik, és a többi egyházmegyétől függetlenül működik.


Hívek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hívek tömege a csíksomlyói búcsún

A romániai római katolikus hívek elsősorban Erdélyben és Moldvában, illetve a fővárosban és a regát nagyobb városaiban élnek. Az erdélyi római katolikusok elsöprő többsége magyar nemzetiségű. A romániai magyarok közül 587 033 ember vallotta magát római katolikusnak a 2002-es népszámlálásokon (ezzel a magyar hívek a teljes romániai római katolikusság 57.08%-át teszik ki). A híveknek csupán egy töredékét teszik ki az egykor sokkal jelentősebb számú német (főként bánsági és szatmári sváb) katolikusok, illetve a román katolikusok. Utóbbiak, a kisebb, hagyományosan római katolikus csoportoktól eltekintve (például az avasi románok, az úgynevezett "vasányok" egy kisebb része hagyományosan római katolikus), leginkább Moldvából települtek át, vagy vegyes házasságok elrománosodott sarjai. Jelentős román ajkú közösségek váltak görög katolikusból római katolikussá a kommunizmus alatti erőszakos ortodox államegyházi törekvések elleni tiltakozásul (a Ceaușescu-rezsim üldözte és bebörtönözte a görög katolikus papságot, a templomokat államosította és az ortodox egyház tulajdonába bocsátotta, a híveket az ortodox államvalláshoz csatlakozni kötelezték, eltekintve a magyar görög katolikusoktól, akiknek a templomai megmaradhattak, noha papjaik szintén kegyetlen üldöztetésnek voltak kitéve). A moldvai római katolikusok többsége román ajkú hívő, eltekintve a magyar ajkú csángóktól. A magukat csángónak (vagy - kisebb részben - magyarnak) vallók aránya az összes katolikus mintegy negyedét teszi ki Moldvában, a magyar ajkú csángók azonban ennél kevesebben vannak. A főváros és a nagyobb regáti városok római katolikusai zömmel román nemzetiségű hívek, de természetesen ezekben is, ahogyan Moldvában is akadnak - főként Erdélyből áttelepült - magyar ajkú hívek. A legjelentősebb katolikus népességet tömörítő megyék: Hargita megye (212 937), Bákó megye (119 618), Kovászna megye (80 432), Temes megye (72 094), Szatmár megye (66 247) és Neamț megye (60 483).

A római katolikusok jelenléte Romániában (2002)
A római katolikusok száma az erdélyi megyékben:[3]
Megye Római katolikusok száma A megye magyar lakossága A megye teljes lakossága
Hargita* 212 937 276 038 326 222
Kovászna* 80 432 164 158 222 449
Temes* 72 094 50 556 677 926
Szatmár 66 247 129 258 367 281
Bihar 55 500 155 829 600 246
Maros 55 287 228 275 580 851
Arad* 46 651 49 291 461 791
Máramaros* 30 336 46 300 510 110
Kolozs 25 923 122 301 702 755
Krassó-Szörény* 23 698 5 824 333 219
Brassó* 23 179 50 956 589 028
Hunyad* 21 352 25 388 485 712
Szilágy 6 358 57 167 248 015
Szeben 6 203 15 344 421 724
Fehér 4 927 20 684 382 747
Beszterce-Naszód 3 624 18 349 311 657

* Megyék, ahol a magyarságon belül a katolikusok vannak (abszolút vagy relatív) többségben.

A római katolikus egyházmegyék közül a legnépesebb a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye. Ezt követi a jászvásári római katolikus egyházmegye, a temesvári római katolikus egyházmegye és a nagyváradi római katolikus egyházmegye. A Bukaresti római katolikus főegyházmegye a maga mintegy 91 500 hívével csupán az ötödik legnagyobb egyházmegyéje a romániai római katolikus egyháznak, egyedül a szatmári római katolikus egyházmegyénél népesebb.

A római katolikus egyházmegyék, a híveik és a parókiák száma szerint[4]
Egyházmegye Főpásztor Hívek száma* Esperességek (és főesperességek) száma
Gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye Nm. és Ft. Jakubinyi György Miklós érsek 440 000 15
Bukaresti római katolikus főegyházmegye Nm. és Ft. Ioan Robu érsek 91 500 6
Temesvári római katolikus egyházmegye Nm. és Ft. Martin Roos püspök 160 000 11
Nagyváradi római katolikus egyházmegye Nm. és Ft. Böcskei László püspök 108 012 7
Szatmári római katolikus egyházmegye Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök 90 000 7
Jászvásári római katolikus egyházmegye Nm. és Ft. Petru Gherghel püspök 240 746 10

* A hívek számát az egyház saját adatai szerint tüntettük fel

Görög katolikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög katolikusok jelenléte Romániában (2002)

A görög katolikus hívek elsöprő többsége Erdélyben él és román nemzetiségű. Az ország nyugati részein vannak jelentősebb magyar görög katolikus gyülekezetek (főleg a Partiumban), az északi-északnyugati területeken pedig ruszin (ukrán) görög katolikus közösségek is. A 2002-es népszámlálási adatok szerint az egyháznak 191 556 híve volt, akik közül 160 896 román, 19 645 magyar, 6 148 roma, 1 721 ukrán (ruszin, rutén), 1 542 pedig német volt. Az egyház saját kimutatásai ennél jóval több, 700 ezret meghaladó számú hívet számlálnak (szerintük a "rejtőzködés" oka az ortodox-görög katolikus ellentét). A román görög katolikus egyháznak egy főegyházmegyéje és négy további egyházmegyéje van (illetve egy amerikai egyházmegye, Ohio központtal). Folyamatosan küzd elállamosított tulajdonainak visszaszerzéséért, legalább a városokban. Noha nem igényelték vissza valamennyi templomukat, csak - számarányukhoz mérten - a legfontosabbakat, sok városban (így például Marosvásárhelyen vagy Naszódon) a mai napig sem kapták vissza azokat (olykor jogerős bírósági döntések ellenére sem), az ortodox egyház és számos ortodox politikus, közéleti és médiaszereplő részéről folyamatos akadályoztatásnak és támadásoknak vannak kitéve (lásd: román görög katolikus egyház).

Örmény katolikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az örmény katolikus közösségek Románia-szerte elvesztették örmény identitásukat, de megőrizték az örmény rítusú vallásgyakorlást. A Kárpátokon túli örmények közül kevesen katolikusok (inkább örmény apostoli ortodoxok). A maradék örmény rítusú közösségek (Gyergyószentmiklós, Szamosújvár) inkább a magyarságba asszimilálódtak. Ez indokolta magyar ajkú apostoli kormányzó kinevezését az örmény egyházmegye élére.

Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Püspöki konferencia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Romániai Római katolikus Egyház tartománytérképe

A püspöki konferenciát a római katolikus, görög katolikus és örmény katolikus egyházi vezetők közösen alkotják. A konferencia tagjai:

Románia pápai nunciusa: Msgr. Francisco-Javier Lozano Sebastiàn címzetes érsek

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]