Romániai katolikus egyház

Romániai katolikus egyház (Biserica Catolică din România, Katholische Kirche in Rumänien)

A gyulafehérvári érseki székesegyház

Vallás	keresztény
Felekezet	katolicizmus
Eredet	Katolikus Egyház
Lelkészi vezető	Ferenc
Tisztsége	pápa
Tagság	1 028 401 római katolikus, 195 481 görög katolikus
Nyelv	magyar, román, német

A romániai katolikus egyház a Romániában található római katolikus, görög katolikus, örmény katolikus és bolgár katolikus egyházmegyék összességét jelöli.

Noha ezek az egyházak elkülönülnek és saját szervezeti felépítéssel, hierarchiával és intézményrendszerrel rendelkeznek, a Romániai Katolikus Püspöki Konferenciát valamennyi részegyház és felekezet vezetői közösen alkotják. A 2002-es népszámlálás szerint az ország lakosságának 4,7%-a (1 028 401 fő) római katolikus és 0,9%-a (195 481 fő) görög katolikus.^[1]

A romániai magyarság felekezeti megoszlása szempontjából az egyház a második legnépesebb történelmi magyar egyháznak számít (a református után). A római katolikus hívek 57%-a magyar.

Egyházszerveződés [szerkesztés]

Az országban 2 érseki tartományban összesen 6 római katolikus egyházmegye található, melyek közül 2 főegyházmegye. A görög katolikus egyház egyetlen érseki tartományát 5 egyházmegye alkotja, melyből egy főegyházmegye. Az örmény katolikus ordináriátus külön egyházmegyét alkot, ugyanakkor az élén álló apostoli kormányzó személye megegyezik a gyulafehérvári római-katolikus érsek személyével.^[2]

Püspökök könyörgése Nagyváradon, Bogdánffy Szilárd boldoggá avatásán

Az országban található egyházmegyék:

Továbbá Bukarestben székel a Romániai Apostoli Nunciatúra, mint a pápa küldöttje és a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia mely az ország egyházmegyéinek munkáját hangolja össze. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség közvetlenül a Szentszék joghatósága alá tartozik, és a többi egyházmegyétől függetlenül működik.

Hívek [szerkesztés]

Római katolikusok [szerkesztés]

Hívek tömege a csíksomlyói búcsún

A romániai római katolikus hívek első sorban Erdélyben és Moldvában, illetve a fővárosban és a regát nagyobb városaiban élnek. Az erdélyi római katolikusok elsöprő többsége magyar nemzetiségű. A romániai magyarok közül 587 033 ember vallotta magát római katolikusnak a 2002-es népszámlálásokon (ezzel a magyar hívek a teljes romániai római katolikusság 57.08%-át teszik ki). A híveknek csupán egy töredékét teszik ki az egykor sokkal jelentősebb számú német (főként bánsági és szatmári sváb) katolikusok, illetve a román katolikusok. Utóbbiak, a kisebb, hagyományosan római katolikus csoportoktól eltekintve (például az avasi románok, az úgynevezett "vasányok" egy kisebb része hagyományosan római katolikus), leginkább Moldvából települtek át, vagy vegyes házasságok elrománosodott sarjai. Jelentős román ajkú közösségek váltak görög katolikusból római katolikussá a kommunizmus alatti erőszakos ortodox államegyházi törekvések elleni tiltakozásul (a Ceaușescu-rezsim üldözte és bebörtönözte a görög katolikus papságot, a templomokat államosította és az ortodox egyház tulajdonába bocsátotta, a híveket az ortodox államvalláshoz csatlakozni kötelezték, eltekintve a magyar görög katolikusoktól, akiknek a templomai megmaradhattak, noha papjaik szintén kegyetlen üldöztetésnek voltak kitéve). A moldvai római katolikusok többsége román ajkú hívő, eltekintve a magyar ajkú csángóktól. A magukat csángónak (vagy - kisebb részben - magyarnak) vallók aránya az összes katolikus mintegy negyedét teszi ki Moldvában, a magyar ajkú csángók azonban ennél kevesebben vannak. A főváros és a nagyobb regáti városok római katolikusai zömmel román nemzetiségű hívek, de természetesen ezekben is, ahogyan Moldvában is akadnak - főként Erdélyből áttelepült - magyar ajkú hívek. A legjelentősebb katolikus népességet tömörítő megyék: Hargita megye (212 937), Bákó megye (119 618), Kovászna megye (80 432), Temes megye (72 094), Szatmár megye (66 247) és Neamț megye (60 483).

A római katolikusok jelenléte Romániában (2002)

A római katolikusok száma az erdélyi megyékben:^[3]
Megye	Római katolikusok száma	A megye magyar lakossága	A megye teljes lakossága
Hargita*	212 937	276 038	326 222
Kovászna*	80 432	164 158	222 449
Temes*	72 094	50 556	677 926
Szatmár	66 247	129 258	367 281
Bihar	55 500	155 829	600 246
Maros	55 287	228 275	580 851
Arad*	46 651	49 291	461 791
Máramaros*	30 336	46 300	510 110
Kolozs	25 923	122 301	702 755
Krassó-Szörény*	23 698	5 824	333 219
Brassó*	23 179	50 956	589 028
Hunyad*	21 352	25 388	485 712
Szilágy	6 358	57 167	248 015
Szeben	6 203	15 344	421 724
Fehér	4 927	20 684	382 747
Beszterce-Naszód	3 624	18 349	311 657

* Megyék, ahol a magyarságon belül a katolikusok vannak (abszolút vagy relatív) többségben.

A római katolikus egyházmegyék közül a legnépesebb a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye. Ezt követi a jászvásári római katolikus egyházmegye, a temesvári római katolikus egyházmegye és a nagyváradi római katolikus egyházmegye. A Bukaresti római katolikus főegyházmegye a maga mintegy 91 500 hívével csupán az ötödik legnagyobb egyházmegyéje a romániai római katolikus egyháznak, egyedül a szatmári római katolikus egyházmegyénél népesebb.

A római katolikus egyházmegyék, a híveik és a parókiák száma szerint^[4]
Egyházmegye	Főpásztor	Hívek száma*	Esperességek (és főesperességek) száma
Gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye	Nm. és Ft. Jakubinyi György Miklós érsek	440 000	15
Bukaresti római katolikus főegyházmegye	Nm. és Ft. Ioan Robu érsek	91 500	6
Temesvári római katolikus egyházmegye	Nm. és Ft. Martin Roos püspök	160 000	11
Nagyváradi római katolikus egyházmegye	Nm. és Ft. Böcskei László püspök	108 012	7
Szatmári római katolikus egyházmegye	Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök	90 000	7
Jászvásári római katolikus egyházmegye	Nm. és Ft. Petru Gherghel püspök	240 746	10

* A hívek számát az egyház saját adatai szerint tüntettük fel

Görög katolikusok [szerkesztés]

Bővebben: román görög katolikus egyház

A görög katolikusok jelenléte Romániában (2002)

A görög katolikus hívek elsöprő többsége Erdélyben él és román nemzetiségű. Az ország nyugati részein vannak jelentősebb magyar görög katolikus gyülekezetek (főleg a Partiumban), az északi-északnyugati területeken pedig ruszin (ukrán) görög katolikus közösségek is. A 2002-es népszámlálási adatok szerint az egyháznak 191 556 híve volt, akik közül 160 896 román, 19 645 magyar, 6 148 roma, 1 721 ukrán (ruszin, rutén), 1 542 pedig német volt. Az egyház saját kimutatásai ennél jóval több, 700 ezret meghaladó számú hívet számlálnak (szerintük a "rejtőzködés" oka az ortodox-görög katolikus ellentét). A román görög katolikus egyháznak egy főegyházmegyéje és négy további egyházmegyéje van (illetve egy amerikai egyházmegye, Ohio központtal). Folyamatosan küzd elállamosított tulajdonainak visszaszerzéséért, legalább a városokban. Noha nem igényelték vissza valamennyi templomukat, csak - számarányukhoz mérten - a legfontosabbakat, sok városban (így például Marosvásárhelyen vagy Naszódon) a mai napig sem kapták vissza azokat (olykor jogerős bírósági döntések ellenére sem), az ortodox egyház és számos ortodox politikus, közéleti és médiaszereplő részéről folyamatos akadályoztatásnak és támadásoknak vannak kitéve (lásd: román görög katolikus egyház).

Örmény katolikusok [szerkesztés]

Bővebben: Romániai Örmény Katolikus Ordinariátus

Az örmény katolikus közösségek Románia-szerte elvesztették örmény identitásukat, de megőrizték az örmény rítusú vallásgyakorlást. A Kárpátokon túli örmények közül kevesen katolikusok (inkább örmény apostoli ortodoxok). A maradék örmény rítusú közösségek (Gyergyószentmiklós, Szamosújvár) inkább a magyarságba asszimilálódtak. Ez indokolta magyar ajkú apostoli kormányzó kinevezését az örmény egyházmegye élére.