Public relations

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A public relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve pr, ill. péer[1]) tevékenység tervszerű és tartós erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával kölcsönös megértést, jóakaratot (goodwill) és támogatást építsen és tartson fenn.[2]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Alternatív meghatározások

  • Kölcsönös előnyökön alapuló kommunikáció és kapcsolatok tudatos szervezése, melynek célja az egyének, szervezetek és környezetük közötti megértés, valamint a bizalom megteremtése, fenntartása. (A Magyar Public Relations Szövetség definíciója szerint)
  • A CERP, az Európai Public Relations Konföderáció által ajánlott meghatározás: A public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations menedzsmenti, irányítási tevékenység. A public relations célja elérni az egyének, a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös megértést és létrehozni a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat, a kétirányú kommunikáció útján. (A meghatározás szerzője: Barát Tamás, a CERP Alelnöke)
  • A public relations az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza.

[szerkesztés] Szakterületei

[szerkesztés] Céljai

  • maga az adott szervezet és tevékenységének megismertetése a "közönséggel"
  • a hírnév menedzselése
  • a bizalom megteremtésre és ápolása
  • megváltoztatni a célcsoportoknak a szervezetről alkotott képét (a szervezet szempontjából) kedvezőbb irányba
  • esetleges későbbi vásárlási szándék felkeltése
  • érdekek képviselete
  • (a belső kommunikációban) a lojalitás megteremtése és erősítése

[szerkesztés] Eszközei

  • kutatások
  • sajtókapcsolatok
  • on-line pr, közösségi média
  • nyomtatványok, hírlevelek
  • filmek, videók
  • konferenciák
  • vendéglátás
  • szponzorálás
  • üzemlátogatás
  • kiállítások, rendezvények

[szerkesztés] A „PR” – mint rövidítés – kiejtése

„A public relations angol kifejezés a többi idegen eredetű köznyelvi szóhoz hasonlóan kis kezdőbetűvel írandó. Hasonlóképpen a rövidítése is kisbetűs: pr. Ejtésmódja a magyar fonetika szerint péer.” (A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása, amely hivatalos nyilatkozatra a Magyar PR Szövetség kérte fel a szakmai testületet.) [3]

[szerkesztés] Magyar nyelvű irodalom

  • Claire Austin: A PR, avagy a közönség-kapcsolat alapjai hét leckében (Park Kiadó, 1993)
  • Barát Tamás: Public Relations, avagy hogyan szerezzük és tartsuk meg partnereink bizalmát (Mepiden, 1994)
  • Barát Tamás: Tolmács a hídon (Szent István Egyetem, 1997)
  • Barát Tamás: A bizalom tolmácsai (Medipen, 2001)
  • Barát Tamás: Public relations munkafüzet (Általános Vállalkozási Főiskola, 2005)
  • Beke Tamás: A public relations története
  • Kollár Csaba: PR és sajtókapcsolatok (Protokollár Gazdaságkommunikációs Ügynökség, Budapest, 2004)
  • Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public Relations. Elmélet és gyakorlat (BGF KKFK, 2000)
  • Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public Relations I-II. (Perfekt Kiadó, 2004)
  • Dr. Németh Márta: A Public Relations elmélete (Külkereskedelmi Főiskola, 1998)
  • Dr. Sándor Imre-Dr. Szeles Péter: Public Relations: az uralkodás titka (Mercurius, 1990)
  • Sós Péter János: Mindennapi PR-ünk / Gyakorlati Public Relations (B. SWAN Partners, 2009., Második, bővített kiadás, 2011.)
  • Szeles Péter: Public Relations a gyakorlatban (Geomédia Kiadó, 1999)
  • Szeles Péter (szerk.): Nagy PR Könyv (Management Kiadó, 2001)
  • Szeles Péter: Arculatelmélet (Alapítvány a PR Fejlesztéséért, 2001)
  • Tábori György-Sarlós Gábor: PR-szótár, angol–magyar, magyar–angol (PeppeR, 1996)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] A szakmára vonatkozó nemzetközi szabályozások

[szerkesztés] Jegyzetek

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken