Public relations

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A public relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve pr, ill. péer[1]) tevékenység tervszerű és tartós erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával kölcsönös megértést, jóakaratot (goodwill) és támogatást építsen és tartson fenn.[2]

Fogalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberek a különböző társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális stb. funkcióik ellátására szervezeteket hoznak létre. Ezek lehetnek: profitorientált, nem profitorientált, kormányzati/államigazgatási szervezetek. Egy szervezet környezetével kialakított viszonya lehet pozitív és negatív is. De mindkét esetben tudatosan fejleszthető. Pozitív a viszony, ha a szervezet teljesítményét környezete elismeri, értékeli, pozitívan minősíti (vásárolja termékeit, igényli szolgáltatásait, voksol képviselőjére, stb.). Ekkor a szervezetben bíznak, elfogadják hibáit, stb., hírneve pozitív. Negatív a viszony, ha mindennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk. A környezet nem ismeri el, nem értékeli a szervezet teljesítményét (nem veszi termékeit, nem szavaz rá, elutasítja vagy közömbös). A public relations a hírnévről szól. A PR a hírnevet gondozza azzal a céllal, hogy megértést és támogatást nyerjen és befolyásolja a véleményt és a viselkedést, kommunikációs kapcsolatokat alakítson.

Alternatív meghatározások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kölcsönös előnyökön alapuló kommunikáció és kapcsolatok tudatos szervezése, melynek célja az egyének, szervezetek és környezetük közötti megértés, valamint a bizalom megteremtése, fenntartása. (A Magyar Public Relations Szövetség definíciója szerint)
  • A CERP, az Európai Public Relations Konföderáció által ajánlott meghatározás: A public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations menedzsmenti, irányítási tevékenység. A public relations célja elérni az egyének, a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös megértést és létrehozni a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat, a kétirányú kommunikáció útján. (A meghatározás szerzője: Barát Tamás, a CERP Alelnöke)
  • A public relations az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza.

Szakterületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Céljai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • maga az adott szervezet és tevékenységének megismertetése a "közönséggel"
  • a hírnév menedzselése
  • a bizalom megteremtése és ápolása
  • megváltoztatni a célcsoportoknak a szervezetről alkotott képét (a szervezet szempontjából) kedvezőbb irányba
  • esetleges későbbi vásárlási szándék felkeltése
  • érdekek képviselete
  • (a belső kommunikációban) a lojalitás megteremtése és erősítése

Feladata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szervezet és környezete közötti kommunikációs kapcsolatok elemzése, kommunikációs programok szervezése, tervezése és kivitelezése, értékelése.

Eszközei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • kutatások
  • sajtókapcsolatok
  • online pr, közösségi média
  • nyomtatványok, hírlevelek
  • filmek, videók
  • konferenciák
  • vendéglátás
  • szponzorálás
  • üzemlátogatás
  • kiállítások, rendezvények

Bogner-lépcső[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az úgynevezett Bogner-lépcső: 1. manipuláció – ingyen reklám 2. információ – mire kíváncsi? 3. kommunikáció – szervezeti és közérdek együtt: párbeszéd 4. konfliktus menedzsment – proaktivitás, imázs-védelem 5. környezeti integráció – beágyazódás a társadalomba

A „PR” szakterületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belső PR: A szervezet vezetése és a dolgozók közti kommunikációs kapcsolatok szervezése, a kommunikációs szakemberek együtt működnek a humánpolitika szakembereivel.

Külső PR: Magába foglalja a szervezet teljes külső kommunikációs kapcsolatrendszerét.

Briefing[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Briefing az a dokumentum, amely a munkához szükséges információkat tartalmazza, avagy eligazítás.

A Briefing fajtái: 1. Tender/versenyprezentáció 2. akciómegbízás 3. Eseti megbízás

A Briefing elemei: Az ügyfél neve, a feladat indoka, a feladat célja, a célcsoportok meghatározása, geodemográfiai jellemzők szerint, az akció időzítésének meghatározása, költségkeret meghatározása, a rendelkezésre álló idő

A Briefing fakultatív elemei: Cégtörténet, piaci pozíció, üzletmenet, főbb versenytársak, a kommunikáció hitelét jelentő információk, a kommunikáció hangvétele és stílusa, kötelezendően felhasználandó formai elemek, arculati elemek, szereplők, speciális igények.

A Briefing alternatív elemei: Stratégiai tervek, preferált médiumok, a párhuzamos marketingkommunikációs aktivitás információi.


1. Tender/versenyprezentáció: Jelentős, esetenként éves szintű projektek, a szakmai összeférhetetlenség kizárásával. Tartalmaznia kell a piaci, stratégiai, márka-és céginformációkat.

2. Akciómegbízás: Csak az adott Public Relations akció megtervezéséhez szükséges információt tartalmazza.

3. Eseti megbízás: Az adott akcióba illeszkedő megbízás esetében csupán a legszükségesebb feladatinformációkat kell tartalmaznia.

A „PR” – mint rövidítés – kiejtése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„A public relations angol kifejezés a többi idegen eredetű köznyelvi szóhoz hasonlóan kis kezdőbetűvel írandó. Hasonlóképpen a rövidítése is kisbetűs: pr. Ejtésmódja a magyar fonetika szerint péer.” (A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása, amely hivatalos nyilatkozatra a Magyar PR Szövetség kérte fel a szakmai testületet.) [3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szakmára vonatkozó nemzetközi szabályozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]