Public relations

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ambox important.svg
 Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján.
Disambig gray.svg  A „Public relations” lehetséges további jelentéseiről lásd: PR (egyértelműsítő lap).

A public relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve pr, ill. péer[1]) tevékenység tervszerű és tartós erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával kölcsönös megértést, jóakaratot (goodwill) és támogatást építsen és tartson fenn.[2]

Tartalomjegyzék

Fogalma [szerkesztés]

Az emberek a különböző társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális stb. funkcióik ellátására szervezeteket hoznak létre. Ezek lehetnek: profitorientált, nem profitorientált, kormányzati/államigazgatási szervezetek. Egy szervezet környezetével kialakított viszonya lehet pozitív és negatív is. De mindkét esetben tudatosan fejleszthető. Pozitív a viszony: ha a szervezet teljesítményét környezete elismeri, értékeli, pozitívan minősíti (vásárolja termékeit, igényli szolgáltatásait, voksol képviselőjére, stb.). Ekkor a szervezetben bíznak, elfogadják hibáit, stb., hírneve pozitív. Negatív a viszony: ha mindennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk. A környezet nem ismeri el, nem értékeli a szervezet teljesítményét (nem veszi termékeit, nem szavaz rá, elutasítja vagy közömbös). A public relations a HÍRNÉVRŐL szól, annak az eredménye, amit teszel, amit mondasz és amit mások mondanak rólad. A PR a HÍRNEVET gondozza azzal a céllal, hogy megértést és támogatást nyerjen és befolyásolja a véleményt és a viselkedést, kommunikációs kapcsolatok alakítása.

Alternatív meghatározások [szerkesztés]

  • Kölcsönös előnyökön alapuló kommunikáció és kapcsolatok tudatos szervezése, melynek célja az egyének, szervezetek és környezetük közötti megértés, valamint a bizalom megteremtése, fenntartása. (A Magyar Public Relations Szövetség definíciója szerint)
  • A CERP, az Európai Public Relations Konföderáció által ajánlott meghatározás: A public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations menedzsmenti, irányítási tevékenység. A public relations célja elérni az egyének, a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös megértést és létrehozni a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat, a kétirányú kommunikáció útján. (A meghatározás szerzője: Barát Tamás, a CERP Alelnöke)
  • A public relations az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza.

Szakterületei [szerkesztés]

Céljai [szerkesztés]

  • maga az adott szervezet és tevékenységének megismertetése a "közönséggel"
  • a hírnév menedzselése
  • a bizalom megteremtésre és ápolása
  • megváltoztatni a célcsoportoknak a szervezetről alkotott képét (a szervezet szempontjából) kedvezőbb irányba
  • esetleges későbbi vásárlási szándék felkeltése
  • érdekek képviselete
  • (a belső kommunikációban) a lojalitás megteremtése és erősítése

Feladata [szerkesztés]

A szervezet és környezete közötti kommunikációs kapcsolatok elemzése, kommunikációs programok szervezése, tervezése és kivitelezése, értékelése.

Eszközei [szerkesztés]

  • kutatások
  • sajtókapcsolatok
  • online pr, közösségi média
  • nyomtatványok, hírlevelek
  • filmek, videók
  • konferenciák
  • vendéglátás
  • szponzorálás
  • üzemlátogatás
  • kiállítások, rendezvények

Bogner-lépcső [szerkesztés]

Az úgynevezett Bogner-lépcső: 1. manipuláció – ingyen reklám 2. információ – mire kíváncsi? 3. kommunikáció – szervezeti és közérdek együtt: párbeszéd 4. konfliktus menedzsment – proaktivitás, imázs-védelem 5. környezeti integráció – beágyazódás a társadalomba

A „PR” szakterületei [szerkesztés]

Belső PR: A szervezet vezetése és a dolgozók közti kommunikációs kapcsolatok szervezése, a kommunikációs szakemberek együtt működnek a humánpolitika szakembereivel.

Külső PR: Magába foglalja a szervezet teljes külső kommunikációs kapcsolatrendszerét.

Briefing [szerkesztés]

A Briefing az a dokumentum, amely a munkához szükséges információkat tartalmazza, avagy eligazítás.

A Briefing fajtái: 1. Tender/versenyprezentáció 2. akciómegbízás 3. Eseti megbízás

A Briefing elemei: Az ügyfél neve, a feladat indoka, a feladat célja, a célcsoportok meghatározása, geodemográfiai jellemzők szerint, az akció időzítésének meghatározása, költségkeret meghatározása, a rendelkezésre álló idő

A Briefing fakultatív elemei: Cégtörténet, piaci pozíció, üzletmenet, főbb versenytársak, a kommunikáció hitelét jelentő információk, a kommunikáció hangvétele és stílusa, kötelezendően felhasználandó formai elemek, arculati elemek, szereplők, speciális igények.

A Briefing alternatív elemei: Stratégiai tervek, preferált médiumok, a párhuzamos marketingkommunikációs aktivitás információi.


1. Tender/versenyprezentáció: Jelentős, esetenként éves szintű projektek, a szakmai összeférhetetlenség kizárásával. Tartalmaznia kell a piaci, stratégiai, márka-és céginformációkat.

2. Akciómegbízás: Csak az adott Public Relations akció megtervezéséhez szükséges információt tartalmazza.

3. Eseti megbízás: Az adott akcióba illeszkedő megbízás esetében csupán a legszükségesebb feladatinformációkat kell tartalmaznia.

A „PR” – mint rövidítés – kiejtése [szerkesztés]

„A public relations angol kifejezés a többi idegen eredetű köznyelvi szóhoz hasonlóan kis kezdőbetűvel írandó. Hasonlóképpen a rövidítése is kisbetűs: pr. Ejtésmódja a magyar fonetika szerint péer.” (A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása, amely hivatalos nyilatkozatra a Magyar PR Szövetség kérte fel a szakmai testületet.) [3]

Magyar nyelvű irodalom [szerkesztés]

  • Claire Austin: A PR, avagy a közönség-kapcsolat alapjai hét leckében (Park Kiadó, 1993)
  • Barát Tamás: Public Relations, avagy hogyan szerezzük és tartsuk meg partnereink bizalmát (Mepiden, 1994)
  • Barát Tamás: Tolmács a hídon (Szent István Egyetem, 1997)
  • Barát Tamás: A bizalom tolmácsai (Medipen, 2001)
  • Barát Tamás: Public relations munkafüzet (Általános Vállalkozási Főiskola, 2005)
  • Beke Tamás: A public relations története
  • Kollár Csaba: PR és sajtókapcsolatok (Protokollár Gazdaságkommunikációs Ügynökség, Budapest, 2004)
  • Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public Relations. Elmélet és gyakorlat (BGF KKFK, 2000)
  • Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public Relations I-II. (Perfekt Kiadó, 2004)
  • Dr. Németh Márta: A Public Relations elmélete (Külkereskedelmi Főiskola, 1998)
  • Dr. Sándor Imre-Dr. Szeles Péter: Public Relations: az uralkodás titka (Mercurius, 1990)
  • Sós Péter János: Mindennapi PR-ünk / Gyakorlati Public Relations (B. SWAN Partners, 2009., Második, bővített kiadás, 2011.)
  • Szeles Péter: Public Relations a gyakorlatban (Geomédia Kiadó, 1999)
  • Szeles Péter (szerk.): Nagy PR Könyv (Management Kiadó, 2001)
  • Szeles Péter: Arculatelmélet (Alapítvány a PR Fejlesztéséért, 2001)
  • Tábori György-Sarlós Gábor: PR-szótár, angol–magyar, magyar–angol (PeppeR, 1996)

Külső hivatkozások [szerkesztés]

A szakmára vonatkozó nemzetközi szabályozások [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ A piár kiejtést a szakma, a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásának értelmében (http://www.cco.hu/teaor.htm) kerüli.
  2. ↑ Forrás: A MPRSZ Szakmafejlesztő Bizottságának I. számú Útmutató Állásfoglalása
  3. ↑ http://www.mprsz.hu/ContentShow.aspx?ContentID=183
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Public_relations&oldid=13111076”