Románia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Románia
România
Románia zászlaja
Románia zászlaja
Románia címere
Románia címere
Nemzeti himnusz: Deșteaptă-te, române!
EU location ROM.png

Fővárosa Bukarest
é. sz. 44° 23′, k. h. 26° 10′
Legnagyobb város Bukarest
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Traian Băsescu
Miniszterelnök Victor Ponta
Hivatalos nyelv román
Beszélt nyelvek román, magyar, német, cigány, szlovák, szerb, ukrán, cseh, bolgár, orosz (lipován), tatár és török.

EU-csatlakozás 2007. január 1.
Tagság Az ENSZ, Duna Bizottság, Latin Unió, NATO, BSEC, EBESZ, EU, CEFTA, ET, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint 20 121 641 fő (2011)[1] +/-
Rangsorban 58
Becsült 19,942,642 fő (2014. január)
Rangsorban 58
Népsűrűség 84 (2011) fő/km²
Főbb etnikumok román, magyar, roma, német
Vallások ortodox, római katolikus, református, görög katolikus,unitárius, pünkösdi, baptista, adventista, Jehova tanúi
GDP 2008
Összes 199 673 millió USD (44)
PPP: 256 900 millió dollár
Egy főre jutó 9 291 USD
PPP: 10 661 dollár
HDI 0,805 (60) – magas
Földrajzi adatok
Terület 238 391 km²
Rangsorban 82
Víz 3%
Egyéb adatok
Pénznem román lej (RON)
Nemzetközi gépkocsijel RO
Hívószám +40
Internet TLD .ro
Közlekedés iránya jobb oldali

Románia (románul România) kelet-közép-európai[2] állam. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. 238 391 négyzetkilométeres területével és 20 121 624 fős (2011. október) lélekszámával az Európai Unió hetedik legnagyobb területű illetve legnépesebb országa. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Bukarest.

A Havasalföldön és Moldvában kialakuló román fejedelemségek a 14. században a Magyar Királysággal álltak hűbéri viszonyban, majd kivívták önállóságukat. A 16. századig független államok voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. A 19. század második felében a nemzetközi események következtében (krími háború) Havasalföld és Moldva függetlenné váltak a törököktől. 1859-ben a két terület nemzetgyűlése közös fejedelmének választotta Alexandru Ioan Cuzát, ennek következtében Románia 1862-ben Havasalföld és Moldva egyesülésével jött létre, mely a török birodalomban autonóm státuszt élvezett. Románia 1877-ben Oroszország oldalán belépett az orosz–török háborúba, és a török csapatok veresége után 1877. május 10-én parlamenti kiáltványban kinyilvánította állami függetlenségét, amelyet a San Stefanó-i béke révén az európai nagyhatalmak elismertek. A fejedelem 1881-ben I. Károly néven az ország első királya lett, és – a román alkotmány szerinti korlátozott jogkörrel – 1914-ig uralkodott. Az I. világháborút lezáró békeszerződés értelmében Románia része lett a Magyarországtól elcsatolt Erdély, a Bánság (Bánát) keleti része, az Alföld többi keleti vidéke Máramarossal (Partium) és az ukrán Bukovina területének zöme, valamint a cári Oroszországtól elfoglalt, nagyrészt román lakosságú Besszarábia. A II. világháború után az ország a Szovjetunió erős nyomása alatt a kommunista tömb része lett. 1965-től Nicolae Ceaușescu irányította az országot, aki a kifelé mutatott képpel szemben a belpolitikai életben több évtizedes személyi kultuszt és totális diktatúrát épített ki, aminek az 1989-es romániai forradalom vetett véget.

Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2007. január 1-jétől pedig az Európai Unió tagja. Ezenkívül a következő nemzetközi szerveződéseknek a tagja: Latin Unió, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Kereskedelmi Világszervezet, Egyesült Nemzetek Szervezete, Frankofónia, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia domborzati térképe.
Románia domborzati térképe.

Domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kárpátok hegyláncai Románia szinte egészét uralják, legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik, a legmagasabb hegy a Moldoveanu-csúcs (2544 m) a Fogarasi-havasokban. A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok vannak, amelyeket széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldek öveznek.

Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia legnagyobb folyója a Duna, amelynek itteni szakasza több mint 1000 km hosszú. Szűk áttörési völgye a Vaskapu-szoros, ahol felduzzasztott vize áramtermelésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). Majd a megcsendesedett folyó hosszan, határfolyóként halad tovább az alföldön. Hatalmas háromágú deltát építve ér a Fekete-tengerbe. A védett Duna-delta értéke a gazdag halállomány és a nádrengeteg. A folyó szerepe a közlekedésben, áruszállításban igen jelentős.

Románia folyóit a Duna gyűjti össze. Nagyobb folyók: Tisza, Maros, Szeret, Olt, Zsil, Prut, Szamos, Temes, Körösök.

Legnagyobb tava a mesterséges Békási-víztározó. További nagyobb tavai: Vidraru-tó, Vidra-tó. A természetes tavak közé tartozik a vulkáni kráterben lévő Szent Anna-tó vagy a Keleti-Kárpátokban hegyomlás következtében létrejött Gyilkos-tó. A Déli-Kárpátokban a tengerszemek a jellemzőek.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat. Az éghajlat mérsékelt jellegét az ország földrajzi fekvése határozza meg. Románia a 45°-os északi szélesség mentén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. Ennek következtében az évi középhőmérséklet +10C°, jól elkülönül a négy évszak, valamint a szél és a csapadék rendszertelenül jelentkezik. Az éghajlat kontinentális, mivel az ország Európa középső övezetében helyezkedik el. Az éghajlat átmeneti jellegű, mert a keleti kontinentális éghajlat hatása éppúgy érződik, mint a nyugati óceáni éghajlaté. Tehát Románia éghajlatát meghatározó legfontosabb tényezők az ország elhelyezkedése a földgömbön és a kontinensen. A fenti tényezők mellett az éghajlattípusokat meghatározza a domborzat is, elsősorban a hegységek iránya és magassága.

Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Romániában található Európa leggazdagabb flórája (növényvilága). Állatvilága: a Kárpátokban igen nagy létszámban élnek medvék, farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék. A sík vidékeken főleg rókák, egerek, pockok, sündisznók élnek. Az állatok élelmet remélve a városokba is bemennek néha, de ez igen ritka, és főleg hideg, élelemben szegény telekre jellemző. Halak: pisztráng, harcsa, csuka, ponty és keszeg.

Searchtool right.svg Lásd még: Románia madárfajainak listája
Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Románia állatvilága

Természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vaskapu-szoros a Dunán

Jelenleg csaknem 10 000 km² (a teljes államterület 5%-a) védett terület.

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természeti világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• A Duna-delta az UNESCO által elismert bioszféra-rezervátum, természeti világörökség. • Erdély erődtemplomos falvai (kulturális/1993) • A Horezu-kolostor (kulturális/1993) • Észak-Moldávia templomai (kulturális/1993) • Dáciai erődítmények az Orastie-hegyekben (kulturális/1999) • Segesvár (Sighisoara) történelmi központja (kulturális/1999) • Máramaros (Maramures) fatemplomai (kulturális/1999)

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament épülete Bukarestben

A román törvényhozás kétkamarás: a Szenátusból (Senat, 137 tag) és a Képviselőházból (Camera Deputaților, 334 tag) áll. Mindkét kamara tagjait négy évre választják.

A köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje, őt szintén közvetlen szavazással öt évre választják (2004-ig 4 évre). Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, aki a kormány (minisztertanács) vezetője.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia közigazgatási térképe

Románia fővárosra (Bukarest), valamint negyvenegy megyére oszlik.

Lásd még:

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyobb romániai pártok:

Lásd még:

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Romániában a korábbi sorhadsereget felváltotta az önkéntességen alapuló hivatásos hadsereg.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lakosság: 19.943.000 fő (2014)
  • Népsűrűség: 90 fő/km²
  • 0-14 éves korig terjedő lakosság: 15,6%
  • 15-64 éves korig terjedő lakosság: 69,7%
  • 65-X éves korig terjedő lakosság: 14,7%
  • Népességnövekedés: -0,136%
  • Születéskor várható élettartam: férfiak 68,95 év, nők 76,16 év
  • Írástudatlanság: 1,3%
  • Munkanélküliség: 4-5%
  • Városi lakosság aránya: 55,4%

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia demográfiai adatai

Romániában, sok európai országhoz hasonlóan, csökken a népesség. A rendszerváltozás után felgyorsult a népességcsökkenés és az elöregedés, mivel a halálozások száma évről-évre meghaladja a születésekét. Ennek és a kivándorlásnak a következménye, hogy az ország lakossága 1,5 millió fővel csökkent az elmúlt másfél évtizedben.

A népesség csökkenést az 1990-es évektől fokozta a migráció is. Az elvándorlás oka kezdetben a munkanélküliség, a jobb életfeltételek megteremtéséhez szükséges anyagi források biztosítása és az otthon maradtak anyagi támogatása. A román nemzetiségűek elsődleges migrációs célországai Olaszország és Spanyolország, - főként a nyelvi hasonlóság miatt - de mára az EU összes országában nagy számban találhatunk románokat.

A 2002-es népszámlálás után: Bukarest (1 921 751), Jászvásár (Iași) (321 580), Kolozsvár (318 027), Temesvár (317 651), Konstanca (310 526), Craiova (302 622), Galați (298 584), Brassó (283 901), Ploiești (232 452), Brăila (216 929), Nagyvárad (Oradea) (206 527), Bákó (Bacău) (175 921), Arad (172 824), Pitești (168 756), Nagyszeben (Sibiu) (155 045), Marosvásárhely (149 577), Nagybánya (137 976), Bodzavásár (133 116), Szatmárnémeti (115 630), Botosán (115 344), Râmnicu Vâlcea (107 656), Szucsáva (106 138), Karácsonkő (105 499), Szörényvár (104 035), Foksány (103 219)

Azonban a jelentős mértékű kivándorlás és az ipar földrajzi diverzifikáltságának, elhelyezkedésének módosulása (pl.: Erdélybe és a Partiumba betelepült feldolgozóipar, ezzel szemben Moldva szerkezeti problémái) módosította Románia népesség-eloszlását is az Európai Uniós csatlakozás után. A 2011-es népszámlálás szerint a 200 000 főnél nagyobb városok sorrendje: Bukarest 1 677 985; Kolozsvár 309 132; Temesvár 303 708; Jászvásár 263 410; Konstanca 254 693; Craiova 243 765; Galati 231 204; Brassó 227 961.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia nemzetiségi térképe (2011). A különböző színek az adott térségben abszolút vagy relatív többséggel rendelkező nemzetiségeket jelölik

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torockói népviselet

Románia nemzetiségi összetétele a 2011-es népszámlálás szerint:

A magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget. (A népszámlálás szerint 2011-ben 1 237 746 fő.) Székelyföldön egy tömbben közel 700 ezer magyar él. Az 1990-es évekig a németek voltak a másik nagy kisebbségi csoport (szászok és svábok), azonban döntő többségük a kommunizmus bukását követően Németországba települt. A magyarok és a németek főleg Erdélyben élnek. A romák aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb (becslések szerint több mint 3-10%), mert a népszámlálások során többféle okból sokan úgy döntenek, hogy románnak vagy magyarnak (főleg Székelyföldön) jelentik be magukat. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámú lengyel kisebbség Suceava megyében, és a szintén tízezresre becsült albánok.[3] Korábban jelentős számú zsidó és örmény lakosság is élt az országban. Lásd még: Székelyek, Csángók

Nyelvi megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia hivatalos nyelve a román. A román nyelv az újlatin nyelvek közé tartozik. A románok az egyetlen önálló állammal rendelkező nép Kelet-Európában, akik latin eredetű nyelven beszélnek. (Albániában, Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában és Görögországban élnek még kisebb elszigetelt vlach népcsoportok.)

A magyarok és a németek anyanyelve a magyar, illetve a német nyelv. A 2001-es Helyi közigazgatási törvény bevezetése óta mindkét nyelv hivatalosan használható mindazokon a településeken, ahol a beszélőik létszáma meghaladja a 20%-ot. Ugyanez érvényes a többi kisebbség nyelvére is. (Jelenleg összesen 1062 olyan település van Romániában, ahol a törvény szerint a magyar is hivatalosan használható nyelv.)

A romáknak nyelvük szerint több csoportjuk van. Egy részük anyanyelve a roma nyelv, számos nyelvjárással, mások román, illetve Erdélyben néhol magyar anyanyelvűek.

Vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Batiza templomai (Máramaros)

A népszámlálási adatok szerint a román állampolgárok többsége (87%) a román ortodox egyház tagja, amely a keleti ortodox kereszténység egyik képviselője. A katolikus (római katolikus és görög katolikus) vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak, közülük a római katolikusok jelentős része magyar (Bukarestben és környékén olasz hittérítők XIX-XX. századi erőfeszítései nyomán él egy apró román közösség is), míg a nagyrészt erdélyi görög katolikusok között románok és magyarok is vannak. Utóbbiak száma 1948 után csappant meg, amikor a kommunista hatalom 1948-ban szovjet mintára betiltotta a görög katolikus vallást, vagyonának nagy részét pedig a román ortodox egyháznak adta. Az igazságtalanul eltulajdonított vagyon nagy részét a román hatalom a mai napig nem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának. A protestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent. Dobrudzsában (a Fekete-tenger partján fekvő országrészben) muzulmán kisebbség él, amelynek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza. A második világháború előtt jelentős számú zsidó élt az országban, kb. 800 ezer fő, azonban ma már csak ennek a töredéke, kb. 6000 fő. Fő központjaik: Bukarest, Nagyvárad és Kolozsvár.


Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gazdasági élet központja Bukarest
Irodaház Bukarestben (Tower Center)
A konstancai kikötő egy része

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország éléskamrája a Havasalföld. A kukorica termesztésében kiemelkedő, amelyet népélelmezésre is felhasználnak. Termesztésében a világon a 10. helyen áll (2003-ban). Az ipari növények közül a napraforgó termesztése kiemelkedő. További fontosabb termesztett növények: búza, árpa, cukorrépa, takarmánynövények.

Moldva szőlő- és bortermelése híres. Kitűnő minőségű borait exportálják. Az ország primőr zöldségeit (paradicsom, paprika, zöldségfélék) Nyugat-Európa piacaira szállítják.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Energiahordozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország fő energiaforrása a kőolaj és a földgáz. A kőolajbányászat és a vegyipar központja Ploiești (ejtsd: 'plojesty'). Kiterjedt földgáztelepek húzódnak az Erdélyi-medence alatt. A földgázt Marosvásárhely és Kolozsvár vegyipari üzemei dolgozzák fel.

Ásványi nyersanyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok ásványkincse van, a kitermelés azonban - főként a készletek elapadása miatt - kevéssé gazdaságos, és a 21. század elején általánosan csökkent. Az Erdélyi-medence területén évezredek óta aranyat és ezüstöt bányásznak. A medence peremén kősót bányásznak. Jelentősebb még a bauxit, ólom, réz, mangánérc, színesfémek kitermelése.

Gépgyártás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gépipar - főként alkatrészgyártó üzemei révén - országszerte megtalálható. Az ország személyautó gyártása 2000-2010 között háromszorosára nőtt. Brassóban traktorokat, teherautókat, repülőgépeket gyártanak. Arad gépkocsi- és vasútikocsi-gyártása jelentős. A Havasalföld városaiban (Craiovában, Pitestiben) sokoldalú gépgyártás és autóipar telepedett meg. Pitestiben gyártják a Daciát, Craiovában a Ford gépkocsikat. Ploeistiben bányászati gépeket gyártanak, Temesváron villamos- és mezőgazdasági gépipar, Constanta, Galati és Braila városaiban hajógyártás működik. Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben városaiban műszeripar, elektrotechnika, elektronika van jelen.[4]

További ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentős a fafeldolgozás, a papírgyártás, az építőanyag-ipar, cementgyártás, a műtrágyagyártás, a textilipar, élelmiszeripar, halászat. Az idegenforgalom a Kárpátok hegyvidékén és a tengerparti üdülőhelyeken összpontosul.

Külkereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfőbb kereskedelmi partnerei (2012-ben):[5]

  • Kivitel: Németország 18,9%, Olaszország 12,3%, Franciaország 7,1%, Törökország 5,5%, Magyarország 5,5%
  • Behozatal: Németország 17,5%, Olaszország 11,0%, Magyarország 9,1%, Franciaország 5,7%, Oroszország 4,4%, Lengyelország 4,3%, Ausztria 4,2%

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Segesvár óvárosának egy része


Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének részét képező építmények Románia jelenlegi területén:

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tájkép Brassó közelében

Hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti ünnepe december 1-je, azaz Erdély Romániához csatolása vagy Romániával való egyesülése (két különböző vélemény létezik) melyet Gyulafehérváron 1918-ban mondtak ki.


Televíziók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közszolgálati csatornák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Román közszolgálati csatornák
Megnevezés Célközönség Műsorrács Lefedettség
TVR1 Országos Generalista Földi, kábel-televízió, digitális TV csomagok, internet - szinte teljes lefedettség Románia területén
TVR2 Országos Generalista-ifjúsági Földi, kábel-televízió, digitális TV csomagok, internet - részleges lefedettség Románia területén
TVR3 Országos Válogatás a regionális adók adásából Kábel-televízió, digitális TV csomagok - részleges lefedettség Románia területén
TVR Info Országos Általános információk, vitaműsorok Kábel-televízió, digitális TV csomagok - részleges lefedettség Románia területén
TVR HD Országos A TVR fontosabb közvetítései High Definition minőségben Digitális TV csomagok egy része - részleges lefedettség Románia területén
TVRi Nemzetközi Válogatás a TVR műsoraiból a külföldi románoknak Műhold (kódolatlanul), internet - részleges külföldi lefedettség
TVR Cluj Regionális Kolozsvári regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedettség
TVR Iași Regionális Iași regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedettség
TVR Craiova Regionális Craiovai regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedettség
TVR Timișoara Regionális Temesvári regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedettség
TVR Târgu Mureș Regionális Marosvásárhelyi regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedettség

Kereskedelmi televízió csatornák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kereskedelmi TV-k Romániában[6]
Adó Megnevezése
Pro TV
Antena 1
Realitatea TV
Acasă TV
b1
ProCinema
National TV
OTV
HBO
Kanal D
Hallmark Channel
Discovery Channel
National Geographic
Sport.ro
GSP TV
DigiSport
DigiSport+
Telesport
Antena 2
Antena 3
Antena 4(Euforia TV)
Antena Internațional
N24
Trinitas TV
Romantica
PRO TV Internațional
TVRM Educațional
Analog TV
Alpha TV
Speranța TV
OTV
Pratech TV
The Money Channel
Euro Channel
AXN
Cinemax
Cinemax 2
TCM
Boom Action
Boom Comedy
Boom Drama
Boom Indian
Boom Smarty

A fenti táblázat csak az olyan csatornákat tartalmazza, amelyeknek romániai stúdiója van.

Magyar adók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Magyar adók a romániai digitális TV szolgáltatóknál
Adó Megnevezése Digitális TV szolgáltatás megnevezése
Duna TV Digi TV: Pachetul Extra II]</ref>, Dolce[7], RCS, UPC, NextGen
RTL2 Dolce, Digi TV, UPC, RCS, NextGen
RTL Klub Dolce, Digi TV, UPC, RCS, NextGen
TV 2 Digi TV, UPC, RCS, NextGen
M1 Digi TV, Dolce, Digi Tv, RCS, NextGen, UPC, Focus Sat
M2 Digi TV, Dolce, UPC, Focus Sat, RCS, NextGen
Film+ Dolce, UPC, Focus Sat, Digi Tv, RCS, NextGen
Minimax Digi TV, RCS, Focus Sat
Hír TV UPC, Focus Sat
Animax Digi TV, RCS
FEM3 Digi Tv, RCS
PRO4 Digi Tv, RCS
4 Story TV Digi TV, RCS, Focus Sat
ATV Digi TV, RCS, UPC, Focus Sat
DqQ UPC, NextGen, Focus Sat
Fishing&Hunting Digi TV, RCS, UPC
Viasat 3 Digi TV, RCS
Erdély TV UPC, Dolce, NextGen
Film+ 2 UPC, NextGen
Reflektor TV UPC, RCS
Prizma Tv RCS, UPC, NextGen
Echo TV RCS, Digi Tv, Focus Sat
HBO Digi TV - csak Székelyföldön

Ezen kívül számos kábeltévé szolgáltató csomagjaiban találhatók magyar adók (főleg a Duna TV és az MTV2).
A Duna TV, az MTV2, és a Duna II Autonómia kódolatlanul fogható a HotBird műholdon Románia egész területén.[8]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Törcsvári kastély, amelyet Drakula kastélynak is hívnak

Románia természeti adottságai kedveznek az idegenforgalomnak. A legtöbb vendéget évek óta a román tengerpart vonzza.

Ma a csaknem 240 km hosszú tengerparton több mint 100 000 szállodai férőhely van. A tengerpart üdülőhelyei, Mamaia, Eforie, Mangalia, Neptun stb., a magyar turisták számára is jól ismertek. A tengerparton július második és augusztus első fele a legmelegebb időszak, ilyenkor nem ritka a 40 °C-nál is nagyobb hőség. Szeptemberben még mindig nyárias az időjárás, a 30–35 °C meleg kitűnő strandolási lehetőséget biztosít. Mamaia mellett Eforie Nord, és a Mangalia közelében kiépített Neptun és Olimp a leghíresebb fekete-tengeri üdülőhelyek. Eforie Nord és Eforie Sud üdülőhelyek mellett terül el a 11 km² felületű, magas sótartalmú Techirghiol-tó, amelynek iszapja gyógyhatású. Igen sok horgász, vadász és evezős keresi föl a tavakkal, holtágakkal és csatornákkal át- meg átszőtt Duna-deltát.

A romániai Kárpátokban közkedvelt kiránduló- és üdülőhelyek vannak. A hegyláncok közötti medencék, a mélyre vágódott zuhatagos patak- és folyóvölgyek, a vadregényes szurdokok, hágók, hegyszorosok és a mészkőszirtekkel ékesített havasok, a tengerszemek és sziklacsúcsok világa felüdülést és pihenést nyújt a természetkedvelőknek. Különösen a szénsavas forrásairól, fürdőiről és kénes gőzölgéseiről híres Borszék, Hargitafürdő, Tusnádfürdő, Málnásfürdő, Herkulesfürdő, Cálimanești, Căciulata, Buziás, valamint a romantikus szépségű Békás-szoros. Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Bucsecs és a Brassói-havasok (Predeal, Sinaia, Azuga, Bușteni) vonzzák a legtöbb látogatót.

Románia magyar szempontból legérdekesebb idegenforgalmi központja a Székelyföld - amely valójában több történelmi és földrajzi egységből áll - nem csak a már említett látnivalók miatt nyújt kiemelkedő értéket, hanem a kulturális hagyományai miatt is. Egy magyarországi embernek, aki még sosem járt ezen a vidéken, nehéz elképzelnie, hogy 10-14 óra autózás után a legtermészetesebb dolog, ha magyarul beszél. Helyenként akkor lenne bajban, ha románul próbálkozna, mert értetlen fülekre találna. A magyarlakta területek homogenitása csökken, a magyarság aránya mindenütt mérséklődik. Ezzel együtt varázslatos, több évtizeddel, akár száz évvel elmaradott településekre jutunk el, ha van bátorságunk letérni a kiváló minőségű földutakról és letesztelni autónkat a híresen rossz romániai utakon. A természet érintetlensége és varázslatossága mára már mindenütt híressé vált, egy átlag nagyvárosban élőnek elképzelhetetlen illatú levegővel, tiszta patakokkal és vendégszerető emberekkel szolgál ez a vidék. A régió természeti kincseit már felfedezték, és a helyiek is igyekeznek megőrizni azokat.

Lásd még:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia igen jó helyezéseket ér el nemzetközi tornákon talajtornában, atlétikában. Az országban fontos szerepet játszik a labdarúgás. A legjobb román labdarúgónak a már visszavonult Gheorghe Hagi-t tartották. A legjobb román női sportolónak a szintén visszavonult Nadia Comăneci számított, aki elsőként szerzett 10 pontot tornában, az 1976-os montréali olimpián. Comăneci 1989-ben Amerikába emigrált.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megtartják a karácsonyt, húsvétot. Húsvétkor a magyarok tartják a locsolkodás és pirostojásfestés hagyományait is. Karácsonykor ajándékosztás a szokás.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  2. Moldva hagyományosan Kelet-Európához, Havasalföld pedig Délkelet-Európához tartozik, a mai román külpolitika és közfelfogás szerint azonban ma már az ország egésze Közép-Európa részét képezi, lásd: Az Euro-Atlanti integráció és a román Közép-Európa-felfogás (PDF)
  3. Romania's minorities - Albanian
  4. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007
  5. CIA World Factbook
  6. PORT.ro
  7. Romtelecom: Acasa
  8. Hotbird

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Románia témájú médiaállományokat.