Románia

Románia
România
Románia zászlaja Románia címere
Nemzeti himnusz: Deșteaptă-te, române!
Fővárosa	Bukarest
é. sz. 44° 23′, k. h. 26° 10′44.3833333333, 26.1666666667
Legnagyobb város	Bukarest
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Traian Băsescu
Miniszterelnök	Victor Ponta
Hivatalos nyelv	román
Beszélt nyelvek	román, magyar, német
EU-csatlakozás	2007. január 1.
Tagság	Az ENSZ, Duna Bizottság, Latin Unió, NATO, BSEC, EBESZ, EU, CEFTA, ET, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint	19 042 800 fő (2012. jún 5.) +/-
Rangsorban	50
Népsűrűség	90 fő/km²
Főbb etnikumok	román, magyar, roma, német
Vallások	ortodox, római katolikus, református, görög katolikus,unitárius, pünkösdi, baptista, adventista, Jehova tanúi
GDP	2008
Összes	199 673 millió USD (44) PPP: 256 900 millió dollár
Egy főre jutó	9 291 USD PPP: 10 661 dollár
HDI	0,805 (60) – magas
Földrajzi adatok
Terület	238 391 km²
Rangsorban	82
Víz	3%
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	román lej (RON)
Nemzetközi gépkocsijel	RO
Hívószám	+40
Internet TLD	.ro
Közlekedés iránya	jobb oldali

Románia domborzati térképe.

Románia domborzati térképe.

A Tordai-hasadék

Románia (románul România) kelet-közép-európai állam, fővárosa Bukarest. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. Az ország 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja.

Földrajz

Domborzata

A Kárpátok hegyláncai Románia szinte egészét uralják, legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik, a legmagasabb hegy a Moldoveanu-csúcs (2544 m) a Fogarasi-havasokban. A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok vannak, amelyeket széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldek öveznek.

Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt.

Vízrajz

Románia legnagyobb folyója a Duna, amelynek itteni szakasza több mint 1000 km hosszú. Szűk áttörési völgye a Vaskapu-szoros, ahol felduzzasztott vize áramtermelésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). Majd a megcsendesedett folyó hosszan, határfolyóként halad tovább az alföldön. Hatalmas háromágú deltát építve ér a Fekete-tengerbe. A védett Duna-delta értéke a gazdag halállomány és a nádrengeteg. A folyó szerepe a közlekedésben, áruszállításban igen jelentős.

Románia folyóit a Duna gyűjti össze. Nagyobb folyók: Tisza, Maros, Szeret, Olt, Zsil, Prut, Szamos, Temes, Körösök.

Legnagyobb tava a mesterséges Békási-víztározó. További nagyobb tavai: Vidraru-tó, Vidra-tó. A természetes tavak közé tartozik a vulkáni kráterben lévő Szent Anna-tó vagy a Keleti-Kárpátokban hegyomlás következtében létrejött Gyilkos-tó. A Déli-Kárpátokban a tengerszemek a jellemzőek.

Éghajlat

Az ország nyugati részén az éghajlat nedves kontinentális, a Kárpátokon túl és a vonulatok közötti medencékben pedig száraz kontinentális. A belső tájakon gyakori az aszály. A Kárpátok éghajlata a hegyvidék magassága szerint változik.

Növény- és állatvilág

Romániában található Európa leggazdagabb flórája (növényvilága). Állatvilága: a Kárpátokban igen nagy létszámban élnek medvék, farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék. A sík vidékeken főleg rókák, egerek, pockok, sündisznók élnek. Az állatok élelmet remélve a városokba is bemennek néha, de ez igen ritka, és főleg hideg, élelemben szegény telekre jellemző. Halak: pisztráng, harcsa, csuka, ponty és keszeg.

Lásd még: Románia madárfajainak listája

Lásd még: Kategória:Románia állatvilága

Természetvédelem

A Vaskapu-szoros a Dunán

Jelenleg csaknem 10 000 km² (a teljes államterület 5%-a) védett terület.

Nemzeti parkok

• Erdélyi-középhegység (Apuseni) Nemzeti Park;
• Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park (Bicazului - Hășmaș);
• Kelemen-havasok (Călimani) Nemzeti Park;
• Csalhó (Ceahlău) Nemzeti Park;
• Királykő (Piatra Craiului) Nemzeti Park;
• Retyezát (Retezat) Nemzeti Park.

Természeti világörökség

• A Duna-delta az UNESCO által elismert bioszféra-rezervátum, természeti világörökség. • Erdély erődtemplomos falvai (kulturális/1993) • A Horezu-kolostor (kulturális/1993) • Észak-Moldávia templomai (kulturális/1993) • Dáciai erődítmények az Orastie-hegyekben (kulturális/1999) • Segesvár (Sighisoara) történelmi központja (kulturális/1999) • Máramaros (Maramures) fatemplomai (kulturális/1999)

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete Bukarestben

A román törvényhozás kétkamarás: a Szenátusból (Senat, 137 tag), és a Képviselőházból (Camera Deputaților, 334 tag) áll. Mindkét kamara tagjait négy évre választják.

A köztársasági elnök, a végrehajtó hatalom feje, őt szintén közvetlen szavazással öt évre választják (2004-ig 4 évre). Az elnök nevezi ki miniszterelnököt, aki a kormány (minisztertanács) vezetője.

Közigazgatási felosztás

Románia közigazgatási térképe

Románia fővárosra (Bukarest), valamint negyvenegy megyére oszlik.

Lásd még:

• Románia megyéi
• Románia települései (kategórialap)

Politikai pártok

Nagyobb romániai pártok:

• Szociáldemokrata Párt (PSD)

• Demokrata Liberális Párt (PD-L)

• Nemzeti Liberális Párt (PNL)

• Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)

• Magyar Polgári Párt (MPP)

• Nagy-Románia Párt (PRM)

• Erdélyi Magyar Néppárt

Lásd még:

• Romániai politikai szervezetek listája

Védelmi rendszer

Romániában a korábbi sorhadsereget felváltotta az önkéntességen alapuló hivatásos hadsereg.

Népesség

Általános adatok

• Lakosság: 19.000.000 fő (2011)
• Népsűrűség: 90 fő/km²
• 0-14 éves korig terjedő lakosság: 15,6%
• 15-64 éves korig terjedő lakosság: 69,7%
• 65-X éves korig terjedő lakosság: 14,7%
• Népességnövekedés: -0,136%
• Születéskor várható élettartam: férfiak 68,95 év, nők 76,16 év
• Írástudatlanság: 1,3%
• Munkanélküliség: 4-5%
• Városi lakosság aránya: 55,4%

Demográfia

Románia demográfiai adatai

Romániában, sok európai országhoz hasonlóan, csökken a népesség. A rendszerváltozás után felgyorsult a népességcsökkenés és az elöregedés,mivel a halálozások száma évről évre meghaladja a születésekét. Ennek és a kivándorlásnak a következménye,hogy az ország lakossága 1,5 millió fővel csökkent az elmúlt másfél évtizedben.

A népesség csökkenést az 1990-es évektől fokozta a migráció is. Az elvándorlás oka kezdetben a munkanélküliség, a jobb életfeltételek megteremtéséhez szükséges anyagi források biztosítása és az otthon maradtak anyagi támogatása. A román nemzetiségűek elsődleges migrációs célországai Olaszország és Spanyolország, - főként a nyelvi hasonlóság miatt - de mára az EU összes országában nagy számban találhatunk románokat.

A 2002-es népszámlálás után: Bukarest (1 921 751), Jászvásár (321 580), Kolozsvár (318 027), Temesvár (317 651), Konstanca (310 526), Craiova (302 622), Galați (298 584), Brassó (283 901), Ploiești (232 452), Brăila (216 929), Nagyvárad (206 527), Bákó (175 921), Arad (172 824), Pitești (168 756), Nagyszeben (155 045), Marosvásárhely (149 577), Nagybánya (137 976), Bodzavásár (133 116), Szatmárnémeti (115 630), Botosán (115 344), Râmnicu Vâlcea (107 656), Szucsáva (106 138), Karácsonkő (105 499), Szörényvár (104 035), Foksány (103 219)

Azonban a jelentős mértékű kivándorlás és az ipar földrajzi diverzifikáltságának, elhelyezkedésének módosulása (pl.: Erdélybe és a Partiumba betelepült feldolgozóipar, ezzel szemben Moldva szerkezeti problémái) módosította Románia népesség-eloszlását is az Európai Uniós csatlakozás után. A 2011-es népszámlálás szerint a 200 000 főnél nagyobb városok sorrendje: Bukarest 1 677 985; Kolozsvár 309 132; Temesvár 303 708; Jászvásár 263 410; Konstanca 254 693; Craiova 243 765; Galati 231 204; Brassó 227 961.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Románia nemzetiségi térképe (2011). A különböző színek az adott térségben abszolút vagy relatív többséggel rendelkező nemzetiségeket jelölik

Etnikai összetétel

Torockói népviselet

Románia nemzetiségi összetétele a 2011-es népszámlálás szerint:

• Román 88,6%
• Magyar 6,5%
• Romák 3,3%
• Ukrán 0,3%
• Német 0,2%
• Orosz 0,1%
• Török 0,1%
• Egyéb, nem nyilatkozott 0,9%

A magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget. (A népszámlálás szerint 2011-ben 1 237 746 fő.) Székelyföldön egy tömbben közel 700 ezer magyar él. Az 1990-es évekig a németek voltak a másik nagy kisebbségi csoport (szászok és svábok), azonban döntő többségük a kommunizmus bukását követően Németországba települt. A magyarok és a németek főleg Erdélyben élnek. A romák aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb (becslések szerint több mint 3-10%), mert a népszámlálások során többféle okból sokan úgy döntenek, hogy románnak vagy magyarnak (főleg Székelyföldön) jelentik be magukat. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámú lengyel kisebbség Suceava megyében, és a szintén tízezresre becsült albánok. Korábban jelentős számú zsidó és örmény lakosság is élt az országban. Lásd még: Székelyek, Csángók

Nyelvi megoszlás

Románia hivatalos nyelve a román. A román nyelv az újlatin nyelvek közé tartozik. A románok az egyetlen önálló állammal rendelkező nép Kelet-Európában, akik latin eredetű nyelven beszélnek. (Albániában, Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában és Görögországban élnek még kisebb elszigetelt vlach népcsoportok.)

A magyarok és a németek anyanyelve a magyar, illetve a német nyelv. A 2001-es Helyi közigazgatási törvény bevezetése óta mindkét nyelv hivatalosan használható mindazokon a településeken, ahol a beszélőik létszáma meghaladja a 20%-ot. Ugyanez érvényes a többi kisebbség nyelvére is. (Jelenleg összesen 1062 olyan település van Romániában, ahol a törvény szerint a magyar is hivatalosan használható nyelv.)

A romáknak nyelvük szerint több csoportjuk van. Egy részük anyanyelve a roma nyelv, számos nyelvjárással, mások román, illetve Erdélyben néhol magyar anyanyelvűek.

Vallási megoszlás

Batiza templomai (Máramaros)

A népszámlálási adatok szerint a román állampolgárok többsége (87%) a román ortodox egyház tagja, amely a keleti ortodox kereszténység egyik képviselője. A katolikus (római katolikus és görög katolikus) vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak, közülük a római katolikusok jelentős része magyar (Bukarestben és környékén olasz hittérítők XIX.-XX. századi erőfeszítései nyomán él egy apró román közösség is), míg a nagyrészt erdélyi görög katolikusok között románok és magyarok is vannak. Utóbbiak száma 1948 után csappant meg, amikor a kommunista hatalom 1948-ban szovjet mintára betiltotta a görög katolikus vallást, vagyonának nagy részét pedig a román ortodox egyháznak adta. Az igazságtalanul eltulajdonított vagyon nagy részét a román hatalom a mai napig nem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának. A protestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent. Dobrudzsában (a Fekete-tenger partján fekvő országrészben) muzulmán kisebbség él, amelynek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza. A második világháború előtt jelentős számú zsidó élt az országban, kb. 800 ezer fő, azonban ma már csak ennek a töredéke, kb. 6000 fő. Fő központjaik: Bukarest, Nagyvárad és Kolozsvár.

Gazdaság

A gazdasági élet központja Bukarest

A konstancai kikötő egy része

Mezőgazdaság

Románia éléskamrája a Havasalföld. Mezőgazdaságának legfőbb terménye a búza és a kukorica. A kukoricát emberi étkezésre is felhasználják. Kukoricatermesztése Európában az elsők között van. Az ipari növények közül a napraforgó termesztése világviszonylatban is jelentős.

Moldva szőlő- és bortermelése híres. Kitűnő minőségű borait exportálják. Korai zöldségeit (paradicsom, paprika) Nyugat-Európa piacaira szállítják.

Ipar

Energiahordozók

Az ország fő energiaforrása a kőolaj és a földgáz. A kőolajbányászat és a vegyipar központja Ploiești (ejtsd: 'plojesty'). Kiterjedt földgáztelepek húzódnak az Erdélyi-medence alatt. A földgázt Marosvásárhely és Kolozsvár vegyipari üzemei dolgozzák fel.

Ásványi nyersanyagok

Az Erdélyi-medence területén évezredek óta aranyat és ezüstöt bányásznak. Verespatakon megtalálták Európa legnagyobb, s a világon is az elsők között levő arany-, ezüst- és egyéb színesérc-lelőhelyét. A lelőhely kiaknázására alakult román-ausztrál vegyes vállalat négy falut és tágabb környezetét rombolná le, hogy a bányát megnyithassa. Egy másik nagy lelőhely, Máramarosban, a nagybányai meddőhányónál történt gátszakadás miatt pusztult ki a Tisza élővilága 2000-ben. Az Erdélyi-medence peremén kősót bányásznak.

Gépgyártás

Brassó fontos közlekedési utak metszéspontjában fekszik. Gépipara sokoldalú, traktorokat, teherautókat, repülőgépeket gyártanak. Arad gépkocsi- és vasútikocsi-gyártása jelentős. A Havasalföld városaiban (Craiovában, Pitestiben) sokoldalú gépgyártás és autóipar telepedett meg. Például itt gyártják a Dacia személygépkocsikat.

Az ország gazdasági életének központja Bukarest (București). Románia ipara hanyatlik, a régi gyárak bezárásával több százezren maradtak megélhetési lehetőség nélkül. A magasan fejlett korrupció és bűnözés következtében a társaldami rétegek közti szakadék egyre nő.

Kultúra

Peleș-kastély , Sinaia

Segesvár óvárosának egy része

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének részét képező építmények Románia jelenlegi területén:

• Erdély erődtemplomos falvai;
• A Horezu-kolostor;
• Észak-Moldva templomai;
• Dák erődítmények a Szászvárosi-hegységben;
• Segesvár történelmi központja;
• Máramaros fatemplomai.

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom: Román költők, írók listája
• Filmművészet
• Zene: Román zeneszerzők listája

Tájkép Brassó közelében

Hagyományok

Nemzeti ünnepe december 1-je, azaz Erdély Romániához csatolása, vagy Romániával való egyesülése (két különböző vélemény létezik) melyet Gyulafehérváron 1918-ban mondtak ki.

Televíziók

Közszolgálati csatornák

Román közszolgálati csatornák
Megnevezés	Célközönség	Műsorrács	Lefedettség
TVR1	Országos	Generalista	Földi, kábel-televízió, digitális TV csomagok, internet - szinte teljes lefedettség Románia területén
TVR2	Országos	Generalista-ifjúsági	Földi, kábel-televízió, digitális TV csomagok, internet - részleges lefedettség Románia területén
TVR3	Országos	Válogatás a regionális adók adásából	Kábel-televízió, digitális TV csomagok - részleges lefedettség Románia területén
TVR Info	Országos	Általános információk, vitaműsorok	Kábel-televízió, digitális TV csomagok - részleges lefedettség Románia területén
TVR HD	Országos	A TVR fontosabb közvetítései High Definition minőségben	Digitális TV csomagok egy része - részleges lefedettség Románia területén
TVRi	Nemzetközi	Válogatás a TVR műsoraiból a külföldi románoknak	Műhold (kódolatlanul), internet - részleges külföldi lefedttség
TVR Cluj	Regionális	Kolozsvári regionális adás	Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedttség
TVR Iași	Regionális	Iași regionális adás	Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedttség
TVR Craiova	Regionális	Craiovai regionális adás	Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedttség
TVR Timișoara	Regionális	Temesvári regionális adás	Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedttség
TVR Târgu Mureș	Regionális	Marosvásárhelyi regionális adás	Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedttség

Kereskedelmi televízió csatornák

Kereskedelmi TV-k Romániában
Adó Megnevezése
Pro TV
Antena 1
Realitatea TV
Acasă TV
b1
ProCinema
National TV
OTV
HBO
Kanal D
Hallmark Channel
Discovery Channel
National Geographic
Sport.ro
GSP TV
DigiSport
DigiSport+
Telesport
Antena 2
Antena 3
Antena 4(Euforia TV)
Antena Internațional
N24
Trinitas TV
Romantica
PRO TV Internațional
TVRM Educațional
Analog TV
Alpha TV
Speranța TV
OTV
Pratech TV
The Money Channel
Euro Channel
AXN
Cinemax
Cinemax 2
TCM
Boom Action
Boom Comedy
Boom Drama
Boom Indian
Boom Smarty

A fenti táblázat csak az olyan csatornákat tartalmazza, amelyeknek romániai stúdiója van.

Magyar adók

Magyar adók a romániai digitális TV szolgáltatóknál
Adó Megnevezése	Digitális TV szolgáltatás megnevezése
Duna TV	Digi TV: Pachetul Extra II]</ref>, Dolce,RCS,UPC,NextGen
RTL2	Dolce, Digi TV,UPC,RCS,NextGen
RTL Klub	Dolce, Digi TV,UPC,RCS,NextGen
TV 2	Digi TV,UPC,RCS,NextGen
M1	Digi TV, Dolce,Digi Tv,RCS,NextGen,UPC,Focus Sat
M2	Digi TV, Dolce,UPC,Focus Sat,RCS,NextGen
Film+	Dolce,UPC,Focus Sat,Digi Tv,RCS,NextGen
Minimax	Digi TV,RCS,Focus Sat
Hír TV	UPC,Focus Sat
Animax	Digi TV,RCS
FEM3	Digi Tv,RCS
PRO4	Digi Tv,RCS
4 Story TV	Digi TV,RCS,Focus Sat
ATV	Digi TV,RCS,UPC,Focus Sat
DqQ	UPC,NextGen,Focus Sat
Fishing&Hunting	Digi TV,RCS,UPC
Viasat 3	Digi TV,RCS
Erdély TV	UPC,Dolce,NextGen
Film+ 2	UPC,NextGen
Reflektor TV	UPC,RCS
Prizma Tv	RCS,UPC,NextGen
Echo TV	RCS,Digi Tv,Focus Sat
HBO	Digi TV - csak Székelyföldön

Ezen kívül számos kábeltévé szolgáltató csomagjaiban találhatók magyar adók (főleg a Duna TV és az MTV2).
A Duna TV, az MTV2, és a Duna II Autonómia kódolatlanul fogható a HotBird műholdon Románia egész területén.

Turizmus, látnivalók

Fogarasi-havasok

A Törcsvári kastély, amelyet Drakula kastélynak is hívnak

Románia természeti adottságai kedveznek az idegenforgalomnak. A legtöbb vendéget évek óta a román tengerpart vonzza.

Ma a csaknem 240 km hosszú tengerparton több mint 100 000 szállodai férőhely van. A tengerpart üdülőhelyei, Mamaia, Eforie, Mangalia, Neptun stb., a magyar turisták számára is jól ismertek. A tengerparton július második és augusztus első fele a legmelegebb időszak, ilyenkor nem ritka a 40 °C-nál is nagyobb hőség. Szeptemberben még mindig nyárias az időjárás, a 30–35 °C meleg kitűnő strandolási lehetőséget biztosít. Mamaia mellett Eforie Nord, és a Mangalia közelében kiépített Neptun és Olimp a leghíresebb fekete-tengeri üdülőhelyek. Eforie Nord és Eforie Sud üdülőhelyek mellett terül el a 11 km² felületű, magas sótartalmú Techirghiol-tó, amelynek iszapja gyógyhatású. Igen sok horgász, vadász és evezős keresi föl a tavakkal, holtágakkal és csatornákkal át- meg átszőtt Duna-deltát.

A romániai Kárpátokban közkedvelt kiránduló- és üdülőhelyek vannak. A hegyláncok közötti medencék, a mélyre vágódott zuhatagos patak- és folyóvölgyek, a vadregényes szurdokok, hágók, hegyszorosok és a mészkőszirtekkel ékesített havasok, a tengerszemek és sziklacsúcsok világa felüdülést és pihenést nyújt a természetkedvelőknek. Különösen a szénsavas forrásairól, fürdőiről és kénes gőzölgéseiről híres Borszék, Hargitafürdő, Tusnádfürdő, Málnásfürdő, Herkulesfürdő, Cálimanești, Căciulata, Buziás, valamint a romantikus szépségű Békás-szoros. Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Bucsecs és a Brassói-havasok (Predeal, Sinaia, Azuga, Bușteni) vonzzák a legtöbb látogatót.

Románia magyar szempontból legérdekesebb idegenforgalmi központja a Székelyföld - amely valójában több történelmi és földrajzi egységből áll - nem csak a már említett látnivalók miatt nyújt kiemelkedő értéket, hanem a kulturális hagyományai miatt is. Egy magyarországi embernek, aki még sosem járt ezen a vidéken, nehéz elképzelnie, hogy 10-14 óra autózás után a legtermészetesebb dolog, ha magyarul beszél. Helyenként akkor lenne bajban, ha románul próbálkozna, mert értetlen fülekre találna. A magyarlakta területek homogenitása csökken, a magyarság aránya mindenütt mérséklődik. Ezzel együtt varázslatos, több évtizeddel, akár száz évvel elmaradott településekre jutunk el, ha van bátorságunk letérni a kiváló minőségű földutakról és letesztelni autónkat a híresen rossz romániai utakon. A természet érintetlensége és varázslatossága mára már mindenütt híressé vált, egy átlag nagyvárosban élőnek elképzelhetetlen illatú levegővel, tiszta patakokkal és vendégszerető emberekkel szolgál ez a vidék. A régió természeti kincseit már felfedezték, és a helyiek is igyekeznek megőrizni azokat.

Lásd még:

• Románia turizmusa
• Románia magyar emlékei, látnivalói

Sport

Románia igen jó helyezéseket ér el nemzetközi tornákon talajtornában, atlétikában. Az országban fontos szerepet játszik a labdarúgás. A legjobb román labdarúgónak a már visszavonult Gheorghe Hagi-t tartották. A legjobb román női sportolónak a szintén viszavonult Nadia Comăneci számított, aki elsőként szerzett 10 pontot tornában, az 1976-os Montréali olimpián. Comăneci 1989-ben Amerikába emigrált.

Ünnepek

Megtartják a karácsonyt, húsvétot. Húsvétkor a magyarok tartják a locsolkodás és pirostojásfestés hagyományait is. Karácsonykor ajándékosztás a szokás.

Lásd még

• Romániai magyarok
• Erdély

További információk

• A román kormány hivatalos oldala
• A román elnökség
• A román Szenátus
• Camera Deputaților (az Alsóház)
• Románia autótérképe
• A román turizmus oldala
• Románia.lap.hu - linkgyűjtemény
• Varga adatbank a népességről