Temes (folyó)
| Temes | |
 |
|
| A Temes Pancsovánál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Románia Szerbia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 359 km |
| Vízgyűjtő terület | 13 085 km² |
| Forrás | Krassó-Szörényi-érchegység, Románia |
| Torkolat | Duna Pancsovánál (Szerbia) |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
| A Temes futása Románia térképén | |
A Temes (románul Timiș, szerbül Тамиш vagy Tamiš, németül Temesch) a Duna bal oldali mellékfolyója Románia és Szerbia területén.
Tartalomjegyzék |
Folyása[szerkesztés]
A Déli-Kárpátokhoz tartozó Krassó-Szörényi-érchegységben, Karánsebestől 20 km-re délre, Temesfő környékén ered. Keresztülfolyik a Bánságon és Pancsovánál torkollik a Dunába. Hossza 359 km, ebből 241 km Romániában. Vízgyűjtő területe 13 085 km².
Jelentősebb városok a Temes mentén: Karánsebes, Lugos és Pancsova.
Mellékfolyói a Temesina, a Pogányos és a Berzava.
Az ókorban Tibiscus és Tibisis néven jegyezték.
2005 áprilisában „mesterséges” gátszakadás volt a Temesen, nagy terület és több település került víz alá, így a szerbiai Módos és Káptalanfalva.
Nevének eredete[szerkesztés]
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a folyót ógörögül Τίβισις-nak, latinul Tibisia-nak nevezték. A folyó neve valószínűleg a dák thībh-isjo (magyarul: mocsaras) szóból származik. Az ide érkező délszlávok ezt a dák szót használták Тьміšь (Tamiš) alakban. Ezt vették át a magyarok Temes, a németek Temesch ill. a románok Timiș alakban.[1]
Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára ill. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint ugyanaz az eredete a Brassó megyében található Tömös folyó, valamint az Alsótömös, Felsőtömös és a Tömösi-szoros vagy Tömösi-hágó elnevezéseknek is.[2] Egyébként a középkorban és később Tömösvárnak is nevezték Temesvárt, mint ahogy Nagy Lajos király idején a Fekete-tenger partján található Konstancát is Tömösvárnak nevezték a magyarok.
Képek[szerkesztés]
-
A Temes Pancsovánál
-
A Temes Pancsovánál
-
A Temes Pancsovánál
-
A Temes Pancsovánál
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Mala Prosvetina Enciklopedija, Harmadik kiadás (1985); Prosveta; ISBN 86-07-00001-2
- Jovan Đ. Marković (1990): Enciklopedijski geografski leksikon Jugoslavije; Svjetlost-Sarajevo; ISBN 86-01-02651-6
.svg){kind=small}
