Bodzavásár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bodzavásár (Buzău)
RO BZ Palat Comunal frontal straight cloudy.jpg
Városháza
Bodzavásár címere
Bodzavásár címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Havasalföld
Fejlesztési régió Délkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Buzău
Rang municípium
Polgármester Constantin Boșcodeală (PSD)
Irányítószám 120000
Körzethívószám (+40) 0238
Népesség
Népesség 115 494 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 40
Népsűrűség 1421 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 95 m
Terület 81,3 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bodzavásár  (Románia)
Bodzavásár
Bodzavásár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 08′ 55″, k. h. 26° 49′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 55″, k. h. 26° 49′ 29″
Bodzavásár weboldala

Bodzavásár (vagy Oláhbodza, románul Buzău) város Romániában, Havasalföldön. Buzău megye székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Buzău megye közepén helyezkedik el, a Bodza folyó jobb partján, 120 km-re északkeletre Bukaresttől, a DN2 főút mentén.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legelső említése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bodza-parti várost legelőször a 4. században említették egy 376-os dokumentumban, amelyet egy helyi kormányzó küldött egy velencei méltóságnak. 1432-ben a brassói kereskedők regiszterében említették ismét a várost, mely már akkor fontos kereskedelmi csomópont volt.

A város a középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Dan havasalföldi fejedelem a brassói kereskedőkkel szemben vámszedési és vásártartási jogot adott a városnak 1431. január 30-án.

1432-ben a brassói kereskedők regiszterében említették ismét említve volt, mint fontos kereskedelmi csomópontot. itt találkoztak az Erdély, Moldva és Havasalföld nyugati része felől a tenger felé vezető utak.

Az 1500-as évek során a város lett a havasalföldi kereszténység egyik fontos központja. 1571-re készült el a Bán Kolostor, amelyet Andronic Cantacuzino olasz építész tervezett. 1722-ben a lepusztult kolostort Șerban Cantacuzino havasalföldi fejedelem feleségének utasítására újraépítették.

1619-ben a város lakói fatemplomot építettek, majd 1649-ben egy újabb lepusztult templomot renováltak.

A város erőteljes kulturális felvirágzása Constantin Brincoveanu (1688-1714( fejedelem uralkodása alatt indult meg. 1691-ben itt alapították meg Havasalföld hatodik román nyelvű nyomdáját, amelynek már első munkáját is románul nyomtatták. De ekkor már működött a városban iskola és tanítóképző is.

Modern történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bán Kolostor
A Cuza Vodă út

A város első hivatalos pecsétje a 18. század során került használatba, ezen a főnixmadár volt látható, mint az újjászületés jelképe. 1832-ben tartották az első népszámlálást, ekkor a város lakossága 2567 fő volt, ebből 2547 román, 18 zsidó, 1 angol és 1 osztrák nemzetiségűnek valotta magát.

Bodzavásár volt az első város Havasalföldön, ahol megalakult a Román Nemzetőrség 1848. június 18-19-én. 1864-ben lett Bodzavásárnak először polgármestere, Nae Stănescu személyében.

18501880 között építették a Vásár utcában (ma Cuza Vodă út) a legelső kőépületeket, amelyek helyén addig vályogházak voltak. Ezek az épületek délkelet-európai stílusban épültek.

1872-ben adták át a Bukarest–Bodzavásár–BrăilaGalac vasútvonalat, az első olyan havasalföldi vasútvonal, amelyet teljesen románok terveztek és építettek fel.

Bodzavásáron hozták létre a Román Királyság első gyárát, amely 1891-től kezdve gyártott téglákat és kerámiákat.

1891-ben a város lakossága 21 875 fő volt, ebből 88,74% ortodox, 7,58% zsidó, 2,93% római katolikus, 0,32% protestáns, 0,4% muzulmán, 0,001% pedig örmény hitűnek vallotta magát. 1899-ben megalapították a lányiskolát, 1901-ben pedig létrehozták a fiúiskolát is.

Várostörténeti érdekesség még, hogy 1893 és 1896 között Ion Luca Caragiale (1852-1912) a neves író vezette a vasútállomás vendéglőjét. Színdarabjaiban a nép életét eleveníti meg például Năpasta című művében, ahol ráadásul a főszereplő maga is kocsmáros.

A megyeháza ma a város egyik jelképe. 1899-ben fogtak hozzá építéséhez Nicu Constantinescu polgármester utasítására, 1903-ban készült el. Constantinescu polgármester igen fontos a város történelmében, hozzá fűződik a Crâng Park létrehozása és a helyi bíróság épületének elkészítése is.

1907. március 11.-március 24. között itt volt a bodzavásári parasztfelkelés, amelynek 11 halálos áldozata volt illetve sokan megsebesültek. 1907-ben nyílt meg az első helyi kórház, illetve 1908-ban átadták a Bodzavásár–Nehoiu vasútvonalat.

Az első világháború 7867 bodzavásári lakos életét követelte, illetve a városban 125 150 880 lej kár keletkezett. A két világháború közötti időszakban a város erőteljes fejlődésnek indult, pár év alatt összesen négy gyárat nyitottak.

Buzău megye 1968-as megalakulásával Bodzavásár megyeszékhellyé lépett elő. 1991-ben letették a Szent Száva ortodox templom alapkövét.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város tanácsa 23 képviselőből áll:

Kultúra és oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bíróság

A 19. század során rengeteg iskolát nyitottak a városban, ezek közül a legelsőt 1831-ben. Később megnyitották az első csak román nyelvű iskolát. Ehhez kapcsolódik az 1840-ben felépített iskolai könyvtár. 1838-ban nyílt meg a megye központi iskolája, amelybe 115 bodzai faluból érkeztek a diákok. 18541855 során itt nyomtatták ki negyedszer a román nyelvű Bibliát.

A város legfontosabb oktatási intézménye a B.P. Hasdeu Intézet, amelyet 1867-ben hoztak létre. 1868-ban könyvesbolt nyílt a városban, 1873-ban pedig újabb nyomdát hoztak létre.

A 20. század során rengeteg modern líceumot és oktatási intézményt hoztak létre. 1990-től kezdődően minden évben itt rendezik meg a Nemzeti Irodalomversenyt. 1992-ben gazdasági egyetemet nyitottak a városban. 1996-ban átadták a színházat, 2002-től pedig színházfesztiválnak is otthont ad a város.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. INSSE

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodzavásár témájú médiaállományokat.