II. Konstantin havasalföldi fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Konstantin
Constantin Brancoveanu.jpg
Brâncoveanu korabeli képe a Sinai-hegyi kolostorban

Havasalföld fejedelme
Uralkodási ideje
16881714
Elődje Serbán
Utódja II. István
Életrajzi adatok
Született 1654
Brâncoveni
Elhunyt 1714. augusztus 15.
Isztambul
Édesapja Matei ’Papa’ Brâncoveanu
Édesanyja Stancă Cantacuzino

II. (Szent) Konstantin (románul: Constantin Brâncoveanu; Brâncoveni, 1654Isztambul, 1714. augusztus 15.) Havasalföld fejedelme volt 1688 és 1714 között.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Craiovești-bojárok családjából származott, rokona volt Matei Basarabnak. Nagybátyja, Constantin Cantacuzino házában nevelkedett és hamarosan belekeveredett a Constantin és Șerban Cantacuzino közötti konfliktusba. Miután ez utóbbi gyanús körülmények között elhunyt, Brâncoveanu került a trónra. Eleinte Constantin Cantacuzino támogatta, de később szemberkerültek egymással és Cantacuzino száműzetésbe kényszerült.

Maria nevű felesége Antal Vodă lánya volt. Négy fiuk (Constantin, Ștefan, Radu és Matei) és hét lányuk (Stanca, Maria, Safta, Ancuța, Elenca, Bălașa és Smaranda) született. Maria úrnő gazdálkodott a hatalmas Brâncoveanu-vagyonnal, számon tartva minden birtokot, házat és a Nyugat-Európa bankjaiban elhelyezett pénzösszegeket.

Külpolitikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1709-ig sikeresen egyensúlyozott az Oszmán Birodalom és a Német-római Birodalom között. Ez utóbbival több titkos egyezményt kötött, melynek fejében német nemesi címet és német birtokokat kapott. Ám 1709-ben a kedvezőtlen európai helyzet és a Brâncoveanu által elkövetett politikai hibák a család bukásához vezettek. Ebben az évben történt, hogy I. (Nagy) Péter orosz cár Poltavánál legyőzte XII. Károly svéd királyt és az orosz hadsereg behatolt Moldva területére, hogy ott ütközzön meg a török szultánnal. Brâncoveanu szövetkezni akart az oroszokkal, ezért levelet írt Nagy Péter cárnak, amelyben segítséget kínált a hadsereg ellátásához. Cserébe a cár 300 zacskó aranyat küldött. A török porta a biztonság érdekében Dimitrie Cantemirt tette meg moldvai fejedelemnek, aki közismerten a Brâncoveanu-család ellensége volt. Cantemir azt a megbízást kapta, hogy Brâncoveanu minden mozgását jelentse a szultánnak, ő azonban ehelyett a szövetségre lépett a cárral. Az óvatos Brâncoveanu kétkulacsos játékba kezdett: összevonta a seregeit a moldvai határ mellett. Ha az oroszok behatoltak volna Havasalföldre, akkor velük lépett volna szövetségre, ha azonban a törökök gyorsabbak lettek volna az oroszoknál, akkor Brâncoveanu a törökök pártján szándékozott maradni. Ezek a tervek azonban meghíusultak, mivel a fejedelem unokatestvére, Toma Cantacuzino, több bojárral együtt a cári táborba szökött. Brâncoveanu ijedtében visszaküldte a cárnak a 300 zacskó aranyat, az ellátmányt pedig a törököknek adta, akik így le tudták győzni a cárt.

Uralkodásának vége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1711-ben a szultán bosszúállásra készült és tervét csak három év múlva kezdte életbe léptetni, amikor Brâncoveanu nem is gyanította, hogy ellensége lenne. 1714-ben III. Ahmed szultán megfosztotta trónjától és Isztambulba vitette, ahol a Héttorony foglya lett. A törökök megkínozták, hogy árulja el roppant vagyonának a hollétét, majd 1714 augusztusában négy fiável egyszerre kivégezték. A Román Ortodox Egyház összekapcsolta a kivégzését a keresztény hitével és 1992 szentté és vértanúvá nyilvánította fiaival együtt; az ünnepük augusztus 16-án van.

A kultúra támogatója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres mecénás volt. Nyomdát alapított Bukarestben, ahol Antim Ivireanul vezetésével sok román, görög, szláv, arab, török és örmény szöveget nyomtattak. Ő alapította a bukaresti akadémiát is a Szent Száva-kolostor épületében, ahol a tanítás ógörög nyelven folyt. Uralkodása alatt egy új stílus alakult ki Havasalföldön a velencei reneszánsz és a bizánci építészet szintéziseként, amelyet Brâncoveanu-stílus-nak neveznek. A stílus legszebb példái az 1702-ben épült bukaresti Mogoșoaia-palota illetve a Brâncoveanu által alapított Horezu-kolostor.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Constantin Brâncoveanu című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
Șerban Cantacuzino
Havasalföldi fejedelem
1688 – 1714
Havasalföld címere
Következő uralkodó:
Cantacuzino István


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Konstantin havasalföldi fejedelem témájú médiaállományokat.