Oudenaarde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oudenaarde
Oudenaarde Stadhuis.jpg
A városháza
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Flamand régió
Polgármester Marnic De Meulemeester
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 29 702 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 422 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 68,06 km²
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Oudenaarde (Belgium)
Oudenaarde
Oudenaarde
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 51′ 00″, k. h. 3° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 50° 51′ 00″, k. h. 3° 36′ 00″
Oudenaarde weboldala

Oudenaarde (franciául: Audenarde, angolul: Oudenarde) község a belgiumi Kelet-Flandria tartományban. A községhez tartozik maga Oudenaarde városa, valamint Bevere, Edelare, Eine, Ename, Heurne, Leupegem, Mater, Melden, Mullem, Nederename, Welden, Volkegem és Ooike egy része. A 15. és 18. század között alapozta meg világhírnevét köszönhetően faliszőnyeg-gyártó manufaktúráinak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ename virágkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oudenaarde története 974-ben kezdődik, amikot II. Ottó német-római császár és német király Ename mellett építette fel a a három Schelde-menti erődjének egyikét, amelyek célja a királyság védelme volt esetleges frank támadások ellen. Ennek köszönhetően Ename gyors fejlődésnek indult. 1005-ben már állt néhány templom a városban és hamarosan Lotaringia legnépesebb településévé vált. 1033-ban IV. Balduin flamand gróf meghódította a várost, amely határ menti előörssé vált III. Henrik birodalma ellen. 1047-ben V. Balduin, az által, hogy felesége egy bencés apátságot alapított itt, megszilárdította családjának hatalmát az apja által meghódított területeken. Ebben az időszakban Ename kereskedői és kézművesi a Schelde másik partjára települtek át, ahol megalapították Oudenaarde városát.

Oudenaarde virágkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 11. században élte virágkorát köszönhetően a Schelde közelségének és az egyre népszerűbb szövet- és faliszőnyeg-gyártó manufaktúráinak. Számos templomot, kolostort, ispotályt építettek. A középkor során a város a flamand grófok egyik leghűségesebb szövetségese volt a dél illetve Gent felőli lázadások ellen. A várost a „nemesség otthonaként” emlegették. 1526–1537 között felépült leghíresebb épülete, a gótikus városháza valamint a Szent Walpurga-templom. 1522-ben V. Károly német-római császár is a városban tartózkodott. Itt született házasságon kívüli lánya, Margit pármai hercegnő, Németalföld későbbi régense.

A város hanyatlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A reformáció idején Oudenaarde lakosai is az új irányzathoz csatlakoztak és Genttel szövetkeztek V. Károly ellen. 1582-ben Margit fia hosszas ostrom alá vonta. A város végül megadta magát, kereskedői, munkásai és nemesei is elmenekültek. Az ellenreformáció idején rövid ideig ismét újjáéledt a faliszőnyeg-gyártás. A következő században a franciák három alkalommal is megostromolták. 1708-ban a spanyol örökösödési háború egyik fontos csatája zajlott szomszédságában. A Habsburg uralom alatt alvó vidéki városka lett. A francia forradalom után a vallási megszorítások miatt szenvedett. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett.[2]

Fő látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]