Brăila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brăila
Maria Filotti Braila.jpg
A Maria Filotti Színház
Brăila címere
Brăila címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Délkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Brăila
Rang megyei jogú város
Polgármester Constantin Sever Cibu
SIRUTA-kód 42682
Népesség
Népesség 180 302 fő (2011. október 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 40 m
Terület 17,5 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Brăila (Románia)
Brăila
Brăila
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 16′ 09″, k. h. 27° 57′ 27″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 09″, k. h. 27° 57′ 27″
Szent Arkangyalok-templom
Magyar református templom (emléktábla)
Szökőkút a Függetlenség terén

Brăila város Románia délkeleti részén, a Duna bal partján, Brăila megye székhelye. Lakossága 180 302 fő (2011)[2] +/-.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti feltárások szerint a környék már a neolitikum idején lakott volt. Maradtak fent emlékek a bronzkorból is. A Kr. e. 4. és 3. században géta település lehetett itt, amely kapcsolatban állt a görög településekkel.

Egy 1350-ben megjelent spanyol útleírásban („Libro del conoscimiento”), illetve néhány katalán térképen (Angellino de Dalorto, 1325–1330 és Angelino Dulcert, 1339) a város Drinago néven szerepel. 1368-ban már Brayla néven említik egy, a brassói kereskedőknek adott kiváltságlevélben. 15381540 között a törökök foglalták el a várost; a török uralom az 1828–1829-es orosz–török háborúig tartott. Ebben az időszakban a város neve Ibrail volt. (Érdekesség, hogy a nemzetközi postaszogálatot 1867-ig - többek között - Ausztria, majd 1869-ig Magyarország látta el.) A város a 19. század végén és a 20. század elején élte virágkorát, amikor Románia fontos külkereskedelmi forgalmat bonyolító kikötőjévé vált. A második világháború után, Galați fejlődésével egyidejűleg, a város veszített jelentőségéből.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1930-as népszámláláskor a városnak 68 347 lakosa volt, ebből 75,4% román, 9,7% zsidó, 6,7% görög, 1,7% magyar. Vallási hovatartozás szerint a népesség 84,4%-a ortodox, 10,4% izraelita, 3,2% katolikus volt. A demográfiai csúcspont az 1980-as években volt, amikor a lakosság száma elérte a 235 000 főt. 1989 után, a munkanélküliség növekedése miatt a népesség ismét csökkenni kezdett.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a város 180 302 lakosából 90,2% román, 1,1%-a roma, 1,1%-a lipován nemzetiségű. A görögök és törökök egyaránt a lakosság 0,1%-át tették ki. 145 fő vallotta magyarnak magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög templom
  • Szent Arkangyalok-templom
  • Szent Miklós-templom
  • Traian-tér és a város régi negyede
  • Duna-part
  • Városközpont a lépcsős szökőkúttal
  • Emlékmű-park
  • Népkert
  • Brăilai Múzeum
  • Műgyűjtemények Háza
  • Perpessicius emlékház

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brăila témájú médiaállományokat.