| Brăila |
 |
| A Maria Filotti Színház |

Brăila címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Románia |
| Fejlesztési régió |
Délkelet-romániai fejlesztési régió |
| Megye |
Brăila |
| Rang |
megyei jogú város |
| Polgármester |
Constantin Sever Cibu |
| Népesség |
| Népesség |
211 884 fő (2009. júl 1.)[1] +/- |
| Földrajzi adatok |
| Tszf. magasság |
40 m |
| Terület |
17,5 km² |
| Időzóna |
EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése |
|
Koordináták: é. sz. 45° 16′ 09,1″, k. h. 27° 57′ 26,9″45.2691944444, 27.9574722222 |
| é. sz. 45° 16′ 09,1″, k. h. 27° 57′ 26,9″45.2691944444, 27.9574722222 |
Szent Arkangyalok-templom
Szökőkút a Függetlenség terén
Brăila város Románia délkeleti részén, a Duna bal partján, Brăila megye székhelye. Lakossága 2002-ben 216 929 fő volt.
Régészeti feltárások szerint a környék már a neolitikum idején lakott volt. Maradtak fent emlékek a bronzkorból is. A Kr. e. 4. és 3. században géta település lehetett itt, amely kapcsolatban állt a görög településekkel.
Egy 1350-ben megjelent spanyol útleírásban („Libro del conoscimiento”), illetve néhány katalán térképen (Angellino de Dalorto, 1325–1330 és Angelino Dulcert, 1339) a város Drinago néven szerepel. 1368-ban már Brayla néven említik egy, a brassói kereskedőknek adott kiváltságlevélben. 1538–1540 között a törökök foglalták el a várost; a török uralom az 1828–1829-es orosz–török háborúig tartott. Ebben az időszakban a város neve Ibrail volt. (Érdekesség, hogy a nemzetközi postaszogálatot 1867-ig - többek között - Ausztria, majd 1869-ig Magyarország látta el.) A város a 19. század végén és a 20. század elején élte virágkorát, amikor Románia fontos külkereskedelmi forgalmat bonyolító kikötőjévé vált. A második világháború után, Galați fejlődésével egyidejűleg, a város veszített jelentőségéből.
Az 1930-as népszámláláskor a városnak 68 347 lakosa volt, ebből 75,4% román, 9,7% zsidó, 6,7% görög, 1,7% magyar. Vallási hovatartozás szerint a népesség 84,4%-a ortodox, 10,4% izraelita, 3,2% katolikus volt. A demográfiai csúcspont az 1980-as években volt, amikor a lakosság száma elérte a 235 000 főt. 1989 után, a munkanélküliség növekedése miatt a népesség ismét csökkenni kezdett. Egyes becslések szerint 2010-re a lakók száma kb. 200 000 fő lesz.
- Görög templom
- Szent Arkangyalok-templom
- Szent Miklós-templom
- Traian-tér és a város régi negyede
- Duna-part
- Városközpont a lépcsős szökőkúttal
- Emlékmű-park
- Népkert
- Brăilai Múzeum
- Műgyűjtemények Háza
- Perpessicius emlékház