Bátaszék

Bátaszék címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Tolna

Kistérség 2012-ig

Szekszárdi

Jogállás

város

Polgármester

Bognár Jenő (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

7140

Körzethívószám

74

Népesség

Teljes népesség

6583 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

103,60 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

63,54 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Bátaszék

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,19745°, k. h. 18,72362°

Bátaszék

Pozíció Tolna megye térképén

é. sz. 46,19745°, k. h. 18,72362°

Bátaszék (horvátul Bacik, németül Badeseck) város Tolna megye Szekszárdi kistérségében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
- 1.1 Megközelíthetősége
- 1.2 Környező települések
2 Története
3 Nevezetességei
4 Híres emberek
5 Lásd még
6 Testvérvárosok
7 Források
8 Külső hivatkozások
9 Kapcsolódó szócikkek

Fekvése[szerkesztés]

Szekszárdtól délre található, az 55-ös és 56-os országutak találkozásánál. Előző a várostól Szegedig tart, utóbbi Szekszárd-Udvar között halad.
Megközelítése személyautóval, tömegközlekedéssel: vonattal, busszal történhet, illetve más személyi járművel.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Vonattal a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék, az 50-es számú Dombóvár-Bátaszék és a 154-es számú Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalán érhető el.
Korábban a 64-es számú Pécs–Bátaszék-vasútvonal Péccsel is összekötötte, azonban a vasútvonal Pécsvárad-Bátaszék közti szakaszán a forgalom megszűnt.

Környező települések[szerkesztés]

Nyugatra Mórágy, Mőcsény, északnyugatra Bonyhád (22 km), északra Várdomb, Szekszárd (18 km), északkeletre Alsónyék, keletre Pörböly, Baja (20 km), délre Báta, Dunaszekcső.

Története[szerkesztés]

Bátaszéken a legrégibb időktől kezdve találhatunk írásos-tárgyi emlékeket. A vaskortól már írásos emlékeink vannak az itt élő népcsoportról: a keltákról. Őket később a rómaiak leigázták, s a Provincia része lett. Róma bukása után lakói szarmaták, hunok, avarok, frankok, szlávok, majd a magyarok voltak.

A honfoglalás után a környék 10 települése ide épített templomot, mivel a környék központja volt a ciszterci monostor által. Az ő nevükből ered későbbi neve: Cikádor, azonban a nép továbbra is Széknek nevezte.

"Az apátság gazdaságilag is jelentős központtá vált, amit az jelez a legvilágosabban, hogy még a pápa és a IV. lateráni zsinat is foglalkozott a cikádori ciszterciek szőlőfelvásárlásával és borügyleteivel." forrás: bataszek.hu

A virágzásnak a tatárjárás vetett véget. A károkat a ciszterciek és egy gazdag földbirtokos család hozta helyre, azonban régi nagyságát nem tudták visszaállítani. A monostor is haldoklott, végül fel kellett számolni. Később bencések telepedtek a helyükre, akik ismét széki apátsági rangra emelték. 1478-ban Mátyás király egyesítette a bátai apátsággal, innen kezdtük a Bátaszék nevet írni.

A felemelkedés után ismét porba hullott, a török által. Az oszmánok kiűzése után a Habsburgok uralkodása alatt iparosok, mint bádogosok, bognárok, takácsok és csizmadiák tették meg a mezőváros ipari fejlődését.

A község 1918-ban szerb megszállás alá került, az új délszláv állam igényt formált rá, de, bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett.

Nevezetességei[szerkesztés]

Magyarország első ciszterci apátságát 1142-ben itt alapította II. Géza király. A Nagyboldogasszony templom udvarán végzett ásatások eredményeit, az apátság maradványait a romkertben láthatjuk.

Római katolikus templom (neogótikus stílusú, 1902)

II. Géza monostortemploma helyén álló templom rossz állapota miatt, 1842-ben új templom építését rendelték el. Hofhauser Antal tervei szerint 1899-ben kezdődtek az építkezések, s a felszentelés 1903-ban történt. A templom érdekessége, hogy díszítései fafaragások: Jézus születése, feltámadása, Szent István (Vajk) király megkeresztelkedése, s István országának felajánlása a Szűz Máriának. 4 életnagyságú szobra van, Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent Imre és Gonzága Szent Alajos kőbe zárt másai. Kitűnő állapotban lévő igen nagy orgonával büszkélkedhet, melyet egy bizonyos Angster, pécsi cég készített. 2200 sípból áll, a legnagyobbak 10 m magasak, a legkisebbek fél hüvelyk nagyságúak. 100 mázsát nyom össztömege.

Nepomuki Szent János kápolna

Építését a XVIII. század végére teszik, az első említés 1776-ban esik róla. A Báta felé vezető úton, a kőhídnál emelt kápolna. Ez a római katolikus kápolna a késői barokk stílus nyomait őrzi magán. Jellemzői a lizénás díszítései, s szobra a barokk szobrászat értékes alkotása. Állapota az évek során sokat romlott, 1991-ben újították fel falával és szobrával együtt.

Ciszterci apátság, az egykori Cikádor

A ciszterciták első kolostorát,a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emlékét II. Géza telepítette a Cikádorra. Ugyanebben az évben alapította II. Géza az apátságot is, amelyet a Rend előírásai szerint Szűz Máriának szenteltek. 1421-ben a szentgergelyi bencések Újlaki Imre apát vezetésével elfoglalták az apátságot. Az apátság épülete a mai bátaszéki plébániatemplomtól északra helyezkedett el. A templom háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású épület volt. Később a szentélyt poligonális záródásúvá építették át, bővítették ki. A templom maradványai romkertként megtekinthetők a mai plébániatemplom mellett. [1]

Híres emberek[szerkesztés]

Ludditák együttes.
Zádor Jenő (Bátaszék, 1894. május 11. – Los Angeles, 1977. április 5.) zeneszerző, zenetörténész.

Lásd még[szerkesztés]

Bátaszéki Önkéntes Tűzoltóság

Testvérvárosok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

↑ Bátaszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)