Nagymányok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagymányok
Nagymányok címere
Nagymányok címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Bonyhádi
Kistérség Bonyhádi
Jogállás város
Polgármester Karl Béla (független)[1]
Irányítószám 7355
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 2289 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 215,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagymányok  (Magyarország)
Nagymányok
Nagymányok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 16′ 48″, k. h. 18° 27′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 48″, k. h. 18° 27′ 23″
Nagymányok  (Tolna megye)
Nagymányok
Nagymányok
Pozíció Tolna megye térképén

Nagymányok (németül Großmanok) város Tolna megyében, a Bonyhádi járásban. Város 2009. július 1-je óta.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagymányok város a Mecsek hegység keleti kiágazásának északi oldalán – szép természeti környezetben – Tolna megye déli peremén a Bonyhádi kistérségben fekszik. Területe határának déli része hegyes-dombos, a többi irányban nagyrészt síkság. Határa keleten Kismányok, északon Aparhant és Izmény, nyugaton és délnyugaton Váralja, délen és délkeleten a Baranya megyéhez tartozó Mecseknádasd és Hidas községekkel érintkezik. A település lakóinak száma 2276. Nagymányok a fővárostól, Budapesttől 170, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól 27 és Pécstől pedig 45 km-re van. Mindhárom város felől a 6-os számú főközlekedési útról közelíthető meg, a bonyhádi elágazástól a Dombóvár felé vezető 6534. sz. úton. A települést átszeli a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonala. A megállóhely Váralja és Hidas-Bonyhád között található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első írásos emlék 1015-ből maradt fenn, amikor Damaslaus herceg Manek-et a pécsváradi kolostornak adományozza. A település neve a későbbiekben többször változott, Manky, Meneke, Manyk, Manyuk, Mányok és Nagymányok elnevezések váltak ismertté. A török pusztítás következtében elnéptelenedett községbe katolikus vallású németek kerültek betelepítésre, a ma itt élő lakosság 50%-a német nemzetiségű.

A város hármas településtagoltsága szintén a szénbányászathoz kötődik. A falusi rész az előzőekben leírtak alapján 1015-től ismert, ehhez szervesen csatlakozott a Csalapuszta 1299-től, mely két utcából állt. A Bányatelep 1891-től került be a község vérkeringésébe, melyet a bánya hozott létre és tett komfortossá. Az Újtelep szintén bányászlakásokból álló településrész, 1958-tól kezdődően épült. A szénbányászat kezdeti lépései 1803-tól voltak tapasztalhatók. 1873-ban került sor a vasút kiépítésére. A bányászat jelentősebb szerepet 1890-től kapott, amikor megépítették az első üzemi épületeket és munkáslakásokat. 1890-ben Troll Ferenc zárdát alapított, mely szintén lényeges momentum a település életében. A település bányász jellege megszűnt, de 2011 nyarán újjáéledt, ugyanis megkezdődött a 2-2,5 millió tonnára becsült szénvagyon külszíni kitermelése.

2009. július 1-jén lett az addigi nagyközségből város, amikor Sólyom László köztársasági elnök városi címet adományozott a településnek. A városi címmel Nagymányok főútja és központja is megújult.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom – barokk stílusú – 1783; és a plébánia. A templom homlokzatán I. és II. világháborús emlékmű
  • Kálváriadomb a város déli részén.
  • Egykori meddőhányó a Sturc.
  • Műemlék jellegű Nepomuki Szent János és a Szent Vendel szobrok
  • Négy kápolna.
  • Helytörténeti gyűjtemény (német nemzetiségi és paraszti hagyományok) (Előre egyeztetett időpontban megtekinthető. Tel.:0674/459-411),
  • Bányász Emlékszoba (Nyitvatartás: előre egyeztetett időpontban Tel.: 74/459-411, 74/458-622), valamint a Széchenyi Emlékszoba.
  • Evangélikus templom - 1994-ben épült - mellette Bányász emlékmű.

Új színfoltja a településnek a nemrég elkészült szabadidőközpont és a Magyarországi Új Apostoli Egyház épülete. Feledhetetlen élményt nyújthatnak a város északi és nyugati részén található hangulatos pincesorok.

Civil szervezetek, egyesületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagymányoki Honismereti Egyesület
  • Glück Auf Hagyományőrző Egyesület
  • Nagymányoki Ifjúsági Fúvószenekar
  • VOX-HUMANA Magyar Ének Egyesület
  • Nagymányoki Sportegyesület
  • Nagymányoki Amatőr Kézművesek Alkotócsoportja
  • Nyugdíjasklub
  • Aerobic Klub
  • Siketek és nagyothallók klubja
  • Életmódklub
  • Irodalmi színpad
  • Diáksportkör
  • Focisuli
  • Nagymányoki Széchenyi Kör
  • Német Nemzetiségi Gyermekkórus
  • Németh-Gallusz Duó
  • Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  • Polgárőrség Nagymányok
  • Nyugdíjas Bányász Szakszervezet
  • Nagymányoki Szőlő és Bortermelők Baráti Köre Egyesület
  • Völgység Turista Egysület

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagymányoki Újévi Koncert
  • Pünkösdi Rendezvények
  • Majális
  • Duna-menti Folklór Fesztivál
  • Augusztus 20.-ai ünnepség
  • Iparosok-Kereskedők Napja
  • Bányász-napi Búcsú
  • Mihály-napi Búcsú
  • Szilveszteri Bál

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Wusching Konrád Pál (1827–1900) elemi iskolai főtanító, karnagy, zeneszerző és publicista.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagymányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymányok témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]