Értény

Értény címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Tolna

Kistérség 2012-ig

Tamási

Jogállás

község

Polgármester

Máj Zoltán^[1]

Irányítószám

7093

Körzethívószám

74

Népesség

Teljes népesség

735 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

24,54 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

29,95 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Értény

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,60920°, k. h. 18,13570°

Értény

Pozíció Tolna megye térképén

é. sz. 46,60920°, k. h. 18,13570°

Értény község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megyében, a Tamási kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A Dunántúli-dombság Somogyi-dombságában, a Kánya-patak mellett fekszik. A megye nyugati részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól kb. 60 km-re északnyugatra, illetve Tamásitól 16 km-re nyugat-délnyugati irányban található. Szomszédos települések: Koppányszántó, Nagykónyi.

Megközelítése [szerkesztés]

Közúton a Somogyacsát Nagykónyival (61-es főút) összekötő alsóbbrendű útról érhető el, egy bekötőúton. Zsákfalu.

Önkormányzat [szerkesztés]

Név: Értény Község Önkormányzata
Cím: 7093 Értény, Béke tér 325/hrsz.
Tel.: 74/476-495
Fax: 74/476-495
E-mail: erteny@erteny.hu
Hivatalos honlap: www.erteny.extra.hu
Hivatalos újság: Hírhozó (negyedévente)
A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik.

Története [szerkesztés]

A település neve besenyő törzsnévből eredeztethető. Lakosságát kezdetben valószínűleg I. (Szent) István királyhoz csatlakozó besenyő lovas katonai segédnépek alkották. Értényről csak a 16. századtól maradtak fenn írásos emlékek. 1513-ban Héderváry Ferenc tamási és ozorai várkapitány birtoka volt.

1543-1544-ben került a török fennhatósága alá, és 1686-ig ott is maradt.

A XVII. században, 1622-ben magyar részről már Eszterházy-uradalomként szerepel.

Az itt élő emberek megélhetésének alapját mindig az állattartás, a mezőgazdasági termékek, illetve a szőlő és bor előállítása képezte. Ehhez megfelelő feltételeket biztosítottak a kiváló minőségű termőföldek. Értény jó adottságainak köszönhetően gyorsan fejlődött, így életképes parasztgazdaságok alakultak ki.

Népesség [szerkesztés]

A 2001-ben a lakosság kb. 97%-a magyarnak, kb. 2%-a cigánynak vallotta magát (ez a község hivatalos honlapja szerint 30%), míg 1% nem válaszolt.^[3]

1840: 1270 fő
1910: 1706 fő
1940: 1590 fő
1983: 862 fő
1990 (népszámlálás): 721 fő
2001 (népszámlálás): 787 fő
2009: 773 fő

Vallás [szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 80,5%-a római katolikus, kb. 3,5%-a református, kb. 1,5%-a görög katolikus és kb. 0,5%-a evangélikus vallású. Nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 14%.^[3]

Római katolikus egyház [szerkesztés]

A Pécsi Egyházmegye (püspökség) Dombóvári Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Szent Márton. Római katolikus anyakönyveit 1746 óta vezetik.

Református egyház [szerkesztés]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház [szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tamási és Környéke Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Görög katolikus egyház [szerkesztés]

A Szórvány Helynökség Budapesti Főesperességének Budai Esperesi Kerületében lévő Pécsi Paróchiához tartozik.

Nevezetességei [szerkesztés]

Római katolikus (Szent Márton-) templom: 1749-ben épült, barokk stílusban.
Szentháromság-szobor.
Várrom: Az egykori Kapuvár csekély maradványai.
Első világháborús emlékmű.
Második világháborús emlékmű.
Kőkereszt.

Rendezvények [szerkesztés]

Aratóünnep: augusztus 20.
Szüreti felvonulás.

Híres emberek [szerkesztés]

Endrődy János (1757, Értény - 1824, Kalocsa): piarista pap, tanár, író, színháztörténész.

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Értény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
^ ^a ^b [1]