Kisvejke
| Kisvejke | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Kistérség 2012-ig | Bonyhádi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Höfler József[1] | ||
| Irányítószám | 7183 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 413 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 36,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,38198°, k. h. 18,41293° | |||
| é. sz. 46,38198°, k. h. 18,41293° | |||
Kisvejke (németül Kleinwecken) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megyében, a Bonyhádi kistérségben. Jellegzetes halmazfalu.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A Dunántúli-dombságban, a Völgységben fekszik, a megye délnyugati részén, Tolna és Baranya határán. A megyeszékhely, Szekszárd kb. 35 km-re, Bonyhád kb. 20 km-re található. Szomszédos települések: Závod, Lengyel, Mucsfa.
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton a Bonyhádot (6-os főút) Kurddal összekötő alsóbbrendű úton, vagy a 65-ös főútról Murga felől Tevelen keresztül egy mellékúton érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 15 km-re lévő Kurd, a MÁV 40-es számú, Budapest-Dombóvár-Pécs közötti vonalán.
Önkormányzat[szerkesztés]
A képviselő-testület 5 főből, és a polgármesterből áll.
- Cigány Kisebbségi Önkormányzat
- Német Kisebbségi Önkormányzat
is működik.
Története[szerkesztés]
A hagyomány szerint Fülep, Vercs és Hosszú nevű kanászok alapították, akik egy-egy forrásnál telepedtek le.
Van aki azt mondja, hogy a mai Kisvejkének Nagy Vejk(esetleg Vajk) Nagyvejkének Kis Vajk volt az ura, és valamien okból a másikról nevezték el a falut.
A régészeti leletek tanúsága alapján a település környéke már a bronzkor óta lakott.
A XIV. században királyi birtok volt. A középkori falu a közeli Csókafői-völgyben állt.
Valószínűleg a török hódoltság idején elpusztult, mert 1696-ban néptelen pusztaként írták le.
A XVIII. század elején magyar telepesek érkeztek ide, és újraéledt a falu.
A faluhoz kapcsolódó érdekesség, hogy 1938-ban a templomát be kellett zárni, mert a magyarok és a svábok között verekedés tört ki az épület miatt.
Népesség[szerkesztés]
2001-ben a lakosok kb. 93%-a magyarnak (ezen belül kb. 15,5% cigány, kb. 2,5% német nemzetiségűnek) vallotta magát, míg kb. 7% nem válaszolt.[3]
Vallás[szerkesztés]
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 71%-a római katolikus, kb. 3,5%-a evangélikus és kb. 2,5%-a református vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 23%.[3]
Római katolikus egyház[szerkesztés]
A Pécsi Egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületében lévő Závodi plébániához tartozik, mint filia. Római katolikus templomának titulusa: Szent György vértanú.
Református egyház[szerkesztés]
A Dunamelléki Református Egyházkerület Tolna Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.
Evangélikus egyház[szerkesztés]
A Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Majos-Mucsfai Társult Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus (Szent György-) templom: Eredetileg 1826-ban épült, de 1902-ben teljesen újjáépítették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kisvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ^ a b KSH
- Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996. ISBN 963-85620-1-3
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||

