Dunaszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunaszentgyörgy
Dunaszentgyörgy címere
Dunaszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Kistérség Paksi
Jogállás község
Polgármester Hencze Sándor[1]
Irányítószám 7135
Körzethívószám 75
Népesség
Teljes népesség 2564 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 67,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunaszentgyörgy  (Magyarország)
Dunaszentgyörgy
Dunaszentgyörgy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 44″, k. h. 18° 49′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 44″, k. h. 18° 49′ 12″
Dunaszentgyörgy  (Tolna megye)
Dunaszentgyörgy
Dunaszentgyörgy
Pozíció Tolna megye térképén
Dunaszentgyörgy weboldala

Dunaszentgyörgy község Tolna megye Paksi kistérségében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Duna jobb partján, Pakstól 10 kilométerre délre, Szekszárdtól 25 kilométerre északra fekszik, a 6-os számú főútvonal mentén.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelem folyamán többféle néven említik a települést: Tolnaszentgyörgy, Magyarszentgyörgy, Ráczszentgyörgy, Dunaszentgyörgy.

A község az őskortól lakott hely. A régészeti ásatások során kőkori, bronzkori és középkori leletek kerültek elő. Eredetileg a tihanyi apátság tulajdona volt a település, majd átkerült a fehérvári káptalan tulajdonába. Első írásos említése is a fehérvári káptalan 1471-es összeírásában szerepel.

A 15. – 16. században rácok is éltek ezen a vidéken, akik később a törököket élelmezték. Az 1526-ban Mohácsra tartó II. Lajos király innen írta egyik levelét a királynénak. A török uralom idején a szekszárdi vagy a paksi bégnek fizették a helybeliek az adót. A törökök távozása után is sokáig néptelen a falu.

1718-ban a Felvidékről, Nyitra, Bars, Gömör megyéből református magyarok települtek be. Templomot és iskolát is építettek maguknak. Erről a falusi iskoláról említést tett összeírásában Egyed Antal is. 1755-ben a községi statutum rendelkezése szerint a településen a tűzveszélyesség miatt a "pipázás amint utcán (…) és istállókban senkinek meg ne engedtessék, akit pedig rajtakapnak 32 pálca ütéssel büntettessék".[3]

Az 1970-es években a településtől mintegy 5 kilométerre a Paksi Atomerőmű építkezése indult meg, mely sok helybelinek adott és ad ma is munkát.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom (1783)
  • Katolikus templom Szent György tiszteletére (1996)
  • Szent György-napi búcsú
  • Szüreti bál
  • Falunapok

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. Vadas Ferenc: Faddi dohány. Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. 1984.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dunaszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Vadas Ferenc: Faddi dohány. Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve 1984.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]