Dunaszentgyörgy

Dunaszentgyörgy címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Tolna

Kistérség 2012-ig

Paksi

Jogállás

község

Polgármester

Hencze Sándor^[1]

Irányítószám

7135

Körzethívószám

75

Népesség

Teljes népesség

2546 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

67,66 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

37,63 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Dunaszentgyörgy

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,529°, k. h. 18,820°

Dunaszentgyörgy

Pozíció Tolna megye térképén

é. sz. 46,529°, k. h. 18,820°

Dunaszentgyörgy weboldala

Dunaszentgyörgy község Tolna megye Paksi kistérségében.

Fekvése [szerkesztés]

A település a Duna jobb partján, Pakstól 10 kilométerre délre, Szekszárdtól 25 kilométerre északra fekszik, a 6-os számú főútvonal mentén.

Története [szerkesztés]

A történelem folyamán többféle néven említik a települést: Tolnaszentgyörgy, Magyarszentgyörgy, Ráczszentgyörgy, Dunaszentgyörgy.

A község az őskortól lakott hely. A régészeti ásatások során kőkori, bronzkori és középkori leletek kerültek elő. Eredetileg a tihanyi apátság tulajdona volt a település, majd átkerült a fehérvári káptalan tulajdonába. Első írásos említése is a fehérvári káptalan 1471-es összeírásában szerepel.

A 15. – 16. században rácok is éltek ezen a vidéken, akik később a törököket élelmezték. Az 1526-ban Mohácsra tartó II. Lajos király innen írta egyik levelét a királynénak. A török uralom idején a szekszárdi vagy a paksi bégnek fizették a helybeliek az adót. A törökök távozása után is sokáig néptelen a falu.

1718-ban a Felvidékről, Nyitra, Bars, Gömör megyéből református magyarok települtek be. Templomot és iskolát is építettek maguknak. Erről a falusi iskoláról említést tett összeírásában Egyed Antal is. 1755-ben a községi statutum rendelkezése szerint a településen a tűzveszélyesség miatt a "pipázás amint utcán (…) és istállókban senkinek meg ne engedtessék, akit pedig rajtakapnak 32 pálca ütéssel büntettessék".^[3]

Az 1970-es években a településtől mintegy 5 kilométerre a Paksi Atomerőmű építkezése indult meg, mely sok helybelinek adott és ad ma is munkát.

Nevezetességei [szerkesztés]

Református templom (1783)
Katolikus templom Szent György tiszteletére (1996)
Szent György-napi búcsú
Szüreti bál
Falunapok

Híres emberek [szerkesztés]

Itt született 1798. december 4-én és itt halt meg 1879. szeptember 3-án Csapó Vilmos honvéd ezredes.
Itt született 1955. június 13-án Debreczeni József politikus, politikai elemző.
Itt született (1894) (Bán Tibor) festőművész.
Itt született 1977. május 30-án ifj. Dömötör Endre könnyűzenei újságíró, író, a 303 magyar lemez,amit hallanod kell mielőtt meghalsz szerkesztője és a Recorder magazin felelős szerkesztője.

Képgaléria [szerkesztés]

Lábjegyzetek [szerkesztés]

1. Vadas Ferenc: Faddi dohány. Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. 1984.

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Dunaszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ Vadas Ferenc: Faddi dohány. Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve 1984.