Dunaszentgyörgy
| Dunaszentgyörgy | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Kistérség | Paksi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Hencze Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 7135 | ||
| Körzethívószám | 75 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2546 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 67,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Dunaszentgyörgy weboldala | |||
Dunaszentgyörgy község Tolna megye Paksi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település a Duna jobb partján, Pakstól 10 kilométerre délre, Szekszárdtól 25 kilométerre északra fekszik, a 6-os számú főútvonal mentén.
[szerkesztés] Története
A történelem folyamán többféle néven említik a települést: Tolnaszentgyörgy, Magyarszentgyörgy, Ráczszentgyörgy, Dunaszentgyörgy.
A község az őskortól lakott hely. A régészeti ásatások során kőkori, bronzkori és középkori leletek kerültek elő. Eredetileg a tihanyi apátság tulajdona volt a település, majd átkerült a fehérvári káptalan tulajdonába. Első írásos említése is a fehérvári káptalan 1471-es összeírásában szerepel.
A 15. – 16. században rácok is éltek ezen a vidéken, akik később a törököket élelmezték. Az 1526-ban Mohácsra tartó II. Lajos király innen írta egyik levelét a királynénak. A török uralom idején a szekszárdi vagy a paksi bégnek fizették a helybeliek az adót. A törökök távozása után is sokáig néptelen a falu.
1718-ban a Felvidékről, Nyitra, Bars, Gömör megyéből református magyarok települtek be. Templomot és iskolát is építettek maguknak. Erről a falusi iskoláról említést tett összeírásában Egyed Antal is. 1755-ben a községi statutum rendelkezése szerint a településen a tűzveszélyesség miatt a "pipázás amint utcán (…) és istállókban senkinek meg ne engedtessék, akit pedig rajtakapnak 32 pálca ütéssel büntettessék".[3]
Az 1970-es években a településtől mintegy 5 kilométerre a Paksi Atomerőmű építkezése indult meg, mely sok helybelinek adott és ad ma is munkát.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom (1783)
- Katolikus templom Szent György tiszteletére (1996)
- Szent György-napi búcsú
- Szüreti bál
- Falunapok
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1798. december 4-én és itt halt meg 1879. szeptember 3-án Csapó Vilmos honvéd ezredes.
- Itt született 1955. június 13-án Debreczeni József politikus, politikai elemző.
- Itt született (1894) (Bán Tibor) festőművész.
[szerkesztés] Képgaléria
[szerkesztés] Lábjegyzetek
1. Vadas Ferenc: Faddi dohány. Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. 1984.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||

