Tolna vármegye
| Tolna vármegye | |||
|
|||
|
|
|||
| Központ | Tolnavár, Szekszárd | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 151.098, 1891 | ||
| Nemzetiségek | magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3,537 km2 | ||
| Térkép | |||
 |
|||
| Tolna vármegye térképe | |||
 |
|||
| Tolna vármegye domborzati térképe | |||
Tolna vármegye (németül: Tolnau) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részén. Jelenleg is Magyarország része.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
A vármegye területének nyugati részén a Dél-Dunántúli dombság, keleti részén a Duna síksága feküdt, amelynek déli részének tengerszint fölötti magassága 87 méterig szállt alá. Legfontosabb folyói a Duna, a Sió és a Kapos. Északról Somogy, Veszprém és Fejér vármegyék, keletről Pest-Pilis-Solt-Kiskun, délről Baranya vármegye, nyugatról pedig Somogy vármegye határolta.
Történelem [szerkesztés]
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Tolnavár központtal. [1]
A török hódoltság idején a vármegye területét megszállták. A vármegye területét a trianoni békeszerződés nem érintette. A vármegye utódja 1950-től Tolna megye.
Lakosság [szerkesztés]
A vármegye összlakossága 1891-ben 151 098 személy volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
Első ízben a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvénycikk[2] írta elő, hogy a járásoknak állandó székhelye kell legyen. A vármegyének ekkor öt járása volt. 1950-ig az egyetlen lényeges változást az hozta, hogy 1895-ben a Dombóvári járás, melynek székhelye Tamási volt kettéoszlott, a székhelyük után elnevezett Dombóvári és Tamási járásokra.
Tolna vármegye járásai 1886–1950 között:
- Dombóvári járás, székhelye Tamási, majd 1895-től Dombóvár
- Dunaföldvári járás, székhelye Paks
- Központi járás, székhelye Szekszárd
- Simontornyai járás, székhelye Gyönk
- Tamási járás 1895-től, székhelye Tamási
- Völgységi járás, székhelye Bonyhád
Tolna vármegyének 1905-ig egyetlen városa sem volt, ebben az évben alakult rendezett tanácsú várossá Szekszárd, majd az egész országra érvényes közigazgatási átalakítás folytán 1929-től megyei város lett.
Forrás [szerkesztés]
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ 1886. évi XXI. törvénycikk (a törvényhatóságokról)
|
||||||||||||||||||
