Bars vármegye
| Bars vármegye | |||
|
|||
|
|
|||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Aranyosmarót | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 179 312 (1910) | ||
| Nemzetiségek | magyarok, szlovákok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2 724 km2 | ||
| Térkép | |||
 |
|||
| Pozíció a Magyar Királyság térképén | |||
 |
|||
| Domborzati térkép | |||
Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében. Székhelye az 1700-as évektől Aranyosmarót volt. A vármegye területe jelenleg Szlovákia része.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Bars vármegye területét északon Nyitra és Turóc vármegyék, keleten Zólyom és Hont vármegyék, délen Komárom és Esztergom vármegyék, nyugaton pedig Nyitra vármegye. A vármegye északnyugati részét magas hegységek, déli része pedig síkságok fedik. Legfontosabb folyója a Garam.
Történelem [szerkesztés]
Bars vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Barsvár központtal valószínűleg a Miskolc-Bés nemzetség birtokain. [1] Bars várát először 1075-ben említi okirat Borsu néven, a megye róla kapta nevét. A kővár felépítése előtt állt itt egy palánkvár is. 1240-ben IV. Béla a váraljai településnek városi rangot adott. 1918-ban Csehszlovákia része lett, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.
Az I. bécsi döntés 1938-ban Bars vármegye területének déli részét Magyarországnak ítélte. Ekkor ez a megyetöredéket Bars és Hont k.e.e. vármegye néven, Léva székhellyel összevonták Hont vármegyével, melynek egyik része addig Magyarországhoz tartozott Nógrád és Hont k.e.e. vármegye keretei között, másik részét ugyanekkor csatolták Magyarországhoz.
A második világháború után a bécsi döntések érvényüket veszítették, visszaálltak az 1938 előtti határok.
Szlovákia függetlenné válása, 1993 óta az egykori Bars vármegye területe ennek része, és az 1996-os közigazgatási reform óta részben a Nyitrai kerülethez, részben a Besztercebányai kerülethez tartozik.
Lakosság [szerkesztés]
A lakosság száma 1880-ban 142 691 volt. Közülük 42 118 magyar (29,52%), 16 863 német (11,82%), 79 108 szlovák (55,44%), 381 egyéb anyanyelvű volt.
A vármegyének 1910-ben 179.312 lakosa volt, ebből:
nemzetiségű volt.
Közigazgatás [szerkesztés]
Bars vármegye öt járásra volt felosztva 1910-ben:
- Aranyosmaróti járás, székhelye Aranyosmarót
- Garamszentkereszti járás, székhelye Garamszentkereszt
- Lévai járás, székhelye Léva
- Oszlányi járás, székhelye Oszlány
- Verebélyi járás, székhelye Verebély
A megyében három rendezett tanácsú város volt:
Ispánok [szerkesztés]
- Ottmar (1124-1129)
- Péter (1156)
- György (1156)
- Moch (1208)
- Rudolf (1214)
- Hanno (1219)
- Simon (1221)
- Péter (1226)
- Lukács (1229-1230)
- Gyet fia Gyet (1236-1240)
- Verner (1246)
- Henrich Preussel (1264)
- Dénes fia Herrand (1274)
- Joákim (1275)
- Máté fia István a Csák nemzetségből (1275-1276)
- Simon (1277)
- Pál (1279)
- Hont-Pázmány Dömötör (1280-1282)
- János (1281)
- Gergely (1291)
- Hont-Pázmány Tamás (1295)
- Ákos (1299)
- Benedek (1299)
- Hont-Pázmány Tamás (1300)
- András (1307)
- Aba Tamás (1310-1319)
- Gyula Kistapolcsányról (1319-1321)
- Beche Imre (1321-1333)
- Veszős, Beche Imre fia (1334)
- Töttös, Beche Imre fia (1335-1343)
- Miklós, Aba Tamás fia (1346)
- Konth Miklós (1347)
- László, Ratold Lőrinc fia (1349-1360)
- Újlaki Miklós (1368)
- János (1369)
- Simonyi István mester (1375)
- István (1381)
- Lévai Zsigmond (1396-1400)
- Szobonya Miklós (1401)
- Lévai Cseh Péter (1401-1436)
- Lévai László (1443-1453)
- Országh Miklós (1474-1483)
- Forgách Péter (1490-1503)
- Lévai Zsigmond (1503-1526)
- Dóczy Zsigmond (1526)
- Lévai Zsigmond (1527-1529)
- Forgách Ferenc (1531)
- Forgách György (1537)
- Lévai Gábor (1538-1542)
- Telekessy Imre (1554)
- Thuri György (1556-1558)
- Dobó István (1558-1569)
- Dobó Ferenc (1585-1603)
- Dóczy András (1604-1626)
- Forgách Miklós (1626-1636)
- Forgách Ferenc (1636-1647)
- Lippay Gáspár (1650-1652)
- Lippay György esztergomi érsek (1653-1657)
- Lippay János (1653-1657)
- Szelepcsényi György esztergomi érsek (1680-1685)
- Erdődy György (1686-1713)
- Erdődy György (1713-1758)
- Koller Ferenc (1759-1785)
- Ürményi József (1785-1787)
- Prónay Gábor (1787-1788)
- Korompai Brunswick Antal (1788-1795)
- Almássy Ignác (1796-1812)
- Berényi Gábor (1812-1823)
- Keglevich János (1823-1825)
- Majthényi László (1839-1848)
- Necpáli Justh József (1848)
- Majthényi László (1849)
- Boronkay Lajos (1849)
- Névery Miksa (1849)
- Mártonffy Dénes (1849-1852)
- Mednyánszky Géza (1852-1856)
- Reisz József (1856-1857)
- Erdődy Pálffy István(1857-1859)
- Tarnóczy Kázmér (1860-1861)
- Majthényi Ágoston (1862-1865)
- Majthényi László (1865-1866)
- Rainer Pál (1867-1871)
- Migazzi Vilmos (1871-1875)
- Mailáth István (1875-1889)
- Kazy János (1889)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye. (1903)
- A magyar szent korona országainak 1900. évi népszámlálása; Budapest 1905, PTE-Klimo Könyvtár online
- A magyar szent korona országainak 1900. évi népszámlálása; Budapest 1905, PTE-Klimo Könyvtár online
- A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása; Budapest 1912, PTE-Klimo Könyvtár online
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||
