Hunyad vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Hunyad vármegye

Székhely	Déva
Terület	7809 km²
Népesség	340.135, 1910
Nemzetiségek	románok, magyarok

Hunyad vármegye (németül: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén. Székhelye Déva volt. A vármegye jelenleg Románia része.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 2 Történelem 3 Lakosság 4 Közigazgatás

[szerkesztés] Földrajz

Hunyad vármegye egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. A vármegye területét több óriási hegycsoport fedte le: A Retyezát-hegység, a Paring-hegység, a Kudsiri-havasok, a Pojána-Ruszka hegység, és a Bihari-hegység. A vármegyének sok fontos folyója is volt: a Maros, Sebes, Zsil, Sztirigy, Fehér-Kőrös. Mivel a vármegye hegységeiben szenet bányásznak, Hunyad vármegye mindig is ipari szempontból volt különlegesen fontos. A vármegyé északon Torda-Aranyos vármegye, keleten Alsó-Fehér és Szeben vármegyék, délen Románia, nyugaton pedig Arad és Krassó-Szörény vármegyék határolták.

[szerkesztés] Történelem

Hunyad vármegye a középkorban alakult. Legelőször az 1256-os pápai dézsma alkalmával említik. Az 1876-os megyerendezéskor csatolták területéhez a megszűnő Zaránd vármegye egyik felét, továbbá a szintén megszűnő Szászváros-széket.

1918-tól Románia része. Ma az egykori vármegye területének legnagyobb része a romániai Hunyad megyéhez, néhány község keleten Fehér, délnyugaton Krassó-Szörény megye területéhez tartozik.

[szerkesztés] Lakosság

1891-ben a vármegyének összesen 267 895 lakosa volt, ebből:

• 238 486 (89,02%) román
• 17 167 (6,41%) magyar
• 8047 (3,00%) német
• 347 (0,13%) szlovák

1910-ben a vármegyének összesen 340 135 lakosa volt, ebből:

• 271 675 (79,87%) román
• 52 720 (15,50%) magyar
• 8101 (2,38%) német
• 1024 (0,30%) szlovák

[szerkesztés] Közigazgatás

A vármegye 1910-ben 10 járásra oszlott és négy rendezett tanácsú város tartozott hozzá.

A járások:

1. Algyógyi járás, székhelye Algyógy
2. Brádi járás, székhelye Brád
3. Dévai járás, székhelye Déva
4. Hátszegi járás, székhelye Hátszeg
5. Körösbányai járás, székhelye Körösbánya
6. Marosillyei járás, székhelye Marosillye
7. Petrozsényi járás, székhelye Petrozsény
8. Puji járás, székhelye Puj
9. Szászvárosi járás, székhelye Szászváros
10. Vajdahunyadi járás, székhelye Vajdahunyad

A rendezett tanácsú városok:

• Déva
• Hátszeg
• Szászváros
• Vajdahunyad

A Magyar Királyság vármegyéi 1881-1920 Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör és Kis-Hont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom Horvát-Szlavónország vármegyéi Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb