Hunyad vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hunyad vármegye
Hunyad vármegye címere
Hunyad vármegye címere

Központ Déva
Népesség
Népesség 340.135, 1910
Nemzetiségek románok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület 7 809  km2
Térkép
Hunyad.png
Hunyad vármegye térképe
Hunyad county map.jpg
Hunyad vármegye domborzati térképe

Hunyad vármegye (románul: Hunedoara; németül: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén. Székhelye Déva volt. A vármegye jelenleg Románia része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hunyad vármegye egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. A vármegye területét több óriási hegycsoport fedte le: A Retyezát-hegység, a Paring-hegység, a Kudsiri-havasok, a Pojána-Ruszka hegység, és a Bihar-hegység. A vármegyének sok fontos folyója is volt: a Maros, Sebes, Zsil, Sztrigy, Fehér-Körös. Mivel a vármegye hegységeiben szenet bányásznak, Hunyad vármegye mindig is ipari szempontból volt különlegesen fontos. A vármegyét északon Torda-Aranyos vármegye, keleten Alsó-Fehér és Szeben vármegyék, délen Románia, nyugaton pedig Arad és Krassó-Szörény vármegyék határolták.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hunyad vármegye határainak kiterjesztése 1876-ban

A Hunyad név magyar személynévből alakult ki, s bizonyára első ispánja nevét őrzi.

Hunyad vármegye szervezésére Gyula 1003-ban történt legyőzése után kerülhetett sor. Ekkor ültethették a Maros síkján emelkedő város mellé a Berény törzsbeli vitézeket, és ezt követően építhették ki a hunyadi földvárat - amely földvárnak utolsó ura Béld vagy annak utóda lehetett - az első ispán székhelyévé.

Legelőször az 1256-os pápai dézsma alkalmával említik. Az 1876-os megyerendezéskor csatolták területéhez a megszűnő Zaránd vármegye egyik felét, továbbá a szintén megszűnő Szászváros-széket.

1918-tól Románia része. Ma az egykori vármegye területének legnagyobb része a romániai Hunyad megyéhez, néhány község keleten Fehér, délnyugaton Krassó-Szörény megye területéhez tartozik.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1891-ben a vármegyének összesen 267 895 lakosa volt, ebből:

1910-ben a vármegyének összesen 340 135 lakosa volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hunyad vármegye járásai és városai 1914-ben

A vármegye 1910-ben 10 járásra oszlott és négy rendezett tanácsú város tartozott hozzá.

A járások:

  1. Algyógyi járás, székhelye Algyógy
  2. Brádi járás, székhelye Brád
  3. Dévai járás, székhelye Déva
  4. Hátszegi járás, székhelye Hátszeg
  5. Körösbányai járás, székhelye Körösbánya
  6. Marosillyei járás, székhelye Marosillye
  7. Petrozsényi járás, székhelye Petrozsény
  8. Puji járás, székhelye Puj
  9. Szászvárosi járás, székhelye Szászváros
  10. Vajdahunyadi járás, székhelye Vajdahunyad

A rendezett tanácsú városok:

  • Déva
  • Hátszeg
  • Szászváros
  • Vajdahunyad

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]