Kis-Küküllő vármegye

Kis-Küküllő vármegye
Kis-Küküllő vármegye címere
Központ	Dicsőszentmárton
Népesség
Népesség	116 091, 1910
Nemzetiségek	románok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület	1 724  km2
Térkép
Kis-Küküllő vármegye térképe
Kis-Küküllő vármegye domborzati térképe

Kis-Küküllő vármegye (németül: Komitat Klein-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt. Jelenleg Románia része.

Földrajz

Kis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a Magyar Királyság egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a Kis-Küküllő, a Nagyküküllő és a Maros. Északról Alsó-Fehér, Torda-Aranyos és Kolozs vármegyék, keletről Maros-Torda és Udvarhely vármegyék, délről Nagy-Küküllő vármegye, nyugatról pedig Alsó-Fehér vármegye határolta.

Történelem

Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát)

Küküllő vármegye 1770-ben

A vármegye 1876-ban jött létre az addigi Küküllő vármegye (két község kivételével), továbbá a megszűnő Medgyes szék néhány községe és Erzsébetváros összevonásával. Nevét a Kis-Küküllő folyóról kapta az ekkor alakult Nagy-Küküllő vármegye elnevezés párjaként.

1918-tól Románia része. Területe Maros, Fehér és Szeben romániai megyék között van felosztva.

Lakosság

1910-ben 116 091 lakosa volt, ebből:

• 55 585 (47,88%) román
• 34 902 (30,06%) magyar
• 20 272 (17,46%) német

Közigazgatás

1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:

• Dicsőszentmártoni járás, székhelye Dicsőszentmárton (rendezett tanácsú város)
• Erzsébetvárosi járás, székhelye Erzsébetváros (rendezett tanácsú város)
• Hosszúaszói járás, székhelye Hosszúaszó
• Radnóti járás, székhelye Radnót