Kis-Küküllő vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kis-Küküllő vármegye
Kis-Küküllő vármegye címere
Kis-Küküllő vármegye címere

Központ Dicsőszentmárton
Népesség
Népesség 116 091, 1910
Nemzetiségek románok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület 1 724  km2
Térkép
Kis-kukullo.png
Kis-Küküllő vármegye térképe
Kis-Küküllő county map.jpg
Kis-Küküllő vármegye domborzati térképe
Küküllő vármegye 1770-ben
Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát)
Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Kis-Küküllő vármegye (németül: Komitat Klein-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt. Jelenleg Románia része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a Magyar Királyság egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a Kis-Küküllő, a Nagyküküllő és a Maros. Északról Alsó-Fehér, Torda-Aranyos és Kolozs vármegyék, keletről Maros-Torda és Udvarhely vármegyék, délről Nagy-Küküllő vármegye, nyugatról pedig Alsó-Fehér vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye 1876-ban jött létre az addigi Küküllő vármegye (két község kivételével), továbbá a megszűnő Medgyes szék néhány községe és Erzsébetváros összevonásával. Nevét a Kis-Küküllő folyóról kapta az ekkor alakult Nagy-Küküllő vármegye elnevezés párjaként.

1920-tól Románia része. 1940-ben a második bécsi döntéssel újra magyar fennhatóság alá került hajdani területéből Balavásár és környéke, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben megszűnt, amikor visszaállt az 1940 előtti állapot.

Területe az 1968-as romániai megyerendezés óta Maros, Fehér és Szeben megyék között van felosztva.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 116 091 lakosa volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]