Radnót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a romániai városról szól. A Szlovákiában található, az egykori Gömör és Kis-Hont vármegyéhez tartozó Radnót községet lásd Nemesradnót szócikknél.
Radnót (Iernut, Radnuten)
Reformed church in Radnót from the garden.jpg
A református templom.
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang város
Beosztott falvak Csapószentgyörgy, Józseftanya, Maroscsapó, Marosdég, Maroslekence, Marosorbó, Porumbáktanya, Szélkút
Polgármester Vasile Cornea
Körzethívószám 0x65[1]
SIRUTA-kód 117827
Népesség
Népesség 5830 fő (2002)[3] +/-
Magyar lakosság 1187
Község népessége 8705 fő (2011. október 31.)[2]
Népsűrűség 89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 106,36 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Radnót (Románia)
Radnót
Radnót
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 27′ 13″, k. h. 24° 14′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 13″, k. h. 24° 14′ 00″

Radnót (románul Iernut, németül Radnuten) város Romániában Maros megyében. A környék gazdasági és kulturális központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Radnót város

Marosvásárhelytől 28 km-re délnyugatra a Maros bal partján, a KolozsvárMarosvásárhely országút (E60) mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1257-ben Ranoltu néven szerepel először. Neve a német eredetű régi magyar Renoldus személynévből származik. A román Iernut eredete az Arnold személynév.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területe már 5000 éve is lakott volt a Galla-hegy lejtőjén és a kastély udvarán feltárt leletek szerint. A római korban itt állhatott a Septimius Severus által alapított Patausia nevű római telep. Román kori templomát 1241-ben a tatárok felégették, helyette a tatárjárás után épült templom, melyet 1486 körül újjáépítettek. A 16. században a templom a reformátusoké lett. Helyén a 15. században nemesi udvarház állott, 1553-ban Bánffy Magdolna új erődítésekkel látta el, mostani épületét bástyás falak, raktárak, istállók és laktanyák valamint vizesárok fogta közre 1650-ben Rákóczi Zsigmond állíttatta helyre, fejedelmi lakóhely. Összesen 15 országgyűlés színhelye volt, itt tartották 1690-ben az utolsó erdélyi országgyűlést is. II. Apafi Mihály fejedelmet innen szállították örökös bécsi száműzetésbe. II. Rákóczi Ferenc fegyverrel foglalta el. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásának székhelye volt. 1910-ben 2109 lakosából 1498 magyar és 595 román volt. Napjainkra a lakosság aránya megfordult. 1992-ben 5954 lakosából 4208 román, 1379 magyar, 352 cigány, 13 német volt.

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Várkastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A romos állapotban lévő várkastély

A Maros partján áll négyzet alakú, sarkain bástyákkal megerősített várkastélya, amely a 16. században épült. I. Rákóczi György 1650 körül átépíttette, az építész a velencei Agostino Sereno volt. 1802-ben gondatlanságból leégett, ezután kapta mai tetőszerkezetét. Egy ideig mezőgazdasági iskola volt a kastélyban, de kb. 4 éve üresen áll.

A terület, ahol a várkastély található a 15. század közepén a Bogáthy-családé volt. 1495-ben említik először a család nemesi udvarházát, majd a 16. század elején már kastélyról beszélnek az oklevelek. A mostani várkastély helyén álló épület a történészek szerint nem lehetett kicsi, mivel egy 1553-ból származó írásban az áll, hogy Bogáthy János 2000 forintig zálogba adta az épületet édesanyjának.

1575-ben a Bogáthy Gáspárt kivégezték és a települést, Radnótot a kincstár kapta meg. Később, 1587-ben Báthory Zsigmond Kendi Ferencnek ajándékozta, majd két évvel később őt is kivégezték. Az új tulajdonost, Kornis Boldizsárt is kivégezték 1610-ben, de az épület a Kornis-család kezében maradt. Nemsokára az erdélyi fejedelemhez, I. Rákóczi Györgyhöz került az épület, aki megbízta a velencei Agostino Serenát az átalakításokkal. Ekkor készült a mai épület, feltehetően a régi alapok, illetve falak felhasználásával.

A jelenlegi kastély különbözik az Agostino Serena által tervezettel. A főépületet bástyás falak, tárházak, laktanyák és istállók, valamint a Marossal táplált árkok fogták körbe. A kastély kinézete is megváltozott, amikor a jelenleg romos állapotban lévő tetőzetet csináltatták az épületre. Jelenleg a várkastély siralmas állapotban található.[4]

Református templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A református templom nem a település központjában, hanem a külvárosban, nem messze a várkastélytól található. A műemlék templom gótikus stílusban épült 1486-ben, majd 1593-ban egy nagyobb átépítésen ment keresztül. A tornyát a 20. század elején, 1909-ben építették.

Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébánia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nagyboldogasszonynak szentelt kéttornyú római katolikus templom 1896-1898 között épült neogótikus stílusban.

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város határában halastó és hőerőmű található.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  4. Radnót várkastélya (magyar nyelven). Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége, 1932. [2003. december 8-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnót témájú médiaállományokat.