Jeney Endre
| Jeney Endre | |
| Született | 1891. augusztus 26. Radnót |
| Elhunyt | 1970. augusztus 10. (78 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | patológus, higiénikus, mikrobiológus, egyetemi tanár |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1963) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jeney Endre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
nagyenyedi Jeney Endre (Radnót, 1891. augusztus 26. – Debrecen, 1970. augusztus 10.) magyar patológus, higiénikus, mikrobiológus, egyetemi tanár, a bakteriológia, a környezet-egészségügy és a farmakológia szakértője.
Munkássága[szerkesztés]
A kolozsvári egyetemen szerzett oklevelet (1914). Kezdetben a kolozsvári egyetem általános kór- és gyógytani intézetében dolgozott (1914–19), azután a járványkórházban orvos (1919–20) volt, majd önálló hadtest-higiénikus, a szegedi egyetem általános kór- és gyógytani intézet kutatója és oktatója (1921–34). Közben 1922-ben a berlini Koch Intézetben folytatott tanulmányokat. Két ízben Rockefeller-ösztöndíjat kapott: 1923-ban a Columbia Egyetemre (New York), a Harvard Egyetemre (Boston); majd Angliába, Németországba, Dániába (1928) és a párizsi Pasteur Intézetbe nyert kutatási ösztöndíjat (1925). 1925-től Szegeden egyetemi tanárként oktatott. 1934-től nyugdíjba vonulásáig (1963) a debreceni tudományegyetem közegészségtani és gyógyszertani intézetének egyetemi tanára, dékán, egyúttal az Országos Közegészségügyi Intézet debreceni fiókállomásának igazgatója volt, valamint az 1945-ben szervezett Mikrobiológiai Intézet vezetője. 1963-ban Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. A Magyar Higiénikusok Társaságának elnöki feladatait is hosszú időn át ellátta. Részt vett több folyóirat szerkesztésében. Főleg bakteriológiai, környezet-egészségügyi kérdésekkel, növényi festékek (flavonvegyületek) farmakológiai kutatásával foglalkozott. Kimutatta a májkivonat hatását a vörösvértest képződésére.
Érdekesség[szerkesztés]
Az első „született amerikai” Nobel-díjas Thomas Hunt Morgan a kromoszómák öröklődésbeli szerepére mutatott rá. A következő évben (1934) a Whipple-Minot-Murphy amerikai hármas tette közkinccsé a vérszegénység májterápiáját, amit Jeney Endre már korábban leírt, de sajnos csak magyar nyelven.
Források[szerkesztés]
- Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK
- Az Esztergomi Orvosi Kamara honlapja – Kór-lap 2001 XI. évf. 11–12. szám
- Műveinek jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában(MTA)